52-53. szám, 2012. december

Éppen egy évvel az előadóművészi teljesítmények és a hangfelvételek védelmi idejének megemeléséről szóló szabályozás elfogadását követően, 2012. október 25-én az Európai Unió soros elnöksége ismét eljuttatott a célszalagig egy irányelv-tervezetet, amelyre – többek között – éppen amiatt van szükség, mert a védelmi idő egyre hosszabb volta egyre több mű – és más teljesítmény – esetében teremt olyan helyzetet, amelyben a jogosult már nem beazonosítható többé és ilyen módon a mű vagy más teljesítmény felhasználása sem lehetséges jogszerűen.

A tagállamok számára benyújtott irányelv-tervezet vállalt célja volt, hogy az ún. árva művek (azon művek, amelyeknek jogosultja vagy annak tartózkodási helye nem ismert) egyes felhasználásai jogszerűen elvégezhetők legyenek. A szerzői jog rendjében ugyanis a védelem alatt álló művek felhasználásához fő szabály szerint a szerző engedélye szükséges. Egyes esetekben más személy (például jogkezelő szervezet, vagy más, aki a szerzőtől a jogokat egyébként megszerezte) tudja engedélyezni a mű felhasználását, más – a törvényben pontosan körülírt – esetekben pedig a felhasználás szabadon elvégezhető. Ha azonban a védett mű felhasználása ezeken a módokon nem valósítható meg, az engedély a jogosulttól elengedhetetlen. Az ő elérhetetlensége a mű hozzáférhetetlenné válását eredményezheti, holott lehetséges, hogy ez a szerző szándékaival is ellentétes lenne.

A probléma megoldása többféle lehet még akkor is, ha a szerzői jog rendjén alapvetően nem kívánunk változtatni. Az Európai Bizottság (és a témakörrel foglalkozó szakirodalom) az irányelv benyújtását megelőzően ezeket mind megvizsgálták. A szokásos „semmit sem tenni” opció mellé a Bizottság felsorakoztatta egy új szabad felhasználás lehetőségét, az állam által adott engedélyre épülő modellt, illetve az ún. (általában közös jogkezelő szervezet által végzett) kiterjesztett, blanketta-engedélyezés teljes szabályozási modelljét. A Bizottság által benyújtott javaslat azonban csak azt célozta, hogy a tagállamok által bevezetendő rendszer (akármelyik modellt is választja) mindenképp írja elő, hogy a leendő felhasználónak gondos keresést kell folytatnia a jogosult megtalálására (principle of due diligence search), illetve hogy azoknak a műveknek az árvaságát, amelyekről ezt egy tagállamban már kimondták, a többi tagállam ismerje el (principle of mutual recognition). A Bizottság ambíciója kezdettől mérsékelt volt: nem az árva művek problémáját általában, hanem csupán az árva művek digitális könyvtárak keretében való felhasználását kívánta megoldani, és ebben sem egységes megoldást kínált volna, hanem csak a tagállamok által bevezetendő saját modell egyes, előbb említett építőköveit rögzítette volna. A nyíltan vállalt cél az volt, hogy az Europeana és más hasonló európai digitális könyvtárak versenyhelyzete javuljon a Google Books projekttel szemben.

Érdemes itt kitérni arra, hogy a magyar jogalkotó néhány évvel ezelőtt nemzetközi léptékben úttörő vállalkozásba kezdett: a Bizottság Digitalizálási Ajánlása nyomán, élve annak ösztönzésével, maga hozott létre egy sui generis engedélyezési rendszert az Szjt.-ben az árva művek felhasználásainak segítésére. Ennek a lényege az, hogy a törvénynek megfelelően valószínűsítetten árva művek egyes felhasználásaira a Magyar Szabadalmi Hivatal (ma már Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) egy nem kizárólagos, 5 évre terjedő, átdolgozási jogot nem tartalmazó engedélyt ad a felhasználónak az igazgatási-szolgáltatási díj fejében lefolytatott eljárás alapján, a felhasználás mértékéhez mérten megállapított (felhasználási) díj ellenében. A működő magyar szabályozás hatálya tágabb, mint amit a Bizottság a benyújtott javaslatában megcélzott: a műveket piaci alapon működő (haszonszerzésre törekvő) felhasználók is felhasználhatják (a teljes díj megfizetése mellett), míg a haszonszerzésre közvetve sem törekvő felhasználók (köztük a közintézmények) erősen limitált eljárási díj mellett és a felhasználási díj csupán elvi megállapításával (a fizetési kötelezettséget a szerző esetleges felbukkanására tartogatva) szintén igénybe vehetik a szolgáltatást.

A magyar szabályozás alapján megindult engedélyezési gyakorlat születésével párhuzamosan zajlott uniós vita során az irányelv-javaslat jelentősen átalakult: végeredménye bőven túlmutat az eredeti terveken: egy sajátos ideiglenes szabad felhasználás lett, amely csak addig szabad, amíg az alkotó ismertté és elérhetővé nem válik, eztán a felhasználás „visszaváltozik” hagyományos, engedélyköteles felhasználássá. Az, hogy a tagállamok a szabad felhasználáshoz díjfizetési kötelezettséget köthetnek, rengeteg kérdést vet fel: ki fizeti ezt a díjat, kinek fizeti ezt a díjat, hogyan lehet beszedni ezt a díjat és egyáltalán miért kell fizetni ezt a díjat. (A problémát részletesen elemzem az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2012. decemberi számában.) Az elfogadott szöveg egy olyan irányelv, amely nem illeszkedik a szerzői jog céljaihoz, nem illeszkedik az eddigi uniós szabályozáshoz és nem illeszkedik a nemzeti jogrendszerekhez sem. Optimista olvasatban úttörő, amely akár paradigmaváltás előjele is lehet.

Pesszimista olvasatban ugyanazt is elmondhatjuk, mint közel egy éve, a védelmiidő-irányelvvel kapcsolatos első oldalunkban: a tervezetről a Tanácsban, az Európai Parlamentben és a szaksajtóban lefolytatott vita igen kiélezett volt, aminek még szélesebb platformot adott, hogy még a javaslat támogatói is elismerték, hogy a szöveg kodifikációs szempontból igen gyenge minőségű, az átültetése komoly kihívás lesz minden nemzeti szabályozó számára. A módosítási vita során az ellenérvek is elég sok teret kaptak. Sokan reménykedtek egy második olvasatban, és annak esélyében, hogy ebben a fordulóban kivasalható még a szöveg, de erre nem került már sor.

A munka európai szinten sem áll meg: az irányelv ad felhatalmazást arra, hogy a Bizottság folyamatosan vizsgálja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó műtípusokon túl van-e még olyan alkotástípus, amellyel kapcsolatban szükséges az új rezsim bevezetése (előre megmondhatjuk: lesz ilyen). És szintén vizsgálnia kell a Bizottságnak azt, hogy az irányelv átültetése kiváltja-e a hozzá fűzött reményeket, különösen a digitális könyvtárak fejlődése tekintetében.
Mindezek után a nagyobb feladat a nemzeti jogalkotóra vár. Figyelemmel az irányelv úttörő jellegére, a szöveg egyként állítja kihívás elé az összes tagállami jogalkotót. A magyar jogalkotó előtt pedig nem csak az általános rendszerbe, hanem a saját, korábban kialakított árvamű-rendjébe való beillesztés sem lesz egyszerű feladat. A módosítás nem megúszható, mélysége az irányelv által kitűzött célok elérésének vágyán, illetve a már kialakult rendhez való ragaszkodás hőfokán múlik.

 

Grad-Gyenge Anikó

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) vitaanyagot adott ki az internetes hozzászólások szabadságáról. A „Kommentek a magyar interneten: problémák és lehetőségek” címmel november végén, az egyesület honlapján közzétett tanulmány célja bemutatni az internetezők véleményét a kommentelésről, illetve elemezni a hozzászólásokban esetlegesen elkövetett személyiségi jogsértésekkel kapcsolatos hazai bírói gyakorlatot, majd az érintett felek bevonásával megoldást keresni számos, jelenleg még nem rendezett kérdésre. Az egyesület által összefogott kutatás megállapításai szerint tisztázásra szorulnak a médiatörvények rendelkezései az internetes hozzászólásokkal kapcsolatban, így a szerkesztőségi felelősség tekintetében, valamint az azt keletkeztető „beszerkesztés” fogalmát illetően, és kérdéses az is, hogy milyen megoldásokat alkalmazhatnak a szolgáltatók az esetleg offenzív jellegű hozzászólások kiszűrésére. Az internetes médiumokat tömörítő szakmai szervezet a szólásszabadság fontos felületeként tekint a kommentelésre, mivel az internetezők 70 százaléka él is a véleményének kifejtésére és megvédésére szolgáló lehetőséggel, de a személyiségi jogok megsértését és a nagyjából a hozzászólások 16 százalékát kitevő provokatív bejegyzések moderálására megoldást kell találni. A komolytalan és uszító, sértő kommentelés, és ezek jogi megítélése nem csak hazai probléma, Angliában például egy eltűnt kislány Facebook oldalán sértő hozzászólások közzététele miatt rendkívül súlyos büntetést szabtak ki, 12 hét elzárásra ítéltek egy fiatalt. (HVG/Index)
Újabb frekvenciasávot biztosít az EU a nagysebességű mobil adatátvitelnek. Nagymértékű kihasználtsága miatt a 3G-s hálózatok számára fenntartott 2 GHz körüli frekvenciatartomány 120 MHz-el való bővítése mellett döntött legutóbbi határozatában az Európai Bizottság. Az Európai Unió digitális menetrendjének egyik fő irányvonala a frekvenciasávok hatékony és gazdaságos kihasználása, a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasáv pár terheltsége és az LTE technológia megjelenése azonban már indokolttá tette a spektrum szélesítését. A tagállamoknak két év áll rendelkezésre a tartomány felszabadítására, ezzel az EU-ban akár az Egyesült Államokhoz képest kétszer nagyobb, közel 1000 MHz terjedelmű frekvenciasávon osztozhatnak majd a nagy sebességű vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások. A Bizottság tervei szerint további bővítések is várhatóak a rugalmas és megosztott frekvenciahasználat megvalósítása érdekében, mellyel ezek a technológiák képesek lesznek versenyképes áron, egyidejűleg több felhasználónak is 30 Mb/s sebességű internet-kapcsolatot nyújtani. (ITcafé)További bonyodalmak a mobilfrekvencia tender eredményei körül. A Kúrián támadta meg a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság a Fővárosi Törvényszék határozatát, amelyben megsemmisítette a negyedik mobilszolgáltatóra vonatkozó tender, és a 31 milliárd forint bevételt jelentő frekvencia árverés eredményét. A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az NMHH határozatát, mivel az eljárást a bíróság szerint jogszabálysértő módon folytatták le. A Hatóság mindezt vitatja, azonban a felülbírálati kérelem tartalmáról pertaktikai okokból nem kívánt nyilatkozni. A lépés azért különösen meglepő, mert az állami mobilcéget alkotó MPVI konzorcium tulajdonosai az előző héten még a projektből való kiszállást fontolgatták, ám a felülvizsgálati eljárásban most beavatkozóként vesznek részt. Az ügyet még bonyolultabbá teszi, hogy az NMHH eredeti határozatát megtámadó három mobilszolgáltató közül a Vodafone is beadta a Kúriához a felülvizsgálati kérelmét az ítélet részleges hatályon kívül helyezésére, mert a Törvényszék ítélete alapján vissza kell adnia a frekvenciaaukción elnyert frekvenciakészletét, így elveszíthetné országos 3G lefedettségét. Az új frekvenciatender kiírásáról a Hatóság csak a Kúria határozatát követően dönt majd. (HWSW, Index)A mobiltelefonos fizetést lehetővé tevő egységes, állami tulajdonú Nemzeti Mobil Fizetési Rendszert hoz létre a kormány. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a parkolási és autópályadíjak, a közösségi közlekedési menetjegyek mobil fizetésére a piaci viszonyoktól függetlenül mindig elérhető, egységes elektronikus platformon alapuló közszolgáltatást hoznak létre, amely szolgáltatásokat bárki, bárhol azonos feltételekkel veheti igénybe. A már működő rendszerekhez hasonlóan kényelmi díjat kell majd fizetni az új rendszerben is, ennek mértéke szolgáltatástól függően 50–100 forint lesz, de ez várhatóan csökkentést jelent majd a jelenlegi szolgáltatók által alkalmazott áraktól. A jelenleg üzemelő rendszerek többsége az új állami platformra támaszkodva, annak viszonteladójaként működhet a jövőben, így az ügyfelek számára is zavartalan átmenet biztosítható. Amerikai kutatók rohamos növekedésre számítanak a mobiltelefonos fizetések piacán, amely elsősorban az okostelefonok terjedésével magyarázható. A mobil távközlési hálózatokon lebonyolított lakossági és vállalati internetes vásárlások túlnyomó részét a mobilon felhasznált digitális tartalom, és a böngészőn elért internetes portálokon lebonyolított e-kereskedelem adja, de a technológia megnyithatja az utat a legkülönbözőbb mobilfizetési megoldások bevezetése előtt, amelyek együttesen jelentős részarányra tesznek majd szert a globális kiskereskedelmi forgalomban. (SG.hu)Reklámszöveget tartalmazó küldemény hátoldalán közölt szerződésmódosítást a UPC. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság aggályosnak tartja, hogy a szolgáltató a szerződés esetleges megváltoztatásáról hagyományos levélben tájékoztatta előfizetőit, a levélen nincs dátum sem határidő, ezért közleményben figyelmeztette a kábelszolgáltató előfizetőit, hogy a cég „ráutaló magatartással” kíván szerződést módosítani velük. A UPC Magyarország Kft. a közelmúltban levelet írt ügyfeleinek, amelyben a meglévő szerződéseik helyébe újat ajánl. A cég a levélben azt kezdeményezi az előfizetőknél, hogy élő szerződéseiket közös megegyezéssel szüntessék meg, és kössenek egy új, a régivel lényegében megegyező tartalmú szerződést. A levél szerint megszűntnek tekintik a régi szerződést és elfogadottnak az újat „ráutaló magatartással”, ha az előfizető továbbra is igénybe veszi a szolgáltatását, vagy az értesítést követő számláját befizeti. Annak ellenére, hogy gyakori megoldás a távközlési szolgáltatók körében a ráutaló magatartással történő szerződésmódosítás a UPC esetében a pontos részletek kiderítésére nem volt módja az ügyfeleknek, mivel semmilyen erre utaló információ sem tartalmazott a küldemény. A UPC a kérdések felmerülésekor hangsúlyozta, hogy az új szerződések a korábbiakkal megegyező tartalommal jönnek létre, a módosítás nem érinti a díjakat, és nem akarta 15 napos korlátok közé szorítani az előfizetőit. A UPC magatartásával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hibás kommunikáció miatt a felháborodott fogyasztók döntő része nem érti, hogy mit kell csinálniuk, és a UPC ügyfélszolgálata sem tudott tájékoztatást adni a szerződésmódosítás indokáról és mibenlétéről, ezért többen a cég Facebook oldalán panaszkodtak. Az NMHH hivatalból vizsgálatot indított. (ITcafé/Index)

Az Európai Bizottság összesen hét nemzetközi monitor és televízió gyártó céget marasztalt el egy évtizeden keresztül folytatott kartell miatt. A katódsugárcsöves televíziókkal, és a katódsugárcsöves kijelzőkkel kapcsolatban 1996-tól két kartellbe tömörülve, versenykorlátozó módon állapodtak meg termékeik árában, ezzel károsítva meg az európai gazdaságot. A felhasználók különösen rosszul jártak, hiszen a hagyományos televíziók esetében a készülék vételárának 50–70 százalékát a képcső adta. A cégek képviselői rendszeres időközönként „Zöld Találkozókon”, golfpályákon egyeztették a kereslettel, a gyártással, a forgalommal és a gyártókapacitással kapcsolatos adatokat az egyes régiókra lebontva. Az unió versenyügyi biztosa kiemelte, hogy a Samsung, Philips, LG, Panasonic, Toshiba, Technicolor, MTPD, és az ügyet bejelentő, így végül nem büntetett Chunghwa által alkotott kartellekkel szemben különös szigorúsággal jártak el, mivel az efféle versenyellenes magatartás a legveszélyesebbek közé tartozik. Az összesen másfél milliárd eurós bírság ellen több cég is fellebbezett. (SG.hu)

Megalakult az EU tagországok és a legnagyobb IT-vállalatok képviselőit tömörítő Európai Cloud Partnerség. A Cloud-tanács fő feladata, hogy a számítási felhő technológiát érintő kérdésekben stratégiai tanácsokkal segítse Neelie Kroes digitális menetrendért felelős európai uniós biztost az adatvédelmi és adatbiztonsági minősítőprogram kialakítása során. A Európai Bizottság kiemelt célja, hogy a közeljövőben a közigazgatásban és más ágazatokban ki lehessen használni a felhőszolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, de emellett befolyásolni lehessen a felhőszolgáltatások piacát. A „Made in Europe” néven készülő egységes európai szabvány megalkotása során a Partnerség egyeztet majd az Egyesült Államokkal és Japánnal is, ezzel figyelembe véve a nemzetközi adatforgalommal és az adatbiztonság koordinálásával kapcsolatos felvetéseket. (SG.hu)

Hosszas várakozás után végre megvalósulni látszik a magyar e-levéltár. A feladat rendkívüli komplexitása miatt 2007 óta húzódó állami projektet ugyan anyagi eszközökkel támogatja az Európai Unió, azonban a technikai megvalósítás idáig komoly akadályokba ütközött. Az elektronikus rendszer létrehozásánál alapvető követelmény a hatékonyság és költségtakarékosság, a rendelkezésre álló rendszersémákat pedig régiónként, intézményenként a helyi igényekhez kell a fejlesztés során alakítani. Korábban több levéltár is egyedi szoftverfejlesztésbe kezdett a digitalizálás megkezdése érdekében, ám ez rendkívül költségesnek bizonyult, mindemellett bizonyos mértékig a nemzetközi kooperációt is nehezítette. A szigorú pályázati feltételeket, például az egységes szoftver helyi viszonyokhoz igazítását a nyertes T-Systems Magyarország Zrt. vállalta magára, de a folyamatban lévő kivitelezés valószínűleg nem zárul le az eredetileg tervezett 2013. márciusi határidőre. (ITcafé)

A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság felmentette annak a fiúnak a szüleit, aki a családi internet-előfizetést használva zenei fájlokat töltött le és osztott meg. A 13 éves fiú 1100 zeneszámot tett elérhetővé számítógépén, amikor az IP-címe alapján házkutatást tartottak a nyomozók, de a szülők nem voltak hajlandóak a szerzői jogi jogosultaknak kártérítést fizetni. Az elsőfokú bíróság a szülőket 15 dal letöltéséért darabonként 200 euró megfizetésére ítélte, mert nem megfelelően alkalmazták a szülői felügyeletet, nem ellenőrizték, hogy gyermekük mire használja az internetet. Másodfokon is a szülők mulasztására hivatkozva hagyták helyben az ítéletet. A Német Szövetségi Bíróság novemberben hatályon kívül helyezte a korábbi ítéleteket. Indokolásuk szerint amennyiben a szülők tájékoztatják gyermekeiket az internet helyes használatáról, különösen arról, hogy a szerzői jog által védett tartalom megosztása illegális, akkor nem felelősek azok jogsértő tevékenységéért a továbbiakban, hiszen nem figyelhetik folyamatosan gyermekeik online tevékenységét, nem várható el, hogy felügyeleti szoftverekkel akadályozzák internetezését. (hamisitasellen.hu)

A felhőbe költözött a világ leghíresebb torrentoldala. Korábban nagy magasságban elhelyezett, az országhatárok feletti, vagy hajóra, olajfúró toronyra telepített szerverparkot terveztek, mégis végül a számítási felhőbe költözött a Pirate Bay. Különböző szolgáltatóknál helyezték el adataikat, így több helyről szolgálják ki egyszerre a felhasználókat, kevesebbe kerül az üzemeltetés, magasabb lehet a rendelkezésre állási idő, és a lefoglalások ellen is védett lett az oldal. A tárhely szolgáltatója nem tudja, hogy a torrent oldalt üzemelteti, és ha rájönne, akkor sem férhet hozzá a felhasználók adataihoz, és a fájlokat gyorsan tovább lehet költöztetni másik szerverre. A hatóságok nem tudnak honnan szervereket lefoglalni, csak a Pirate Baynél maradt routereket és a terheléselosztókat vihetik el, amelyek nem túl jó bizonyítékok. (Index)

Januárban indulhat a Mega fájlcserélő honlapcsalád új, immár törvényesen működő utódja. Az év elején az FBI által lefoglalt Megaupload alapítója, Kim Dotcom a zeneipart szeretné forradalmasítani, egyúttal a nagy zenekiadókat elpusztítani, miközben a zenészeket közvetlenül összeköti a felhasználókkal. A Megaboxnak keresztelt új szolgáltatás indulását még idén decemberre tervezték, de a me.ga domain név használatához a gaboni kormány nem járult hozzá, ezért csúszik egyelőre az indulás. A tervek szerint az oldalról ingyenesen lehetne zenét letölteni, ha cserébe a felhasználó vállalja, hogy telepíti a reklámokat közvetítő alkalmazást, amelyből az üzemeltetés költségeit, illetve a zenészek jogdíját fedeznék, amelyet a kiadókat így megkerülve, közvetlenül az alkotóknak juttatnának el. Emellett fizetős letöltést is biztosítana a modell, azon felhasználók számára, akik nem kívánják igénybe venni a reklámszolgáltatást. A dalokat a feltöltés során AES titkosító technológiával kódolná az oldal, amelyek feloldásához csak a feltöltőnek lenne kulcsa, így elméletben az üzemeltetőket nem terhelné felelősség, ha a felhasználók véletlenül mégis jogsértő fájlok megosztásához használnák a rendszert. Dotcom nyilatkozata szerint élvonalbeli zenészek sora kötne szerződést a Megaboxszal, azonban erre jelen állás szerint még legalább január 19-ig várniuk kell, feltéve persze, hogy egyáltalán elindulhat a szolgáltatás. (telegraph.co.uk)

Szíria egész területén elérhetetlenné vált az internet-szolgáltatás. Az ellenállók által jelentett hírt több független internet szolgáltató is megerősítette. Bár az utóbbi másfél évben előfordultak időszakos leállások, de a teljes elsötétülés példa nélküli az országban. A találgatások szerint a szír kormány abból a megfontolásból vágta el az országot az online-kapcsolattól, hogy így hallgattassa el az interneten szerveződő ellenállást és a tüntetéseket. Az egyetlen megbízható és működő kapcsolat az országgal a műholdas telefon maradt. (Index)