51. szám, 2012. szeptember

Első oldal

Nagy Krisztina, Bencsik Márta: Első oldal

Tanulmányok

Karner Anett: A mobilszolgáltatók adatvédelmi kötelezettségei, különös tekintettel a bűnüldöző szervekkel való együttműködésre
Tárczy Edit Zsuzsanna: Észrevételek a reklámokra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban

Fórum

Mester Máté: Hálózatsemlegesség az Európai Unióban: veszélyben az internet?

Első megjelenés

Tüzes Marcell: Bitcoin – A pénz új formája

Joggyakorlat

Pók László: Lájkolni szabad? Munkavállalói véleménynyilvánítás az új munka törvénykönyve tükrében

Háttér

Bakos Eszter: A digitális írástudás szükségessége a munka világában. Hazai törekvések a munkavállalók digitális írástudásának fejlesztésére

Ajánló

Szalay Klára: A sokszínűség sokoldalú vizsgálata.

Hírek

A 2011. január elsejével hatályba lépett új médiaszabályozás szakmai és politikai kritikák özönét váltotta ki belföldön és külföldön egyaránt. Annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt 7 törvény módosította 43 esetben, a részletes szabályokat megállapító, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt pedig 9 törvény alakította mintegy 300 helyen, a törvények normavilágosság követelményének még mindig nem felelnek meg maradéktalanul. Márpedig a tágan megfogalmazott normák, a nehezen, sokféle módon alkalmazható normaszöveg tetézve egy nagyon súlyos szankciók kiszabására is feljogosított hatósággal olyan környezet, amely a sajtószabadság érvényesülése ellenében az öncenzúra kialakulásának és gyakorlásának kedvez.

A Mérték Médiaelemző Műhely júliusban közzétett jelentésében (www.mertek.eu) azt vizsgáltuk, hogy a Médiatanács gyakorlatában sikerült-e kiszámítható tartalommal megtölteni a törvényi kereteket, és hogyan alakult a szankcióalkalmazási gyakorlat.

Az elemzett hatósági határozatok alapján a legszembetűnőbb jelenség a visszafogottság, mind a határozatok száma, mind a hatósági beavatkozás terjedelme tekintetében. A törvénysértést megállapító határozatok a korábbi médiahatóság működésének utolsó teljes évéhez, 2009-hez képest harmadára csökkentek. Az eljárások – a reklámszabályok, médiaszolgáltatási szerződéses vállalások teljesítése és a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályok, továbbá az adatszolgáltatás kivételével – csaknem kizárólag bejelentésre indultak.

A televíziós és a rádiós médiatartalmak kivételével az új médiaszabályozás lehetővé tette, hogy a nyomtatott és az internetes sajtóra vonatkozó előírások érvényesítését a területen működő önszabályozó szervezetek lássák el. Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete valamint az Önszabályozó Reklámtestület közigazgatási szerződést kötött a Médiatanáccsal a szabályok érvényesítésére, ám a társszabályozás e módjának a társadalmi elfogadottságát jelzi, hogy a vizsgált időszakban mindössze öt esetben kezdeményeztek bejelentés útján eljárást a szervezeteknél.

Az új médiatörvény megalkotásakor az egyik kiemelt szabályozási cél volt a magyar piacon működő, de külföldi joghatóság alatt álló médiaszolgáltatók megregulázása. A magyar nyelvű televíziós csatornák közel háromnegyede tartozik e körbe. A hatóság a vizsgált időszakban csupán egyetlen alkalommal lépett fel a törvény alapján egy külföldi bejegyzésű televízió ellen. A jogalkotó eredeti szándékával ellentétben a hatósági gyakorlat nem szélesítette a hazai szabályozási mozgásteret.
A jelentés megalapozásaként négy tartalomszabályozási területet (kiegyensúlyozott tájékoztatás emberi méltóság védelme, gyűlöletkeltés, gyermekvédelem) elemeztünk részletesen, s a mélyebb vizsgálat mutatta meg igazán, hogy a hatóságnak a tartalomba történő beavatkozásától való tartózkodása csupán egyfelől üdvözölhető a szerkesztői szabadságot tiszteletben tartó magatartásként, más esetben a be nem avatkozás nem a demokratikus közvélemény működésének és a közönség tájékozódáshoz való jogának érvényesülését segíti. Amit leginkább a kiegyensúlyozottsági eljárások vizsgálata esetén lehet érzékelni. A Médiatanács a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos tájékoztatás követelményei közül csak a sokoldalúságot kéri számon kiegyensúlyozottsági kötelezettségként a médiaszolgáltatókon (jelenjen meg a releváns ellenkező álláspont), így vitatható értelmezésében a tényeket elferdítő vagy elfogult közlés önmagában nem alapozza meg a kiegyensúlyozottság sérelmét.

Annak azonban, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelmek csupán töredékében állapított meg törvénysértést a hatóság, nem csak a kiegyensúlyozottság szűk értelmezése volt az oka. Az elutasítások döntő többsége formai hibán vagy elkésettségen alapult, ráadásul a Médiatanács – a vizsgált időszak egy részében – a határidők számításának módjával, illetve az elektronikus úton benyújtott kérelmekkel kapcsolatban olyan, a törvény szövegéből nem következő értelmezést követett, ami jelentősen nehezítette az igények érvényesítését.

A másik részletesen vizsgált szabályozási témakör az emberi méltósággal, a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos médiatanácsi jogalkalmazói magatartás volt. A döntésekből e téren is a visszafogottság és a szoros jogértelmezés olvasható ki. A Médiatanács a beavatkozás szükségességének a megállapításához bevezette a „demokratikus nyilvánosság veszélyeztetésével megvalósuló közérdekű igényérvényesítés” kategóriáját. Amely közlés nem érte el ezt a küszöböt, ott nem indult hatósági eljárás. A sajtószabadság szempontjából üdvözlendő kategóriát azonban a hatósági gyakorlat nem töltötte meg kiszámítható tartalommal, alkalmazása meglehetősen esetleges, a küszöb meghatározása a Médiatanács egyedi döntésein múlik. Ennek az értelmezésnek a következménye az is, hogy a Médiatanács nem járt el a köztelevízió szakmai és közfelháborodást keltett botrányos ügyeiben (Cohn-Bendit-ügy, Lomnici-ügy).

A politikai dimenziójú ügyektől szemmel láthatóan igyekszik távol tartani magát a hatóság, az emberi méltóság megsértését is jobbára bulvár műsorokban vagy a bulvárra jellemző feldolgozás miatt állapította meg.
Ennek a tartózkodásnak a következménye az is, hogy csak bejelentésre indított eljárást gyűlöletkeltő tartalom sugárzása miatt, célvizsgálat – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – nem indult e témában, így a hatóság nem reagált érdemben a nyilvánosságban megjelenő kirekesztő, szélsőséges beszédmód médiabeli megnyilvánulásaira.

Az elemzés negyedik témaköre, a kiskorúak védelmében született határozatok vizsgálatakor az a tudatos médiapolitikai szándék rajzolódott ki, hogy napközben és kora este kerüljenek ki a kínálatból azok a tartalmak, amelyek károsan befolyásolhatják a gyerekek egészséges személyiségfejlődését. A törvénysértést megállapító döntések zöme ugyanis az este 9 óra utáni sugárzást lehetővé tevő 16-os kategóriába sorolás elmaradása miatt szabott ki szankciót. Ebben a körben kiemelt és folyamatos hatósági figyelem övezte a vizsgált időszakban a két nagy kereskedelmi televízión futó valóságshow műsorokat, ennek ellenére a hatósági beavatkozásra mindig késedelmesen, csak a szériák befejezése után került sor. A megszülető szankcionáló határozatok már nem befolyásolhatták a kifogásolt műsorok szerkesztési gyakorlatát, csak a jövőre nézve orientálták a szolgáltatókat.

A késedelem mellett a jogalkalmazói gyakorlat másik kifogásolható eleme, a két rivális csatornával szemben kiszabott büntetések nagysága közötti aránytalanság volt.

A hatóság szankcionálási gyakorlatáról egyébként elmondható, hogy – a fokozatosság törvényben deklarált elvét követve – a jogkövetkezmények közül egyelőre – néhány kivételtől eltekintve – a legenyhébbeket, a figyelmeztetést és a kis összegű bírság szankciókat alkalmazta. Az új szabályozásban definiált ismételtséget ugyanis a Médiatanács csak az új médiatörvény vonatkozásában értelmezi, így a médiaszolgáltatók 2011. január elsejét megelőző törvénysértései annullálódtak, az Mttv. alapján történő szankcióalkalmazást nem befolyásolják.

A jelentés azt támasztja alá, hogy nem alaptalan az új médiaszabályozás kritikája a hatóság jogalkalmazása tükrében, sem a szabályok értelmezése, sem azok érvényesítése tekintetében. A hatóság tevékenysége nem segítette a vizsgált időszakban a kiszámíthatóbb jogi keret megteremtését. Egyelőre visszafogott joggyakorlatot folytat a hatóság, mégis ott a teljes arzenál a szankcionálásra. Színházi hasonlattal élve, ha egy fegyver ott van a színpadon, számolni lehet azzal, hogy azt előbb-utóbb elsütik.

 

Bencsik Márta, Nagy Krisztina

Az Oracle és a UsedSoft ügyében az Európai Bíróság kimondta, hogy akkor is eladhatók a szoftverlicencek, ha a programcsomag nem dobozos formában került a felhasználóhoz, hanem közvetlenül az internetről lett letöltve, és a licenc megvásárlójának joga van a szoftverfrissítési szolgáltatásokhoz is. Az ítélet alapján szabadon lehet kereskedni a használt szoftverek licencével – bármit is állítson a licencszerződés, de a mennyiségi licencek csak egyben adhatóak el. A német UsedSoft ellen folyó per központi kérdése az volt, hogy a csupán letölthető formában létező szoftverek licence továbbértékesíthető-e, vagy csak a fizikai formában (pl. CD-n, DVD-n) értékesített szoftver adható el használat után. A Bíróság döntése szerint a letölthető és a fizikai formában létező szoftvereket egyforma elbírálás illeti meg, mert a szerző eladja a szoftverét a leendő felhasználónak, és a licenc alapján átadja az ügyfélnek a szoftver örökös használati jogát, így a szoftverlicencek a szoftver formátumától függetlenül továbbértékesíthetőek.
Az ítélet kimondja azt is, hogy a szerzői jog tulajdonosa a felhasználói licencfeltételek között nem kötheti ki a licenc továbbadhatóságának tilalmát, mivel az EU joga az ilyen piackorlátozó kitételeket felülírja. A Bíróság szerint a használt szoftver újraeladásával a készítő nem esik el jogos bevételétől – azt már az első vásárlótól megkapta. Az Oracle-UsedSoft ügyében ugyanakkor a szoftverek továbbadása technikailag lehetséges volt, és a Bíróság kimondta, hogy az adásvétel nem járhat a szerzői jog által védett szoftver többszörözésével, vagyis az eladónak használhatatlanná kell tennie saját példányát az eladás előtt. Az ítélet komoly következményekkel járhat az online játékok és az okostelefonokra és tabletekre letölthető alkalmazások piacán is, de a fizikai adathordozón kínált szoftverek is eltűnhetnek a boltokból. (Index – HWSW)A Google cenzúrázza keresőindexéből azokat az oldalakat, amelyeken szerzői jogokat sértő médiatartalom található. A legismertebb keresőoldal utolsó frissítésével ismét mesterséges korlátokat építettek az alapvetően organikusan keletkező találati listába. Az egyes honlapok hitelessége és használhatósága mellett ezentúl a jogtulajdonosok és jogkezelők követeléseinek eleget téve figyelik a találatok rendezésnél azt is, hogy azok tartalma sért-e szerzői jogokat. A jogsértők azonosítása a Digital Millenium Copyright Act (DMCA) által meghatározott keretek között működhet, tehát bárki jelenthet majd be illegálisan megosztott tartalommal rendelkező weboldalakat. A Google állítása szerint minden kérést meg fog vizsgálni, amely komoly kihívást jelent majd, hiszen csak júliusban 4 millió bejelentés érkezett a céghez. A Google azonban nem jogosult eldönteni, hogy egy adott weboldal sért-e jogokat, az egyes megosztott tartalmakról a jogtulajdonos döntheti csak el, hogy jogvédett-e, és csak a bíróság mondhatja ki, hogy azok jogsértően jelentek meg az adott honlapon. Ezért az indexből való eltávolítás megkérdőjelezhető, még úgy is, hogy a Google keresője nem egy közszolgáltatás, nem kötelező benne minden oldalt szerepeltetni. Az újítás eredményeként várhatóan csökkennek a SEO-spam néven ismert, torrent és warez oldalakra mutató találatok, azonban adminisztrációs vagy fejlesztői hibák miatt legálisan működő üzletek elérhetőségei is elveszhetnek. A semleges internet eszméje is veszélybe kerülhet az új szűrési feltételek beépítésével, az eszköz alkalmazása során már csak egy lépés kell ahhoz, hogy adott esetben a politikailag, világszemléletileg a tulajdonos cég nézeteivel nem egyező oldalakat is kivegyék a webes keresőkből. (hwsw.hu)Váratlan sikert aratott a havi 10 dollárért korlátlan zeneletöltést kínáló mobilszolgáltatás. Az Egyesült Államok digitális zenei piacán a második legnépszerűbb előfizetéses szolgáltatás lett a Muve Music, amelyet már 600 ezren használnak, főleg alacsonyabb keresetű, városi, kisebbségi fiatalok. A szolgáltatásért az átalánydíjon felül nem kell külön fizetniük, viszont korlátlan mennyiségű zenét tölthetnek le a mobiltelefonjukra egy többmilliós katalógusból, amelyet ki is használnak, előfizetőik átlagban havi 30 órát hallgatnak zenét a telefonon. Emellett közösségi szolgáltatásokat is kínál a Muve, valamint egy alkalmazás kitalálja a korábban letöltött számokból, hogy mit szeret a felhasználó és automatikusan letölti a neki megfelelő zenéket. A siker titka az lehet, hogy olyan réteget talált meg a szolgáltató, amellyel a lemezipar hagyományosan nem igazán törődik. (quart.hu)A német legfelsőbb bíróság ítélete alapján az internetszolgáltatók kötelesek kiadni a szerzői jogi jogosultaknak előfizetőik nevét és címét, ha azok engedély nélkül osztottak meg jogvédett tartalmakat, függetlenül attól, hogy haszonszerzési céllal tették-e, vállalatokról vagy magánszemélyekről van szó. A kiadók és az érdekvédelmi szervezetek eddig is megismerhették a feltöltők IP-címeit, de az ISP-k nem voltak kötelesek kiadni a hozzá tartozó ügyfeleik személyes adatait, kivéve, ha egyértelmű volt, hogy anyagi haszonszerzés céljából történt a fájlok megosztása. A kölni tartományi bíróság az ügy elsőfokú ítéletében még az anyagi haszonszerzést feltételként szabta meg, de a legfelsőbb bíróság döntése értelmében ez a jövőben már nem követelmény az adatok igényléséhez. A jogosultak az IP-cím birtokában kérvényezhetik az előfizetői adatok kiadását a megosztott fájlok számától függetlenül, és a kérést az internetszolgáltatók nem tagadhatják meg. A bíróság indoklásként kifejtette, hogy a jogosultak védtelenek az online elkövetett kalózkodással szemben, ha a jogsértők adatait nem ismerhetik meg, hiszen anélkül nem állíthatják bíróság elé az elkövetőket. A hasonló ítéletek következtében a német internetszolgáltatók már több százezer online forgalmi információt kellett, hogy átadjanak a közelmúltban a jogtulajdonosoknak és jogkezelőknek, az ezek alapján meghatározott kártérítési igény már januárban meghaladta a 412 millió eurót. A német politikában újoncnak számító Német Kalózpárt eközben jelentős politikai tényezővé vált, választói támogatottsága 8 százalék körül mozog, megelőzve a kormányon lévő liberálisokat és a Baloldal pártot is. (sg.hu)Az internetezők BitTorrent alapú fájlcsere aktivitását figyelő szolgáltatást indított egy lengyel cég. A ScanEye elnevezésű online alkalmazás a torrent adatforgalmat próbálja követni, és az egyes letöltéseket a felhasználók IP-címéhez rendelni. A még fejlesztés alatt álló szoftverrel bárki megtekintheti a saját címéről készült elemzést is a www.mypiracy.net oldalon, amelyhez úgy szerzi meg a rendszer a szükséges információkat, hogy svéd, romániai és lengyel dinamikus IP-ről bejelentkezik több fájlmegosztó hálózatba, és azok trackerein keresztül csatlakozik a megfigyelt felhasználókhoz. Követi azok IP címéhez tartozó forgalmat, és adatbázisban tárolja el, feltéve, hogy azok nem használnak proxy vagy más anonimizáló technológiát. A szolgáltatás elődjének tekinthető YouHaveDownloaded.com már 51 millió IP címet, és 100 ezer torrent fájlt tartott nyilván pusztán tájékoztató jelleggel, de a lengyel újítás lényege az, hogy üzleti alapon működik. A szolgáltatásra előfizető ügyfeleknek, főleg jogtulajdonosoknak, internetszolgáltatóknak vagy intézményeknek bővebb, rendszerezett információt nyújtanak. A már több mint 430 ezer torrentet tartalmazó adatbázisra előfizetők láthatják az egy adott országból letöltők IP-címeit, de konkrét megosztott tartalomra, címre is kereshetnek. Például egy cég ellenőrizheti, hogy ki töltötte le a navigációs szoftverét, vagy a hálózatok üzemeltetői megnézhetik, hogy a címéről milyen tartalmakat osztottak meg. Problémát okoz még azonban, hogy sok internetező a dinamikusan kiosztott hálózati címek miatt nem a saját letöltéseit láthatja az oldalon. A torrent technológia legális felhasználásának terjedését jelzi ugyanakkor, hogy az internetes tartalmak megőrzését és a digitális tartalmak gyűjtését is ellátó Internet Archive is bejelentette, hogy a BitTorrentet is használja már a tartalomterjesztésre. Közel 1,4 millió torrentfájlt tesz elérhetővé, melyekkel az archívumból származó koncerteket, filmeket, rádióműsorokat, könyveket tölthetnek le és oszthatnak meg a felhasználók. (ITCafé)A fájlcsere elleni HADOPI törvény felülvizsgálatát szorgalmazza a francia kulturális és távközlési tárca élére újonnan kinevezett FILIPETTI miniszter asszony. Nyilatkozatában kifejtette, hogy a felhasználók helyett elsősorban olyan csoportok ellen szeretnének hatékonyabban fellépni, akik az internetes kalózkodásból anyagi hasznot remélnek. Véleménye szerint a törvény által létrehozott HADOPI hatóság nem teljesítette a hozzáfűzött elvárásokat, nem nyertek teret szélesebb körben a fájlcsere legális alternatívái ezért egy tévécsatorna korábbi vezérigazgatóját bízta meg a kormány digitális szerzői jogi stratégiájának kidolgozásával, és a hatóság működésének és feladatainak felülvizsgálatával. Mint fogalmazott: „Ha pénzügyi oldalról nézem, évi 12 millió euró és 60 hivatalnok foglalkoztatása meglehetősen drága módja annak, hogy elküldjünk egymillió e-mailt”. Célja a továbbiakban a törvényes piac kiszélesítését támogatni és az internetes iparág további finanszírozását biztosítani. (ITCafé)

12 millió Apple-felhasználó adatait szerezte meg egy hekkercsoport a számítógépes bűnüldözésre szakosodott FBI-csoport egyik ügynökének laptopjáról. Az adatokat tartalmazó fájlt egy java-sérülékenységet kihasználva, titkosítatlanul, könnyen elérhető helyen, az ügynök gépének Asztalán találták meg. Egymillió felhasználó nevét, eszközazonosítóját, és a hozzá tartozó eszköz nevét elérhetővé is tette a csoport, amely akciójával arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy milyen általános gyakorlat az emberek megfigyelése az amerikai kormányszerveknél. (Index)

Lekapcsolják a világhálóról az iráni minisztériumokat, hogy megakadályozzák az interneten keresztüli hacker és vírustámadásokat. A teheráni döntés hátterében az áll, hogy a közelmúltban súlyos károkat okozó Flame vírust az ország olajipari minisztériuma és exportirányító rendszere ellen fejlesztették ki, míg urándúsító programjában a Stuxnet vírus okozott károkat. Az iráni tájékoztatási miniszter kifejtette, hogy kényes hírszerzési információk váltak sebezhetővé, mivel az internet olyan országok irányítása alatt áll, amely velük szemben ellenségesen lép fel, ezért először egy biztonságos hírszerzési hálózatot, majd másfél éven belül saját, országos intranet rendszert építenek ki. (prim.hu)

A World Wide Web-nél 10 évvel idősebb francia Minitel végleg búcsút mond a felhasználóknak. A készülék egy dobozformájú monitorral és kihajtható billentyűzettel rendelkezett, az információt pedig vezetékes telefonon keresztül továbbította. Az 1990-as években 26 millió felhasználó használta az ultramodernek számító készüléket, Minitel-en keresztül kezelhették bankszámláikat, foglalhattak vonatjegyet, és csevegések lebonyolítására is alkalmas volt. Napjainkban Franciaországban még mindig 670 ezer készülék van forgalomban, amiket főként gazdák és orvosok használnak előszeretettel, véleményük szerint eddig az egyszerű és gyors használata miatt nem váltottak a korszerűbb internetes technológiára. (Index)

A Google és az EU valószínűleg bírósági eljárás nélkül is megegyezésre tud majd jutni a cég üzletpolitikájával kapcsolatos vitás kérdésekben. Az Európai Bizottság versenyügyi biztosának határozott fellépése következtében a 80 százalékos keresőpiaci részesedéssel bíró amerikaiak felajánlották, hogy a szükséges változtatásokat nemcsak az asztali számítógépeken, hanem a mobil eszközökön futó szolgáltatások esetében is végrehajtják. A Bizottság négy területen követelt változtatást a Google-től. A keresőjük a vertikális keresési szolgáltatásoknál a saját szolgáltatásaikat előbbre sorolja a versenytársakénál; a versenytársak tartalmainak másolatát saját termékeikben használják fel; a keresésekhez kapcsolódó hirdetéseket külön megállapodások nyomán úgy jelenítik meg, hogy az szinte kizárólagossá teszi a hirdetési piacon a Google jelenlétét; valamint lazítaniuk kellene az AdWords hirdetési rendszer előírásain, hogy az EB szerint is a követelményeknek megfelelő hirdetési kampányok más platformra is átadhatóak legyenek. Emellett felvetődött annak is a gyanúja, hogy a Google technikai megoldásokkal akadályozza a versenytársak szolgáltatásainak terjedését az Androidot futtató rendszereken.
A cég együttműködésére az is magyarázatot adhat, hogy az Európai Bíróság mostani döntésével jogerősen helybenhagyta az Európai Bizottság 2008-ban hozott határozatát, mely a Microsoftot rekord összegű, 860 millió eurós bírsággal sújtotta, mivel a cég nem engedelmeskedett a Windows monopóliuma miatt hozott trösztellenes döntésnek. (ITCafé)

13 optikaimeghajtó-gyártó ellen indított vizsgálatot az Európai Bizottság világméretű árkartell létrehozásának gyanújával. A közlemény szerint valószínű, hogy két vezető gyártó kezdeményezte a kartell megalakítását, és a CD-, illetve DVD-meghajtót kínáló cégek legalább öt éven keresztül összehangolták árpolitikájukat, amikor az unió piacán értékesítettek optikai meghajtókat. Az eljárás a Microsoft elleni vizsgálatokhoz hasonlóan zajlik, az EB kérdéseket küld ki a gyártóknak, erre írásban vár válaszokat, majd ezeket összevetik a rendelkezésre álló egyéb információkkal, és néhány év múlva várható első fokon döntés. Ha a gyanú beigazolódik, akkor a cégek éves árbevételük 10 százalékának megfelelő összegű büntetést kell, hogy fizessenek. (ITCafé)

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény, valamint az uniós szabályozás értelmében megkezdődött a Digitális Átállás Tesztprogram a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezésében. Az akció keretein belül a legrászorultabbak kapnak Sopronban és a Barcsi kistérségben állami támogatás jogcímén digitális átalakító berendezést (dekóder, set-top-box), vagyis analóg adásról térhetnek át szociális juttatásként digitális sugárzásra. A jogosultak adatait a Magyar Államkincstártól, Nyugdíjfolyosító Intézettől és települési önkormányzatok jegyzőitől gyűjtötték össze. A Barcsi kistérségben magas a munkanélküliek aránya, így 367 rászoruló kap új dekódert az NMHH-tól, míg Sopronban csupán 89-en élnek ezzel a lehetőséggel. A program célja, hogy e két eltérő adottsággal rendelkező területen felmérjék a digitális átállás lehetőségeit, veszélyeit, így modellezve a további rászorulók állami finanszírozásból történő áttérését. (NMHH)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a törvény szerint kiszabható legmagasabb, tízmillió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezett augusztusban két, ingatlanközvetítéssel foglalkozó honlapot. Az ügyben a személyek széles körét érintő jogellenes adatkezelés miatt már korábban az Adatvédelmi Biztoshoz, és 2012 januárjától a Hatósághoz is számos beadvány érkezett. Az oldalakon az érintettek 30 napig ingyenesen, azt követően ellenérték fejében helyezhettek el ingatlanhirdetést, de a személyes adataikat is tartalmazó hirdetéseket nem tudták törölni az ingyenes időszak alatt és azt követően sem – egyrészt azért, mert a honlap nem nyújtott lehetőséget a törlésre, másrészt a felhasználók határozott nyilatkozata ellenére sem tettek eleget a honlap üzemeltetői a törlési kérelmeknek. A bírság kiszabása során a Hatóság figyelembe vette a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét és gyakoriságát, a jogsértő állapot időtartamát, valamint azt, hogy többszöri felszólítás, továbbá más hatóságok intézkedéseinek ellenére sem került sor az adatvédelmi követelményeknek való megfelelő gyakorlat bevezetésére. Figyelembe vette azt is, hogy az eljárás megindítását követően is folyamatosan érkeztek az újabb panaszbeadványok, tehát a vállalkozás a tevékenységét a korábbiak szerint, adatvédelmi szempontból jogellenesen folytatta tovább. (NAIH)

Az Európai Bizottság irányelvvel kívánja egységesíteni a közös jogkezelésre vonatkozó szabályokat és rendezni a jelenlegi problémákat. A Bizottság szerint a fő gondot az jelenti, hogy a jogkezelők nem elég átláthatóak, nem lehet pontosan tudni, hogy hogyan működnek és milyen módon kezelik a beszedett szerzői jogdíjakat. Az újraszabályozás indoka lehet az is, hogy több online tartalomterjesztő vállalkozás jelent meg az utóbbi időben, amelyek gyakran alkalmaznak újfajta üzleti modelleket, melyekre a jogkezelők még nincsenek felkészülve. A digitális gazdaság meghatározó eleme a szerzői jog által védett tartalmak terjesztése, ezért a közös jogkezelői rendszerre olyan átláthatósági és belső működési szabályokat kell megalkotni, melyeket minden ilyen szervezet alkalmaz majd. A több országra érvényes licencelés esetében meg kell határozni a minimumfeltételeket, például a jogtulajdonos az EU területén szabadon választhatná meg, hogy melyik közös jogkezelőre bízza a jogait, amely így a közös piacon belül jövedelmező tartalomkínálattal bírna. Emellett olyan jogi környezetet kell létrehozni, mely segíti a legális online zenei piac bővülését is. (ITCafé)

A nagy cégek jelentős lemaradásban vannak a digitális dokumentumkezelés terén Magyarországon. 2012. áprilisban és májusban 115 közép- és nagyvállalatot kérdeztek meg egy dokumentumkezelési gyakorlatot felmérő kutatás során, melynek eredményeként kiderült, hogy a magyar közép- és nagyvállalatok mindössze egynegyede használ elektronikus dokumentumkezelő rendszert, és csak további 17 százalék tervezi annak bevezetését. A beérkező dokumentumokat többnyire még papír iktatókönyvben tartják nyilván, és az iratok cégen belüli megosztását is elsősorban fénymásolással és szkenneléssel oldják meg. A dokumentumok kezeléséből adódó leggyakoribb probléma az iratok elvesztése, mely a vállalatok közel egyötödénél fordult már elő. Az adatbiztonság még ennél is kényesebb terület: a cégek 18 százalékánál veszett már el és 13 százalékánál rongálódott meg irat. (ITCafé)

A Facebook bejelentette, hogy mostantól fizikailag is törlésre kerülnek a közösségi oldalról eltávolított digitális képek. Eddig a képek eredeti webcímének ismeretében a felhasználó adatlapjáról való törlés után akár hónapokkal is újra le lehetett kérni azokat bizonyos hálózati problémák következtében, de mostantól a törlést követő harminc napon belül fizikailag is eltávolítják képeinket. A német adatvédelmi biztosok ugyanakkor azzal vádolják a Facebookot, hogy illegálisan állított össze hatalmas fotóadatbázist a felhasználókról, azok beleegyezése és tudta nélkül. Habár 2011-től a német adatvédelmi aggályok miatt a fényképeken futtatott arcfelismerő rendszerének alkalmazását előzetes beleegyezéshez kötötte a Facebook, de a korábbi jogsértő gyakorlatából származó képeket megőrizte archívumában, amelyet meg kellene semmisítenie. A Facebook által rólunk tárolt adatok felderítését teszi lehetővé az eddig főleg tudományos kérdésekre használt Wolfram Alpha nevű kereső, amely segítségével saját közösségi profilunkat nézhetjük meg szépen feldolgozott formában. (Index-Origo)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu