55. szám, 2013. november

Első oldal

Grad-Gyenge Anikó: Első oldal

Tanulmányok

Hajdú Dóra: A kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek digitalizálása Franciaországban
Domokos N. Márton: Az EU új adatvédelmi szabályozásának várható következményei a gyakorlatban
Kóczián Sándor: Az illetlenség szabályozása az elektronikus médiában az Egyesült Államokban (2. rész)

Háttér

Ződi Zsolt: A bírósági határozatok és iratok nyilvánossága a common law egyes országaiban és az EU bíróságain
Görög Márta: A bírósági ítéletek anonimizálásának gyakorlata a német és osztrák bírói fórumkon
Balogh Zsolt György: A bírósági határozatok közzétételének szabályozása Magyarországon

Első megjelenés

Cseh Gergely: A közösségi portálok árnyoldalai

Joggyakorlat

Németh Janka: Az internet nem felejt – közösségi média – használatra alapított munkáltatói és munkavállalói felmondások

Ajánló

Böröcz István: A munkahelyi érdek-összeütközés rendhagyó formája: munkavállalók megfigyelése pró és kontra

Hírek

Az utóbbi időszakban zajló szerzői jogi törvénymódosítások rendszerint elérik a hétköznapi hírportálok, egyes sajtóorgánumok ingerküszöbét is, vagy tartalmuk, vagy elfogadásuk módja esetleg mindkettő miatt. Ez az első oldal mégsem azzal a témakörrel kíván foglalkozni, amely a legutóbb elfogadott és a 2013. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett módosításban erre a dicsőségre jutott. Inkább elmélkednék egy kicsit egy olyan, zárószavazás előtti módosító indítvánnyal véghezvitt módosításon, ami mind szakmai kivitelezését, mind tartalmát tekintve deja vu érzéssel töltheti el azokat, akik érzékenyek még a jogi finomságokra és emlékeznek rá, milyen problémák megoldásaként (?) fogadta el az Országgyűlés az iskolai szalagavatós szabad felhasználásként elhíresült szabály módosítását, amely végül a jogalkotói szándék visszájára fordult.

Nézzük hát, mi is történt. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek az Első oldal írása idején már nem hatályos 38. § (1) bekezdése rendelkezése szerint, ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben: [a)-c)] d) nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, [e)-f)] (2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is. (4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel is. E rendelkezéssort egészíti ki most egy új (1a) bekezdés, amely a következőképpen szól: „(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken .” és egyúttal a d) pont hatályát veszíti. Lássuk, mennyiben is változtat ez a nemzeti ünnepekre vonatkozó szerzői jogi szabályozás mai rendszerén. Feltűnik, hogy a nemzeti ünnepeken tartott ünnepségek érdemben egy szempont miatt kerülnek kiemelésre, mivel azok esetében a jövőben a jogalkotó a szabad felhasználáshoz nem kívánja feltételül szabni, hogy a közreműködők ne részesüljenek díjazásban. Tehát abban az esetben is szabad lesz a felhasználás, ha a közreműködők (akárki is legyen az, ld. alább) kapna például fellépti díjat, vagy bármilyen más díjazást. Itt utalni kell arra, hogy a (2) és a (3) bekezdés továbbra is alkalmazandó a nemzeti ünnepeken tartandó ünnepségek vonatkozásában is, tehát ha akármilyen formában belépődíjhoz van kötve a rendezvény, akkor az továbbra sem szabad felhasználás, illetve ha zártkörű a rendezvény, akkor is maradnak a jelenlegi elvek: vagyis változatlanul szabad felhasználásról van szó. Ez rögtön jelentősen szűkíti is azon rendezvények körét, ahol egyáltalán érvényesülhet az (1a) bekezdés szabálya, csak a nem zártkörű, jövedelmet nem fokozó rendezvények eshetnek ebbe a körbe.

Nézzük meg, mit is jelent az új szöveg változása ténylegesen a korábbihoz képest. Mit jelent, hogy ez esetben a közreműködők kaphatnak díjazást (a többi kivétel esetében pedig nem)? Mindenképp legalább azt, hogy ez nem számít jövedelemfokozásnak – legalábbis szerzői jogi értelemben és csak ebben az egyetlen esetben. (Minden más szabad felhasználási esetnél ugyanis a díjazás eleve kiejti a felhasználást a szabad körből, tegyük hozzá, logikusan, hiszen a díjazás mi lenne más, mint jövedelemszerzés.) Hogy ezt a NAV adóvonatkozásban miként fogja megítélni, nyilvánvalóan más kérdés.

Kulcsszerepe van az értelmezésben annak, hogy ki minősül közreműködőnek, illetve hogy mit is tartalmazhat a jogalkotó által itt megengedett díjazás fogalma?

Kik tehát a közreműködők? A fellépő előadóművészek? Az ő teljesítményük – élő előadásuk nem tartozik a szomszédos jogaik körébe (szomszédos joguk – némi leegyszerűsítéssel – a rögzítéstől, vagy legalábbis azzal kapcsolatban keletkezik), így erre vonatkozóan a szabad felhasználás is értelmetlen lenne, de az Szjt. alapján jogdíjat eleve nem kaphatnak ezért (legfeljebb valamilyen fellépti/megbízási díjat). Ugyanakkor kijelenthetjük: szerzői jogi szempontból őket ez a szabad felhasználás egyébként sem érintette. Az ő esetleges díjazásuk eleve mindig a szerzői jogon kívül esett.

Ki működik/működhet még közre egy ilyen ünnepségen? Tágabb értelemben az előadóművész által előadott teljesítmény szerzője is közreműködő (ha van ilyen). Ő kaphatna elvileg jogdíjat a műve nyilvános előadásáért (hiszen kiterjed rá a kizárólagos joga), de éppen ez a szabály mondja azt, hogy ez a felhasználás szabad felhasználás, ami fogalmilag ingyenes felhasználást jelent, tehát ő sem fog érte jogdíjat kapni, legfeljebb – ha őt közreműködőnek tekintjük – valamilyen más tartalmú, pl. egy új mű megírásáért járó díjazásban részesülhet. Tehát: a szerző eddig nem kaphatott semmilyen díjat, hiszen ha kapott volna, az már nem lett volna szabad felhasználás. Mostantól – ha közreműködőnek tekintjük – majd kaphat díjat a mű megírásáért, de a mű felhasználása fejében szerzői jogdíjat semmiképp, mert az fogalmilag nem tartozhat ide, tehát amit kap, az szerzői jogilag nem lesz releváns. Vagyis a szabály itt annyit tágít a korábbi helyzeten, hogy a megírási díj mellett (ami nem lehet szerzői jogdíj) még szabadnak minősül a felhasználás. Ki jöhet még szóba? A világosító, a színpadon a székeket beigazító fog csak kapni díjazást? Szerintünk szintén eddig is kapott, és ez eddig sem zárta ki a szabad felhasználás érvényesülését, mert egyszerűen azt mondták, hogy ő nem közreműködő, ráadásul az ő díjazása aztán különösen nem volt szerzői jogi szempontból értelmezhető. Akkor ki és milyen díjat kaphat ezután? Az előadó és a szerző is, csak éppen nem szerzői/előadói jogdíjat.

Elszakadva a konkrét szabálytól, érdemes megvizsgálni a többi rendelkezéshez való viszonyt is. Ha a nemzeti ünnepen iskolai ünnepség is van, akkor melyik szabály lesz alkalmazandó?

Egyébként pedig a bökkenő az, hogy mi történjék akkor, ha a nemzeti ünnepen tartott élő, nyilvános előadást közvetíti a televízió? Ez ugyanis már nem a nyilvános előadás joga alól kivett, szabad felhasználás, hanem a sugárzási jog alól kellene, hogy legyen egy hasonló szabad felhasználást teremteni, mert most nincs (és egyébként nem is lehet). Vagyis minden, az élő előadáshoz kapcsolódó további felhasználás esetében a jogdíjfizetési (és engedélyszerzési!) kötelezettség fennáll továbbra is (egyébként a szerzői és előadóművészi közös jogkezelő szervezetek útján).

Most már csak azt kellene kitalálni, mi volt az a fontos társadalmi érdek, amiért érdemes volt lényegében ugyanoda eljutni, ahonnan elindultunk, csak közben egy kissé összekeverni a szabályozás logikai rendjét egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal. Hiszen az indokolás csak az egyes nemzetközi és uniós jogszabályokban megjelenő háromlépcsős tesztről ír, ami egyébként oka nem lehet a módosításnak, csak a kerete, amelyben a szabad felhasználás megengedett. De mint azt a művelt olvasó bizonyára tudja, a háromlépcsős teszt e szabad felhasználásra sem a nemzetközi, sem az uniós jogszabályok alapján nem terjed ki.

 

Grad-Gyenge Anikó

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése alapján büntethető egy hírportál az oldalán megjelent sértő kommentek miatt. A strasbourgi törvényszék bíráinak egy észt hírportál által az észt állam ellen indított perben kellett dönteniük, mivel korábban 95 ezer forintnak megfelelő, viszonylag enyhe bírságot szabott ki a portálra az ország bírósága gyalázkodó, a jó hírnévhez való jogot súlyosan sértő kommentek közzététele miatt. A Bíróság ítéletében kifejti, hogy a szólásszabadság nem abszolút, korlátlan jog, hanem korlátozható például a jó hírnév védelme érdekében, az észt bíróság pedig a vonatkozó helyi törvények értelmében, azokkal összhangban járt el, és hozott ítéletet a portál ellen indított személyiségi jogi, kártérítési ügyben. A Bíróság megállapítja, hogy a kommentekért azok szerzőit terhelné a felelősség, de mivel az oldal valódi név megadása nélkül is engedélyezte a kommentelést, és a technikailag lehetséges moderálás hiányából fakadóan a hozzászólások megjelentetéséből anyagi hasznot is szerzett, ezért jogi szempontból megalapozott volt a portál elmarasztalása. (prim.hu)

2022-ig változatlan marad a mobilszolgáltatók frekvenciahasználata hazánkban. Stratégiai megállapodás született a kormányzat és a mobilszolgáltatók között a hamarosan lejáró frekvencialicencek ügyében. A három fő mobilszolgáltató cég és az NMHH által aláírt szerződés értelmében a szolgáltatók 900 és 1800MHz-es frekvenciahasználati jogát egységesen 2022-ig meghosszabbították az államnak fizetett, összesen 100 milliárd forint összeg ellenében. A szerződés alapján a 2011/2012-es, kudarcba fulladt aukció során kiosztott frekvenciahasználati jogosultságok megmaradnak a mobilszolgáltatóknál, viszont az nem érinti az idén felszabaduló 800MHz-es blokkot. Az NMHH hírközlésért felelős elnökhelyettese elmondta, hogy az állam jelentős bevétele mellett a szolgáltatók is jól jártak: a lejárati idők harmonizációja átláthatóbbá teszi a fejlődés és a fejlesztés kereteit. (hwsw.hu)

2 milliárd eurós rekordbevételt eredményezett az osztrák állami frekvenciaaukció. Az október végén zárult értékesítésben főleg az új generációs hálózatok által hasznosítható frekvencialicenszek szerepeltek, 28, egyenként 5 MHz-es duplex frekvenciablokkot hirdettek meg. Ausztria a mobilpiaci verseny szempontjából a legélénkebb európai piacok közé tartozik, de a verseny további élénkítése céljából lehetőség volt piacbővítésre, új szolgáltatók megjelenésére is, de az új szereplők számára elkülönített frekvenciacsomag végül nem kelt el. A jelenlegi 3 szolgáltató részvételével zárult aukció ennek ellenére európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű volt, mivel az aukció népességarányos bevétele meghaladta az eddigi rekordernek számító holland licitet is. (hwsw.hu)

11 millió forint bírságot szabott ki a GVH magyar kábelszolgáltatókat tömörítő szövetségekre. Versenykorlátozó magatartás gyakorlása miatt büntette a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Kábelkommunikációs Szövetséget és a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetséget. A GVH megállapítása szerint a két szövetség mintaszerződései, így az azokba foglalt szerződési feltételek a szövetségben részt vevő kábeltagok számára olyan előnyöket biztosítanak, amelyekben a szövetségen kívüli műsorszolgáltatók nem részesülhetnek, valamint velük szemben további díjfizetést helyeztek kilátásba. A versenyhivatal álláspontja szerint a szövetségi tagok számára nyújtott kedvezmények versenykorlátozó hatásúak, a szövetségen kívüliekkel szemben támasztott többletkövetelések pedig versenykorlátozó célúak voltak, így az ilyen magatartásokkal összefüggő szerződési kikötéseket jogsértőnek minősítette. A kábelszövetségek tagfelvételi eljárását is vizsgálta a GVH, azonban elegendő bizonyíték hiányában megszüntette az ezzel kapcsolatos eljárást. (hvg.hu)

Egységes vízjelezési rendszert vezetnek be a Hollandiában eladott e-könyvekre. Az új forgalmazási megállapodás alapján a terjesztők a vásárlók azonosító adatait is tartalmazó vízjellel látják el az online eladott e-könyveket, amely lehetővé teszi a jogsértés elkövetőinek felderítését, ha a tartalom fájlcserélő oldalakon jelenne meg. Míg korábban csak azonosítókódokat használtak, amelyekkel ritkán sikerült megtalálni a tényleges személyt, a jövőben a vásárló fiókjához csatolva legalább két éven keresztül megismerhetővé válnak nemcsak a vásárlási tételei, hanem személyes adatai is. Ha a könyv jogellenesen hozzáférhetővé válik a világhálón, a vízjelhez kapcsolódó személyes adatokat átadják a jogtulajdonosoknak és a BREIN nevű jogvédő szervezetnek, ezzel a jogvédők közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a szerzői jogi jogosultakkal, az e-könyv kiadókkal is. A hagyományos vízjelezési technika modern, digitális változatát már az mp3 fájlokban illetve filmekben is alkalmazták korábban, de a megállapodás készítői azt remélik, hogy így az e-könyvek megosztása is visszaszorulhat. (Index)

Már online is intézhető az ellopott vagy megsemmisült útlevelek pótlása. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) bejelentése szerint az erkölcsi bizonyítvánnyal, a gépjárművekkel és egyes személyi okmányok pótlásával kapcsolatos ügyek mellett a 2013. január 1-et követően kiállított útlevél pótlását is lehet már online intézni. Az elveszett, ellopott vagy megsemmisült útlevek helyett azonos adattartalommal rendelkező okmányokat az e célból létrehozott, a Hivatal honlapjáról elérhető Internetes ügysegéden keresztül lehet kérni, azokat 20 napon belül állítják ki, és az ügymenet ez alatt is online nyomon követhető. A személyes ügyintézés díjával azonos mértékű eljárási illetéket online bankkártyás fizetéssel, vagy átutalással is leróhatjuk. A fejlesztés egy egymilliárd forintos projekt részét képezi, melynek keretében a kormányhivatalok, járási és kerületi hivatalok, és a kormányablakok infrastruktúráját kívánják fejleszteni. (prim.hu)

Teljesen eltörölnék a roamingdíjat az EU-ban. Az európai távközlési piac egységesítését célzó reformtervezetet ismertetett az Európai Bizottság. A várhatóan még nagy vitákat kiváltó javaslatcsomag értelmében jövő év július elsejével az Unión belül eltörölnék a bejövő hívások mobil eszközön történő fogadásának díjait. A szolgáltatóknak vagy olyan előfizetési csomagot kellene felajánlaniuk, amely az EU-n belül bárhol azonos feltételeket kínál, vagy pedig lehetővé kellene tenniük, hogy az ügyfél átszerződjön az olcsóbb díjszabást kínáló roaming szolgáltatóhoz. Az internet szolgáltatási piacon a bizottsági javaslat az úgynevezett hálózatsemlegesség elvét igyekszik érvényesíteni, ami alapján tilos lenne az adatfolyam lassítása, ugyanakkor mód lenne arra, hogy bizonyos szolgáltatásokat, így például az online tévéhozzáférést garantáltan gyorsabb internetkapcsolat mellett kínálják.(Index)

Zátonyra futott a francia Hadopi szabályozás. Az illegális letöltések ellen küzdő franciaországi hatóság működését átalakítják, mivel a működésébe fektetett 16 millió dolláros költségkeret, és az elmúlt 3 évben kiküldött 2 millió figyelmeztető e-mail ellenére sem volt képes hatékonyan visszaszorítani a fájlcserélő tevékenységeket. A szervezet az eljárásokhoz szükséges adatok gyűjtésére egy magánvállalkozást bízott meg, majd a költséges háromlépcsős működési modell eredményeképp mindössze 4 esetben tudta a bíróság elé vinni a jogsértéssel kapcsolatos ügyeket, és két esetben született csak elmarasztaló ítélet, melyekben összesen 1000 dollár büntetést szabtak ki a jogsértőkre. A Hadopi létjogosultsága eközben politikai témává is vált. A szerzői jogi törvényben tervezett változtatások alapján nem lehetne korlátozni senkinek az internet előfizetését azért, mert a gyanú szerint jogsértő fájlcserélő tevékenységet folytatott, így viszont a hatóság három lépésből álló eljárása is értelmét vesztette. A hatóság megszűntetése 2012-ben kampánytéma is volt a választásokon, de a kormányzat még ragaszkodik fennmaradásához, hiszen hiánya rendkívül kellemetlenül érintené a kiadókat és a jogtulajdonosokat, ezért a tervek szerint alapjaiban írják újra a szabályozást, egy működőképesebb és elfogadható alternatíva bevezetése érdekében. (hwsw.hu)

Rendkívül szigorú szerzői jogi törvény lépett hatályba Oroszországban. Az augusztusban elfogadott jogszabály kiemelt célja az internetes kalózkodás elleni fellépés, de több vállalat és szolgáltató, valamint számos magánszemély heves tiltakozással fogadta, mivel szerintük nem világosak a jogszabály megfogalmazásai, ugyanakkor a jogsértések tekintetében igen drasztikus szankciókat ír elő. Az új törvény támogatói szerint a szigorú szabályozásra szükség volt, hiszen Oroszországban kimagasló számban fordulnak elő internetes jogsértések, a legjelentősebb online filmszolgáltató, az Ivi.ru például jelenleg a tartalom 90 %-át ingyen, reklámokkal teszi hozzáférhetővé, mert a széles körben máshonnan letölthető jogsértő filmek és műsorok mellett az aktuális piaci helyzet nehezen teszi azt lehetővé, hogy azokat pénzért kínálják. A jogszabály ellen tiltakozók ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy az új törvény életbe lépésével jelentősen csorbulhat a felhasználók tájékozódáshoz és cenzúramentes internethasználathoz való joga valamint a véleménynyilvánítás szabadsága. Szakértők szerint az új jogszabály hatékonysága kétséges, és a jogsértések szankcionálása állásfoglalásuk szerint rendkívül súlyos, figyelembe véve az IP-címek bírósági végzés nélküli blokkolásának lehetőségét szerzői jogokat sértő tartalmak megosztása esetére. (SG.hu)

Szigorodnak az uniós előírások a békéltető testületekre és a kereskedőkre. 2013. július 8-tól a hatékonyabb online vitarendezés, és a hatékonyabb fogyasztóvédelem érdekében hatályba lép az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről (AVR irányelv), és az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről (OVR rendelet). A békéltető testületek működésének jogi kereteit korábban csak európai bizottsági ajánlási szinten rendezték, ezért rendkívüli előrelépés, hogy olyan minőségi előírásokat fogalmaz meg az AVR irányelv, amelyeknek az Unió összes tagállamában található valamennyi békéltető testületnek és kereskedőnek meg kell felelnie. A változások fő nyertesei a fogyasztók, az online vásárlással kapcsolatos belföldi vagy határon átnyúló ügyek esetén az interneten bárki által ingyenesen elérhető honlap (OVR-platform) segíti majd az egyezségek elérését, miközben az eljárás végig a világhálón zajlik. Hazánkban a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független békéltető testületek hivatottak arra, hogy a fogyasztók és vállalkozások közötti vitás ügyek a bírósági eljáráson kívül, egyszerűen, gyorsan és ingyenesen oldódjanak meg. (Jogi Fórum)

2013. október 31-én megszűnt hazánkban az analóg földfelszíni televíziós sugárzás. Az utolsóként lekapcsolt Dél-Dunántúli valamint Észak- és Északkelet Magyarországi régiókban is át kellett állnia a lakosságnak a MinDig TV által szolgáltatott digitális földfelszíni vételre, vagy egyéb digitális előfizetésre. Az új rádiós és televíziós hálózatok kiépítése és a szolgáltatások bevezetése 25 milliárd forintos beruházást jelentett, és már 213 digitális adóberendezést helyeztek üzembe az országban, míg a tévénézők mintegy 350 ezer DVB-T dekódert vásároltak a TV készülékeik mellé. Az Antenna Hungária közlése szerint a korábban analóg szolgáltatást használók legnagyobb része a digitális földfelszíni adásra vált, ezzel év végére akár egymillióra nőhet a MinDig TV-t használók száma, amivel az Antenna Hungária válna a legnagyobb hazai digitális televíziós szolgáltatóvá. (hwsw.hu)

November végén jöhetnek a nem latin betűs domain nevek és végződések. A domain nevek kiosztását felügyelő ICANN bejelentése alapján a fokozatosan elérhetővé tett nem országspecifikus végződések száma akár 1400-ra is emelkedhet a jelenlegi 22-ről a speciális karakterek központi adatbázisba integrálásának eredményeként. Az új rendszer (gTLD) főként az arab és ázsiai világban internetezőknek hozhat számtalan előnyt, először az arab, kínai, és cirill karakterek, de a későbbiekben még több arab nyelvű, görög, illetve hindi karakterek és nevek is megjelennek majd. A változtatással kapcsolatos egyik legnagyobb kérdés az, hogy az ICANN hogyan lesz képes megelőzni a bejegyzett márka- és védjegyekkel való visszaéléseket. A legfelsőbb szintű domainvégződések száma eddig viszonylag korlátozott volt, így a jogosultak könnyen védhették magukat a saját cégnevükre és termékeikre vonatkozó domainnév regisztrációval, azonban mostantól több ezer domain nevet kellene fenntartani a visszaéléseknek megelőzése céljából. Az ICANN döntésének következménye lehet a web még globálisabbá válása, másrészt viszont nagyobb tere lesz a helyi, szűk körű tartalmaknak és felületeknek is. (hwsw.hu)

Világméretű titkos lehallgató rendszert üzemeltet az NSA amerikai ügynökség. Újabb megdöbbentő részletek kerültek napvilágra az Edward Snowden által kirobbantott adatgyűjtési botrányban. Világszerte legalább 80 amerikai nagykövetségen és konzulátuson működtet saját titkos lehallgató rendszert az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), de sikerült behatolnia az ENSZ belső videokonferencia-rendszerébe is, és feltörte annak biztonsági kódját, ezzel a világszervezet több száz bizalmas dokumentumához fért hozzá. A PRISM és a MUSCULAR projektek keretében vezető európai államok politikusainak kommunikációja mellett egyes források szerint lehallgatták a pápát, a bíborosok konklávéját, de az NSA lehallgatta a velük együttműködő cégeket is, titokban lemásolták például a Google és a Yahoo adatközpontjai közt optikai kábeleken zajló adatkommunikációt is. Számos internetes óriáscég önkéntes alapon adott közvetlen hozzáférést a hatóságnak, a felhasználói adatok mellett valamennyi, a szervereiken keresztül futó kommunikációt monitorozták például a Skypeon, a Facebookon, de az Apple-hez tartozó oldalakon is. A magyar külügyminiszter már a nyáron érdeklődött az amerikai nagykövetségnél a hazánkat érintő megfigyelésről, de nem kapott az amerikai külügyminisztériumból tájékoztatást. A WikiLeaks információi szerint például a budapesti nagykövetégen is működött lehallgató állomás és kihelyezett NSA személyzet. (Index/Hvg/Hwsw.hu)

A Bitcoin lehet az új világpénz. Az USA-ban egy szövetségi bíró augusztusi ítélete igazi valutának minősítette a Bitcoint, így az indoklás szerint azzal lehet fizetni termékekért vagy szolgáltatásokért, át lehet váltani más pénznemre, a Bitcoint korlátozó egyetlen tényező pusztán az, hogy ki fogadja el fizetőeszköznek és ki nem. A nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz rohamos terjedése láthatóan megbolygatta a pénzügyi szférát, és használata számos kritikát eredményezett. Több állam vezetése tart ugyanis attól, hogy a kialakított peer-to-peer hálózat és a hatósági kontroll hiánya megakadályozza a pénzforgalom és a tranzakciók központi ellenőrzését, továbbá megkönnyítheti a pénzmosást, Thaiföldön például ez vezetett a Bitcoin betiltásához. A kanadai Vancouverben októberben helyezték üzembe az első nyilvános Bitcoin ATM készülékeket, de az Egyesült Államokban eddig jelentős pénzbüntetések, valamint letöltendő börtönbüntetések kiszabásával igyekeztek megakadályozni a decentralizált Bitcoin- tranzakciókban részt vevők engedély nélküli tevékenységét, ezért a mostani ítélet nagy lépést jelenthet a fizetőeszköz elfogadásában. Németországban a Bitcoint jogi és adózási szempontból is elfogadott, adómentes és nemzetközi viszonylatban is felhasználható virtuális fizetőeszközként jegyzi a pénzügyi szaktárca. Jelentőségét emeli, hogy a német kormány kiemelt figyelemmel követi a vonatkozó pénzügyi mutatókat, s ezekre tekintettel kívánja szabályozni felhasználását. (ITCafé/Index)

3D nyomtatóval loptak bankkártya-adatokat Ausztráliában. A rendőrség által elfogott bűnözők 3D nyomtató és CAD-szoftver segítségével olyan eszközöket terveztek és használtak, amelyekkel Sydneyben a pénzkiadó automatáknál észrevétlenül szerezték meg a kártyatulajdonosok adatait, az eszközeikhez kamerát is kapcsoltak a PIN kódok megszerzése érdekében, majd visszaéltek a megszerzett adatokkal. Az ügynek több tízezer károsultja van, de a becsült kár mindössze százezer amerikai dollár, tehát sok számlához nem nyúltak hozzá vagy a kártyaadatok megszerzése után igyekeztek észrevétlenek maradni és csak pár dollárt emeltek le azokról. A bűncselekmény elkövetésében az új elem a technikai kifinomultság, saját készülékük elfért úgy az automaták kártyaleolvasó nyílásába, hogy nem zavarta a működést, de gyűjtötte az adatokat. (ITCafé)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu