Első oldal
Grad-Gyenge Anikó: Első oldal
Tanulmányok
Harsági Viktória: Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárások problematikája – hazai, valamint német és osztrák példákon keresztül
Bartóki-Gönczy Balázs: Connedted TV – Átalakuló piaci értéklánc és új szabályozói kihívások a horizonton
Kóczián Sándor: Az újságírók információforrásainak védelme – külföldi szabályozási példák
Fórum
Szentléleky Szabolcs: A hálózatsemlegesség problematikája versenyjogi szempontból
Első megjelenés
Maksó Bianka: Kivert biztosíték? – Az információszabadság a döntés megalapozását szolgáló adatok korlátozott nyilvánosságának tükrében
Szabó István: A szoftver és hasznosításának engedélyezése
Somogyi Nóra: A gyógyszerkészítmények szabadalmi jogi helyzete Magyarországon és az Európai Unióban
Joggyakorlat
Háttér
Parti Katalin: Az iskolai online bántalmazás felmérése és komplex kezelése a TABBY in Internet nemzetközi program keretében
Ajánló
Tivadar Krisztián: TiszITsd meg!
Hírek
Éppen egy évvel az előadóművészi teljesítmények és a hangfelvételek védelmi idejének megemeléséről szóló szabályozás elfogadását követően, 2012. október 25-én az Európai Unió soros elnöksége ismét eljuttatott a célszalagig egy irányelv-tervezetet, amelyre – többek között – éppen amiatt van szükség, mert a védelmi idő egyre hosszabb volta egyre több mű – és más teljesítmény – esetében teremt olyan helyzetet, amelyben a jogosult már nem beazonosítható többé és ilyen módon a mű vagy más teljesítmény felhasználása sem lehetséges jogszerűen.
A tagállamok számára benyújtott irányelv-tervezet vállalt célja volt, hogy az ún. árva művek (azon művek, amelyeknek jogosultja vagy annak tartózkodási helye nem ismert) egyes felhasználásai jogszerűen elvégezhetők legyenek. A szerzői jog rendjében ugyanis a védelem alatt álló művek felhasználásához fő szabály szerint a szerző engedélye szükséges. Egyes esetekben más személy (például jogkezelő szervezet, vagy más, aki a szerzőtől a jogokat egyébként megszerezte) tudja engedélyezni a mű felhasználását, más – a törvényben pontosan körülírt – esetekben pedig a felhasználás szabadon elvégezhető. Ha azonban a védett mű felhasználása ezeken a módokon nem valósítható meg, az engedély a jogosulttól elengedhetetlen. Az ő elérhetetlensége a mű hozzáférhetetlenné válását eredményezheti, holott lehetséges, hogy ez a szerző szándékaival is ellentétes lenne.
A probléma megoldása többféle lehet még akkor is, ha a szerzői jog rendjén alapvetően nem kívánunk változtatni. Az Európai Bizottság (és a témakörrel foglalkozó szakirodalom) az irányelv benyújtását megelőzően ezeket mind megvizsgálták. A szokásos „semmit sem tenni” opció mellé a Bizottság felsorakoztatta egy új szabad felhasználás lehetőségét, az állam által adott engedélyre épülő modellt, illetve az ún. (általában közös jogkezelő szervezet által végzett) kiterjesztett, blanketta-engedélyezés teljes szabályozási modelljét. A Bizottság által benyújtott javaslat azonban csak azt célozta, hogy a tagállamok által bevezetendő rendszer (akármelyik modellt is választja) mindenképp írja elő, hogy a leendő felhasználónak gondos keresést kell folytatnia a jogosult megtalálására (principle of due diligence search), illetve hogy azoknak a műveknek az árvaságát, amelyekről ezt egy tagállamban már kimondták, a többi tagállam ismerje el (principle of mutual recognition). A Bizottság ambíciója kezdettől mérsékelt volt: nem az árva művek problémáját általában, hanem csupán az árva művek digitális könyvtárak keretében való felhasználását kívánta megoldani, és ebben sem egységes megoldást kínált volna, hanem csak a tagállamok által bevezetendő saját modell egyes, előbb említett építőköveit rögzítette volna. A nyíltan vállalt cél az volt, hogy az Europeana és más hasonló európai digitális könyvtárak versenyhelyzete javuljon a Google Books projekttel szemben.
Érdemes itt kitérni arra, hogy a magyar jogalkotó néhány évvel ezelőtt nemzetközi léptékben úttörő vállalkozásba kezdett: a Bizottság Digitalizálási Ajánlása nyomán, élve annak ösztönzésével, maga hozott létre egy sui generis engedélyezési rendszert az Szjt.-ben az árva művek felhasználásainak segítésére. Ennek a lényege az, hogy a törvénynek megfelelően valószínűsítetten árva művek egyes felhasználásaira a Magyar Szabadalmi Hivatal (ma már Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) egy nem kizárólagos, 5 évre terjedő, átdolgozási jogot nem tartalmazó engedélyt ad a felhasználónak az igazgatási-szolgáltatási díj fejében lefolytatott eljárás alapján, a felhasználás mértékéhez mérten megállapított (felhasználási) díj ellenében. A működő magyar szabályozás hatálya tágabb, mint amit a Bizottság a benyújtott javaslatában megcélzott: a műveket piaci alapon működő (haszonszerzésre törekvő) felhasználók is felhasználhatják (a teljes díj megfizetése mellett), míg a haszonszerzésre közvetve sem törekvő felhasználók (köztük a közintézmények) erősen limitált eljárási díj mellett és a felhasználási díj csupán elvi megállapításával (a fizetési kötelezettséget a szerző esetleges felbukkanására tartogatva) szintén igénybe vehetik a szolgáltatást.
A magyar szabályozás alapján megindult engedélyezési gyakorlat születésével párhuzamosan zajlott uniós vita során az irányelv-javaslat jelentősen átalakult: végeredménye bőven túlmutat az eredeti terveken: egy sajátos ideiglenes szabad felhasználás lett, amely csak addig szabad, amíg az alkotó ismertté és elérhetővé nem válik, eztán a felhasználás „visszaváltozik” hagyományos, engedélyköteles felhasználássá. Az, hogy a tagállamok a szabad felhasználáshoz díjfizetési kötelezettséget köthetnek, rengeteg kérdést vet fel: ki fizeti ezt a díjat, kinek fizeti ezt a díjat, hogyan lehet beszedni ezt a díjat és egyáltalán miért kell fizetni ezt a díjat. (A problémát részletesen elemzem az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2012. decemberi számában.) Az elfogadott szöveg egy olyan irányelv, amely nem illeszkedik a szerzői jog céljaihoz, nem illeszkedik az eddigi uniós szabályozáshoz és nem illeszkedik a nemzeti jogrendszerekhez sem. Optimista olvasatban úttörő, amely akár paradigmaváltás előjele is lehet.
Pesszimista olvasatban ugyanazt is elmondhatjuk, mint közel egy éve, a védelmiidő-irányelvvel kapcsolatos első oldalunkban: a tervezetről a Tanácsban, az Európai Parlamentben és a szaksajtóban lefolytatott vita igen kiélezett volt, aminek még szélesebb platformot adott, hogy még a javaslat támogatói is elismerték, hogy a szöveg kodifikációs szempontból igen gyenge minőségű, az átültetése komoly kihívás lesz minden nemzeti szabályozó számára. A módosítási vita során az ellenérvek is elég sok teret kaptak. Sokan reménykedtek egy második olvasatban, és annak esélyében, hogy ebben a fordulóban kivasalható még a szöveg, de erre nem került már sor.
A munka európai szinten sem áll meg: az irányelv ad felhatalmazást arra, hogy a Bizottság folyamatosan vizsgálja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó műtípusokon túl van-e még olyan alkotástípus, amellyel kapcsolatban szükséges az új rezsim bevezetése (előre megmondhatjuk: lesz ilyen). És szintén vizsgálnia kell a Bizottságnak azt, hogy az irányelv átültetése kiváltja-e a hozzá fűzött reményeket, különösen a digitális könyvtárak fejlődése tekintetében.
Mindezek után a nagyobb feladat a nemzeti jogalkotóra vár. Figyelemmel az irányelv úttörő jellegére, a szöveg egyként állítja kihívás elé az összes tagállami jogalkotót. A magyar jogalkotó előtt pedig nem csak az általános rendszerbe, hanem a saját, korábban kialakított árvamű-rendjébe való beillesztés sem lesz egyszerű feladat. A módosítás nem megúszható, mélysége az irányelv által kitűzött célok elérésének vágyán, illetve a már kialakult rendhez való ragaszkodás hőfokán múlik.
Grad-Gyenge Anikó
Újabb frekvenciasávot biztosít az EU a nagysebességű mobil adatátvitelnek. Nagymértékű kihasználtsága miatt a 3G-s hálózatok számára fenntartott 2 GHz körüli frekvenciatartomány 120 MHz-el való bővítése mellett döntött legutóbbi határozatában az Európai Bizottság. Az Európai Unió digitális menetrendjének egyik fő irányvonala a frekvenciasávok hatékony és gazdaságos kihasználása, a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasáv pár terheltsége és az LTE technológia megjelenése azonban már indokolttá tette a spektrum szélesítését. A tagállamoknak két év áll rendelkezésre a tartomány felszabadítására, ezzel az EU-ban akár az Egyesült Államokhoz képest kétszer nagyobb, közel 1000 MHz terjedelmű frekvenciasávon osztozhatnak majd a nagy sebességű vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások. A Bizottság tervei szerint további bővítések is várhatóak a rugalmas és megosztott frekvenciahasználat megvalósítása érdekében, mellyel ezek a technológiák képesek lesznek versenyképes áron, egyidejűleg több felhasználónak is 30 Mb/s sebességű internet-kapcsolatot nyújtani. (ITcafé)További bonyodalmak a mobilfrekvencia tender eredményei körül. A Kúrián támadta meg a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság a Fővárosi Törvényszék határozatát, amelyben megsemmisítette a negyedik mobilszolgáltatóra vonatkozó tender, és a 31 milliárd forint bevételt jelentő frekvencia árverés eredményét. A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az NMHH határozatát, mivel az eljárást a bíróság szerint jogszabálysértő módon folytatták le. A Hatóság mindezt vitatja, azonban a felülbírálati kérelem tartalmáról pertaktikai okokból nem kívánt nyilatkozni. A lépés azért különösen meglepő, mert az állami mobilcéget alkotó MPVI konzorcium tulajdonosai az előző héten még a projektből való kiszállást fontolgatták, ám a felülvizsgálati eljárásban most beavatkozóként vesznek részt. Az ügyet még bonyolultabbá teszi, hogy az NMHH eredeti határozatát megtámadó három mobilszolgáltató közül a Vodafone is beadta a Kúriához a felülvizsgálati kérelmét az ítélet részleges hatályon kívül helyezésére, mert a Törvényszék ítélete alapján vissza kell adnia a frekvenciaaukción elnyert frekvenciakészletét, így elveszíthetné országos 3G lefedettségét. Az új frekvenciatender kiírásáról a Hatóság csak a Kúria határozatát követően dönt majd. (HWSW, Index)A mobiltelefonos fizetést lehetővé tevő egységes, állami tulajdonú Nemzeti Mobil Fizetési Rendszert hoz létre a kormány. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a parkolási és autópályadíjak, a közösségi közlekedési menetjegyek mobil fizetésére a piaci viszonyoktól függetlenül mindig elérhető, egységes elektronikus platformon alapuló közszolgáltatást hoznak létre, amely szolgáltatásokat bárki, bárhol azonos feltételekkel veheti igénybe. A már működő rendszerekhez hasonlóan kényelmi díjat kell majd fizetni az új rendszerben is, ennek mértéke szolgáltatástól függően 50–100 forint lesz, de ez várhatóan csökkentést jelent majd a jelenlegi szolgáltatók által alkalmazott áraktól. A jelenleg üzemelő rendszerek többsége az új állami platformra támaszkodva, annak viszonteladójaként működhet a jövőben, így az ügyfelek számára is zavartalan átmenet biztosítható. Amerikai kutatók rohamos növekedésre számítanak a mobiltelefonos fizetések piacán, amely elsősorban az okostelefonok terjedésével magyarázható. A mobil távközlési hálózatokon lebonyolított lakossági és vállalati internetes vásárlások túlnyomó részét a mobilon felhasznált digitális tartalom, és a böngészőn elért internetes portálokon lebonyolított e-kereskedelem adja, de a technológia megnyithatja az utat a legkülönbözőbb mobilfizetési megoldások bevezetése előtt, amelyek együttesen jelentős részarányra tesznek majd szert a globális kiskereskedelmi forgalomban. (SG.hu)Reklámszöveget tartalmazó küldemény hátoldalán közölt szerződésmódosítást a UPC. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság aggályosnak tartja, hogy a szolgáltató a szerződés esetleges megváltoztatásáról hagyományos levélben tájékoztatta előfizetőit, a levélen nincs dátum sem határidő, ezért közleményben figyelmeztette a kábelszolgáltató előfizetőit, hogy a cég „ráutaló magatartással” kíván szerződést módosítani velük. A UPC Magyarország Kft. a közelmúltban levelet írt ügyfeleinek, amelyben a meglévő szerződéseik helyébe újat ajánl. A cég a levélben azt kezdeményezi az előfizetőknél, hogy élő szerződéseiket közös megegyezéssel szüntessék meg, és kössenek egy új, a régivel lényegében megegyező tartalmú szerződést. A levél szerint megszűntnek tekintik a régi szerződést és elfogadottnak az újat „ráutaló magatartással”, ha az előfizető továbbra is igénybe veszi a szolgáltatását, vagy az értesítést követő számláját befizeti. Annak ellenére, hogy gyakori megoldás a távközlési szolgáltatók körében a ráutaló magatartással történő szerződésmódosítás a UPC esetében a pontos részletek kiderítésére nem volt módja az ügyfeleknek, mivel semmilyen erre utaló információ sem tartalmazott a küldemény. A UPC a kérdések felmerülésekor hangsúlyozta, hogy az új szerződések a korábbiakkal megegyező tartalommal jönnek létre, a módosítás nem érinti a díjakat, és nem akarta 15 napos korlátok közé szorítani az előfizetőit. A UPC magatartásával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hibás kommunikáció miatt a felháborodott fogyasztók döntő része nem érti, hogy mit kell csinálniuk, és a UPC ügyfélszolgálata sem tudott tájékoztatást adni a szerződésmódosítás indokáról és mibenlétéről, ezért többen a cég Facebook oldalán panaszkodtak. Az NMHH hivatalból vizsgálatot indított. (ITcafé/Index)
Az Európai Bizottság összesen hét nemzetközi monitor és televízió gyártó céget marasztalt el egy évtizeden keresztül folytatott kartell miatt. A katódsugárcsöves televíziókkal, és a katódsugárcsöves kijelzőkkel kapcsolatban 1996-tól két kartellbe tömörülve, versenykorlátozó módon állapodtak meg termékeik árában, ezzel károsítva meg az európai gazdaságot. A felhasználók különösen rosszul jártak, hiszen a hagyományos televíziók esetében a készülék vételárának 50–70 százalékát a képcső adta. A cégek képviselői rendszeres időközönként „Zöld Találkozókon”, golfpályákon egyeztették a kereslettel, a gyártással, a forgalommal és a gyártókapacitással kapcsolatos adatokat az egyes régiókra lebontva. Az unió versenyügyi biztosa kiemelte, hogy a Samsung, Philips, LG, Panasonic, Toshiba, Technicolor, MTPD, és az ügyet bejelentő, így végül nem büntetett Chunghwa által alkotott kartellekkel szemben különös szigorúsággal jártak el, mivel az efféle versenyellenes magatartás a legveszélyesebbek közé tartozik. Az összesen másfél milliárd eurós bírság ellen több cég is fellebbezett. (SG.hu)
Megalakult az EU tagországok és a legnagyobb IT-vállalatok képviselőit tömörítő Európai Cloud Partnerség. A Cloud-tanács fő feladata, hogy a számítási felhő technológiát érintő kérdésekben stratégiai tanácsokkal segítse Neelie Kroes digitális menetrendért felelős európai uniós biztost az adatvédelmi és adatbiztonsági minősítőprogram kialakítása során. A Európai Bizottság kiemelt célja, hogy a közeljövőben a közigazgatásban és más ágazatokban ki lehessen használni a felhőszolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, de emellett befolyásolni lehessen a felhőszolgáltatások piacát. A „Made in Europe” néven készülő egységes európai szabvány megalkotása során a Partnerség egyeztet majd az Egyesült Államokkal és Japánnal is, ezzel figyelembe véve a nemzetközi adatforgalommal és az adatbiztonság koordinálásával kapcsolatos felvetéseket. (SG.hu)
Hosszas várakozás után végre megvalósulni látszik a magyar e-levéltár. A feladat rendkívüli komplexitása miatt 2007 óta húzódó állami projektet ugyan anyagi eszközökkel támogatja az Európai Unió, azonban a technikai megvalósítás idáig komoly akadályokba ütközött. Az elektronikus rendszer létrehozásánál alapvető követelmény a hatékonyság és költségtakarékosság, a rendelkezésre álló rendszersémákat pedig régiónként, intézményenként a helyi igényekhez kell a fejlesztés során alakítani. Korábban több levéltár is egyedi szoftverfejlesztésbe kezdett a digitalizálás megkezdése érdekében, ám ez rendkívül költségesnek bizonyult, mindemellett bizonyos mértékig a nemzetközi kooperációt is nehezítette. A szigorú pályázati feltételeket, például az egységes szoftver helyi viszonyokhoz igazítását a nyertes T-Systems Magyarország Zrt. vállalta magára, de a folyamatban lévő kivitelezés valószínűleg nem zárul le az eredetileg tervezett 2013. márciusi határidőre. (ITcafé)
A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság felmentette annak a fiúnak a szüleit, aki a családi internet-előfizetést használva zenei fájlokat töltött le és osztott meg. A 13 éves fiú 1100 zeneszámot tett elérhetővé számítógépén, amikor az IP-címe alapján házkutatást tartottak a nyomozók, de a szülők nem voltak hajlandóak a szerzői jogi jogosultaknak kártérítést fizetni. Az elsőfokú bíróság a szülőket 15 dal letöltéséért darabonként 200 euró megfizetésére ítélte, mert nem megfelelően alkalmazták a szülői felügyeletet, nem ellenőrizték, hogy gyermekük mire használja az internetet. Másodfokon is a szülők mulasztására hivatkozva hagyták helyben az ítéletet. A Német Szövetségi Bíróság novemberben hatályon kívül helyezte a korábbi ítéleteket. Indokolásuk szerint amennyiben a szülők tájékoztatják gyermekeiket az internet helyes használatáról, különösen arról, hogy a szerzői jog által védett tartalom megosztása illegális, akkor nem felelősek azok jogsértő tevékenységéért a továbbiakban, hiszen nem figyelhetik folyamatosan gyermekeik online tevékenységét, nem várható el, hogy felügyeleti szoftverekkel akadályozzák internetezését. (hamisitasellen.hu)
A felhőbe költözött a világ leghíresebb torrentoldala. Korábban nagy magasságban elhelyezett, az országhatárok feletti, vagy hajóra, olajfúró toronyra telepített szerverparkot terveztek, mégis végül a számítási felhőbe költözött a Pirate Bay. Különböző szolgáltatóknál helyezték el adataikat, így több helyről szolgálják ki egyszerre a felhasználókat, kevesebbe kerül az üzemeltetés, magasabb lehet a rendelkezésre állási idő, és a lefoglalások ellen is védett lett az oldal. A tárhely szolgáltatója nem tudja, hogy a torrent oldalt üzemelteti, és ha rájönne, akkor sem férhet hozzá a felhasználók adataihoz, és a fájlokat gyorsan tovább lehet költöztetni másik szerverre. A hatóságok nem tudnak honnan szervereket lefoglalni, csak a Pirate Baynél maradt routereket és a terheléselosztókat vihetik el, amelyek nem túl jó bizonyítékok. (Index)
Januárban indulhat a Mega fájlcserélő honlapcsalád új, immár törvényesen működő utódja. Az év elején az FBI által lefoglalt Megaupload alapítója, Kim Dotcom a zeneipart szeretné forradalmasítani, egyúttal a nagy zenekiadókat elpusztítani, miközben a zenészeket közvetlenül összeköti a felhasználókkal. A Megaboxnak keresztelt új szolgáltatás indulását még idén decemberre tervezték, de a me.ga domain név használatához a gaboni kormány nem járult hozzá, ezért csúszik egyelőre az indulás. A tervek szerint az oldalról ingyenesen lehetne zenét letölteni, ha cserébe a felhasználó vállalja, hogy telepíti a reklámokat közvetítő alkalmazást, amelyből az üzemeltetés költségeit, illetve a zenészek jogdíját fedeznék, amelyet a kiadókat így megkerülve, közvetlenül az alkotóknak juttatnának el. Emellett fizetős letöltést is biztosítana a modell, azon felhasználók számára, akik nem kívánják igénybe venni a reklámszolgáltatást. A dalokat a feltöltés során AES titkosító technológiával kódolná az oldal, amelyek feloldásához csak a feltöltőnek lenne kulcsa, így elméletben az üzemeltetőket nem terhelné felelősség, ha a felhasználók véletlenül mégis jogsértő fájlok megosztásához használnák a rendszert. Dotcom nyilatkozata szerint élvonalbeli zenészek sora kötne szerződést a Megaboxszal, azonban erre jelen állás szerint még legalább január 19-ig várniuk kell, feltéve persze, hogy egyáltalán elindulhat a szolgáltatás. (telegraph.co.uk)
Szíria egész területén elérhetetlenné vált az internet-szolgáltatás. Az ellenállók által jelentett hírt több független internet szolgáltató is megerősítette. Bár az utóbbi másfél évben előfordultak időszakos leállások, de a teljes elsötétülés példa nélküli az országban. A találgatások szerint a szír kormány abból a megfontolásból vágta el az országot az online-kapcsolattól, hogy így hallgattassa el az interneten szerveződő ellenállást és a tüntetéseket. Az egyetlen megbízható és működő kapcsolat az országgal a műholdas telefon maradt. (Index)