56. szám, 2013. december

Első oldal

Balogh Zsolt György: Első oldal

Tanulmányok

Szőke Gergely László: Az adatvédelem szabályozásának történeti áttekintése
Kiss Attila: A privátszférát erősítő technológiák

Fórum

Szőke Gergely László, Böröcz István: A beépített adatvédelem (privacy by design) elve

Joggyakorlat

Farkas Henrietta Regina: A „használt” szoftverek értékesítésének jogi megítélése az Európai Unióban: a UsedSoft kontra Oracle ügy
Nádori Péter: Delfi AS v. Észtország: strasbourgi döntés a névtelen kommentekért viselt szolgáltatói felelősségről

Háttér

Parti Katalin: „Kriminális” hírszelekció az online és a print médiában I. rész
Szádeczky Tamás: Az IT biztonság szabályozásának konfliktusa

Hírek

Az on-line és elektronikus szerencsejátékok hazai szabályozásának fordulatai 2002–2014

Előre is elnézést kérek az Olvasótól a gyengécske viccelődés miatt, de egyszerűen képtelenség kihagyni; a szerencsejáték-szervező cégek és vállalkozók az elmúlt években mintha kiestek volna Fortuna kegyelméből. Hónapról hónapra, de az is előfordul, hogy teljesen váratlanul, a szó legszorosabb értelmében egyik napról a másikra radikálisan új szabályozási környezetben találják illetve találták magukat, s egyre nehezebb feladat számukra az új kihívásokhoz, az ötletszerű, voluntarista megoldásokhoz való alkalmazkodás.

Nagyobb közhelyet elképzelni is nehéz, ám tagadhatatlanul igaz, hogy az elektronikus és on-line szerencsejátékok – a magyar törvény jelenlegi szóhasználatában távszerencsejátékok – az egész iparág leginnovatívabb szegmensévé és legígéretesebb jövedelemtermelőivé váltak viszonylag rövid időn belül. Az elektronikus kereskedelem üzletágai között is tiszteletet parancsoló helyet vívott ki magának a szórakoztatóipar elektronikus szerencsejátékokra épülő szegmense.

A jogalkotó ámokfutása pedig éppen ezt a területet érintette leginkább. Ha naivan interpretáljuk az elmúlt évek szerencsejátékot érintő magyarországi szabályozási fejleményeit, akkor magyarázhatjuk a történteket a jogalkotónak az új jelenségek esetében szinte törvényszerűen jelentkező bizonytalankodásával, az útkeresés nehézségeivel. A kevésbé hiszékenyek figyelmét azonban aligha kerüli el az, hogy a durva jogalkotói beavatkozások milyen gyakorisággal követik egymást, és miféle rendszertanilag, logikailag megmagyarázhatatlan új ötleteket foglalnak törvénybe újraírva a piacra lépés feltételeit. Legújabban pedig már a barkácsolás, a részletszabályok „finomhangolására” irányuló intézkedések indokolása is csak formailag létezik, érdemi magyarázat nélkül. Az egyeztetés nélkül végrehajtott drasztikus rendszer átalakítások körül a gyanakvó szakmai közvélemény általában tisztázatlan személyi összefonódások által generált háttéralkukat orront.

A magyar jogalkotás 2002-ben adata jelét először annak, hogy észlelte az on-line és elektronikus szerencsejátékok piacának néhány év alatt végbement kibontakozást és igen gyors megerősödését. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 2002. január 1-jétől hatályba lépett módosítása értelmében a távközlési eszközök és rendszerek által, szervezett szerencsejátékokhoz is hatósági engedély szükséges. Nota bene, azóta a hatóság is többször alakult át és öltött új szervezeti formát. A valamikor önálló Szerencsejáték Felügyelet jelenleg a NAV szakhatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége.

Néhány évig ez a csendes tilalom jellemezte a szabályozást. Természetesen nem tudta megakadályozni, hogy a külföldi honosságú szerencsejáték szolgáltató által szervezett játékban illetve fogadásban Magyarországról bejelentkező fogadó illetve játékos részt vegyen, de ebben a korszakban ennek jelentőségét marginálisnak ítélték. Döntő fordulatot jelentett a hazai piaci szereplők és a szabályozók magatartásában az a körülmény, hogy 2005 nyarán a Sportingbet, mint az egyik legnagyobb on-line játékszolgáltató magyar nyelvű oldalt indított. Erre a kihívásra a magyar szabályozás a protekcionista intézkedések felerősítésével reagált.

Az Szjtv. 2005. novemberi módosítása szerint a klasszikus on-line szerencsejátékok, mint az on-line kártyajátékok vagy az on-line kaszinójátékok szervezése abszolút tilalom alatt álltak, s a külföldi szervezők által kínált játékokban való részvétel lehetőségeit is igyekezett a jogalkotó elrekeszteni. A joghatósági területen kívüli játékszervezők helyett azok a közvetítő és kiegészítő szolgáltatók – pénzintézetek és hírközlési szolgáltatók – kerültek a szabályozás előterébe, akik részvétele nélkülözhetetlen az on-line szerencsejáték lebonyolításában. Az ekkor bevezetett és azóta is fennálló tilalom szerint az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában ezek a szervezetek nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.

Az újabb, 2006 januárjában hatályba lépett módosítás szerint pedig ezek a közvetítők 500 ezer és 10 millió forint közötti összegű bírsággal néznek szembe a tilalom megsértése esetén. Sőt, a bírság felső határa azóta újabb módosítások nyomán elérte a 100 millió forintot. Bár ennek a jelentős összegű szankciónak a lehetősége elvileg bármely bankot és hírközlési szolgáltatót vissza kell, hogy tartson attól, hogy on-line játékra feltett téteket vagy nyereményeket mozgasson, illetve segítséget nyújtson a magyar hatósági engedéllyel nem rendelkező játékszervezők oldalainak eléréséhez, a tilalomnak nem könnyű érvényt szerezni. Ehhez ugyanis a közvetítő szolgáltatóknak és a pénzintézeteknek folyamatosan monitorozniuk kell valamennyi ügyfelük minden tranzakcióját, hiszen csak így ismerhetik fel és zárhatják ki a tiltott műveleteket. Ez az intézkedés azonban – a technoló­giai kihívásokon felül, melyek persze azért kezelhetők – súlyos személyiségi jogi aggályokat is felvetnek.

A merev és alkalmazási nehézségeket is támasztó szabályozás néhány évre megakasztotta a hazai on-line szerencsejáték szektor fejlődését, s Magyarország többek között a jogi akadályok miatt ebben az üzletágban is követő pozícióba került. A szigor, a teljes tiltás mára kissé megenyhült. Az Szjtv. újabb novellája 2012. január 1-jétől bevezeti a távszerencsejáték fogalmát, és engedéllyel rendelkező szolgáltatók számára, szabályozott körülmények között lehetővé teszi ilyen játékok, elsősorban on-line sportfogadás, on-line kártyajáték és on-line kaszinójáték működtetését. A törvénygyár persze továbbra is feszített ütemben termel, s 2013 nyarán még tovább finomítják a távszerencsejáték szabályait.

Az információs technológia nemcsak az on-line játékok és on-line sportfogadás képében van jelen a szerencsejáték iparban. A számos nyilvános helyen játék automaták is elektronikai eszközök, s a szabályozás ezekről sem feledkezik meg. Magyarországon ezekből több tízezer működött még néhány évvel ezelőtt is. Előbb a játékgépekre kivetett adó többszörös mértékű emelése állította komoly próbatétel elé az ágazatot 2011-ben. Az ezután is működő játéktermekre pedig egy év elteltével újabb meglepetés várt. Nemzetbiztonsági kockázatokra és a játékszenvedély elleni küzdelemhez fűződő össztársadalmi érdekekre hivatkozva alkotta meg az Országgyűlés a 2012. évi CXLIV. törvényt, amely 2012 őszén megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését, pénznyerő gépek így a továbbiakban csak játékkaszinókban üzemeltethetők.

Állami koncesszióban lévő játékkaszinó ez idő szerint három működik az országban. Ezek a teljesítménye és adófizetési képessége a korábbi piaci forgalom és teljesítmény töredékét teszi csak ki. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013 nyarán nyilvánosan is elismerte, hogy a kapkodó intézkedések következtében olyan mértékben megcsappant a költségvetés játékadóból származó bevétele, hogy ennek orvoslására új kaszinók megnyitására kényszerülnek. Tíz új kaszinóra vonatkozó koncessziós jog kiadása van napirenden, ám az üzemeltetési jogok indítása körül is különös jelenségek észlelhetők.

A koncessziós törvény, az Szjtv. és még számos más törvény szabályai szerint ugyanis a különböző játékokkal kapcsolatos koncessziós jog nyilvános pályázat útján nyerhető el. Múlt év őszén azonban a magyar jog újabb sajátos intézménnyel, a „megbízható szerencsejáték-szervező” fogalmával gazdagodott. Erre tekintettel az Szjt.-n kívül a koncessziós törvény is módosult, különös szabályokkal egészült ki. Az új jogi konstrukció alkalmazásának elsődleges terepe – a kormányzat nem is titkolt céljai szerint – a kaszinójogok kiosztása lesz.

A megbízható szerencsejáték-szervezőre vonatkozó törvényi kritériumok szigorúságát a jogalkotó jelentős kedvezményekkel honorálja is. A feltételeknek eleget tevő játékszervező ugyanis mentesül a nyilvános pályázatban való részvétel terhei alól, vele az államháztartásért felelős miniszter – jelenleg a nemzetgazdasági miniszter – a koncessziós szerződést nyilvános eljárás nélkül is megkötheti. A koncesszió jogosultja valóságos kis birodalmat építhet, ugyanis akár öt kaszinót is üzemeltethet a megkötött szerződés alapján.

Itt tart jelenleg a hatályos jogi szabályozás, de a történetnek nyilván­valóan nincs még vége. Már előkészület alatt áll az a törvénymódosítás, amely a megbízható szerencsejáték-szervezőre vonatkozó kritériumok szigorúságát lényegesen enyhítené. A tervezet mögött meghúzódó jogpolitikai célok épp olyan bizonytalanok és homályosak, mint a korábbi törvénykezés esetében.

 

Balogh Zsolt György
PTE ÁJK
Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet

A kiberbűnözés vált 2013-ban a második leggyakoribb gazdasági bűncselekménnyé. Az Egyesült Királyság Gazdasági Minisztériuma részére készült felmérés szerint az adatszivárgások száma 76 százalékkal nőtt a kis- és középvállalatok körében, a 621 azonosított eset több mint 30 százaléka a 100 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatoknál történt. Az adatok szerint a kiberbűnözők egyre gyakrabban választják célpontnak a kis pénzügyi és egészségügyi szolgáltatókat az általuk alkalmazott, többnyire gyengébb színvonalú biztonsági megoldások, és a szakértelem hiánya miatt, valamint a kezelésükben lévő bizalmas és érzékeny információk, orvosi feljegyzések és banki adatok elérése érdekében. A felmérés alapján a pénzügyi szolgáltató cégek ellen elkövetett bűncselekmények közül a kiberbűnözés vált a sikkasztás mögött a leggyakoribb gazdasági bűncselekménnyé. A védekezés egyik lehetősége, hogy a kisebb szolgáltatók üzleti célra kevesebb számú mobil eszközt használnak, mivel ezek kényelmesebb és egyszerűbb megoldást nyújtanak, de a bennük rejlő veszélyek is sokkal nagyobbak. Másik lehetőség a megfelelő biztonsági szintet nyújtó titkosítási megoldás alkalmazása. (infoter.eu)

A korábban Sláger Rádió, illetve Neo FM által használt frekvenciák felhasználásával javult a Kossuth és Dankó Rádió vételminősége. A Kossuth adó területi lefedettsége január 2-től 45 százalékról 88 százalékra emelkedik, és az ország lakosságának már 90 százalékát éri el, a Dankó Rádió lakossági lefedettsége 77 százalékra, a területi lefedettsége 84 százalékra bővül közölte az NMHH. A konkurens Class FM-nek kedvezett a Neo csődje, és az, hogy a médiahatóság azóta sem írt ki új pályázatot az országos kereskedelmi rádió frekvenciáira. Szakértők szerint a médiahatóság feltehetően a médiatörvénnyel összhangban hajtotta végre a kereskedelmi frekvenciák közszolgálatnak adását, mivel 2011 augusztusában kikerült a médiatörvényből az a rendelkezés, amely a Médiatanácsot a kereskedelmi rádiók jogosultságának lejárta előtt 10 hónappal nyilvános pályázat kiírására kötelezte. A médiahatóság azzal, hogy az állam tulajdonában lévő, de korábban kereskedelmiként értékesített frekvenciákat az állam által finanszírozott közmédia kezébe adja, lemond arról a bevételről is, ami egy országos kereskedelmi rádiótól beszedhető lenne. Hogy ez az “államosítás” pontosan mekkora mínuszt jelent a büdzsében, egyelőre nem tudni. (Index.hu)

Az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának álláspontja szerint Magyarország megsértette az uniós jogot JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével. A NAIH létrejötte miatt 2012 januárjában a korábbi adatvédelmi biztosnak, JÓRI ANDRÁSnak a megbízatása megszűnt annak ellenére, hogy az eredetileg 2014 szeptemberéig tartott volna, és az újonnan alakuló hatóság élére sem őt választották. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságon Luxemburgban. MELCHIOR WATHELET, az előzetes jogi véleményezésre felkért belga főtanácsnok szerint a tagállamok autonómiával rendelkeznek az adatvédelmi intézményrendszerük kialakításában, ugyanakkor feltétel, hogy az nem sértheti az adatvédelmi felügyelő hatóság teljes függetlenségének alapvető követelményét. A függetlenség egyik megvalósulási formája az előre meghatározott megbízatás, illetve a vezető indokolatlan elmozdíthatatlansága a megbízatási idő lejártáig. JÓRIt ezen elvek megsértésével távolították el pozíciójából, továbbá Magyarország nem fogadott el semmilyen átmeneti rendelkezést a biztos megbízatási idejének a tiszteletben tartása érdekében. WATHELET főtanácsnok szerint az intézményi változtatások, még ha azokat alkotmányerejű törvények is vezetik be, nem veszélyeztethetik az uniós jogban támasztott, teljes függetlenséggel kapcsolatos kötelezettség hatékony érvényesülését, ugyanis az uniós jog elsőbbsége a szóban forgó nemzeti jogi norma szintjétől függetlenül fennáll. A főtanácsnoki javaslat nem köti az ügyben később ítélkező bíróságot, bár az esetek többségében az indítvány jogi érvelését figyelembe szokták venni.(hvg.hu)

Egy német bíróság 20 ezer előfizető adatainak kiadására kötelezte a Deutsche Telekomot, mivel azok jogsértően megosztott tartalmat streameltek. Számos, pornográf tartalmakat letöltés nélkül online megtekintő magánszemély személyes adtainak kiadását rendelte el egy német bíróság szerzői jogok megsértésére hivatkozva. Az ügyben 89 kérvény érkezett a bírósághoz, amelyből 62 elfogadásra, 27 azonban elutasításra került. Ennek oka az lehet, hogy az üggyel foglalkozó bírók közül néhány tisztában volt a letöltés és a streaming közötti fogalmi különbséggel, míg a többség nem. A tartalmat streamelő oldal látogatói a közzétett adatok alapján már elérhetővé váltak, és felszólították őket, hogy fejenként 250 eurót fizessenek a szerzői jogi jogosultak számára. A leveleket egy ügyvédi iroda küldte ki a jogtulajdonos nevében eljárva, szerintük a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat engedély nélkül töltötték fel az oldalra, ezért nemcsak a feltöltő, hanem azok is jogot sértenek, akik megnézték a videókat. Az esetnek komoly precedens értéke lehet, hiszen ha a döntést helyben hagyják, előfordulhat, hogy valakit megbírságolnak, mert megnéz egy engedély nélkül feltöltött zenevideót Youtubeon. (Index.hu)

Adatvédelemből és dokumentum menedzsmentből jól teljesítenek a magyar kkv-k. Egy hat európai országban folytatott felmérés keretében mintegy 600 kis- és középvállalkozás adatbiztonsággal, és a személyes adatok védelmével kapcsolatos ismereteit és gyakorlatát vizsgálták. A felmérésben a holland és a magyar vállalatok értek el kiemelkedő teljesítményt, a magyar kkv-k a legnagyobb előrelépést a dokumentum menedzsment területén az alkalmazottak képzésére vonatkozó intézkedésekkel és a velük folytatott kommunikációban érték el. A magyar cégek 61 százaléka látja el alkalmazottait a papír alapú dokumentumok biztonságos kezeléséhez szükséges egyértelmű útmutatóval, miközben az EU-s átlag 50 százalék. Figyelemre méltó teljesítmény, hogy Magyarország az adatkezelési kockázatokat kategorizáló felmérésben olyan gazdasági nagyhatalmakat előzött meg ezzel, mint Németország, Anglia, vagy Franciaország. A kutatás alapján a kkv-k 78 százaléka gondolja úgy, hogy mindent meg kell tenni az adathalász támadások megelőzéséért, 47 százalék azonban továbbra sem tartja fontos ügynek az adatvédelmet. A felmérés a nem megfelelő színvonalú adatkezelésből eredő károkat is vizsgálta, mely alapján az elmúlt évben az adathalász támadások 450 és 850 ezer font közötti veszteséget okoztak az érintett vállalkozásoknak. (infoter.eu)

A webáruházak jelentős része nem ad megfelelő tájékoztatást az elállási jogról. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) karácsony előtti vizsgálataiból kiderült, hogy az internetes áruházak többsége nem ad a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást a webcímén és korlátozza a fogyasztót indokolás nélküli elállási joga gyakorlásában. A Szövetség a honlapokon megtalálható információkat vetette össze a jogszabályi előírásokkal, nem végeztek próbavásárlásokat, ezek alapján hét vállalkozásból hatra volt jellemző, hogy az elállási jogról a fogyasztók nem kapnak teljes körű információkat. Több esetben tapasztalták, hogy jogellenesen korlátozzák a fogyasztót indokolás nélküli elállási joga gyakorlásában, azt a blokk, vagy az eredeti számla ellenében fogadják csak el, vagy azt csupán a sértetlen, eredeti csomagolás birtokában hajlandóak elismerni. A FEOSZ kiemelte, hogy az EU más tagországában működő szolgáltatóktól történő online vásárlás során is megilletik a jogszabályok nyújtotta garanciák a fogyasztókat, akkor is, ha a webáruház szerződési feltételei kikötik egy olyan harmadik állam szabályait alkalmazni a szerződésre, amely nem tagja az Európai Uniónak.(prim.hu)

Átfogó bűnüldözési adatvédelmi megállapodás megkötését sürgeti az EU az Egyesült Államokkal. Az EU illetékes képviselőinek, valamint az amerikai igazságügyi és belbiztonsági minisztérium vezetőinek washingtoni tárgyalásairól kiadott uniós közlemény szerint remélhetőleg jövő nyárig megszületik az adatvédelmi megállapodás. A cél, hogy hatékonyan működhessen az adatcsere a bűnüldözés terén, illetve a rendőrségi és az igazságügyi együttműködés keretében, továbbá kulcsfontosságú eleme a megállapodásnak az amerikai és az uniós állampolgárok személyes adatainak védelme, az NSA tevékenységéhez hasonló jogellenes megfigyelés kizárása. (sg.hu)

Elindult a Kormányzati Hitelesítés Szolgáltatás (GOV CA). A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. elindította a kormányzati hitelesítés szolgáltatását, annak érdekében, hogy az államigazgatáson belül is elterjedhessenek az elektronikus ügyintézést támogató technológiák. Mind a hivatalok, mind az ügyfelek érdeke, hogy csökkenjen a papír alapú ügyintézés. A szolgáltatás keretében elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítványokat, azonosítási és titkosítási célú tanúsítványokat bocsát ki a NISZ Zrt., illetve a minősített időbélyegzés szolgáltatás keretében hiteles időpontot, időbélyeget rendel az elektronikus üzenethez. A NISZ a kétkulcsos hitelesítési eljárások használatát nyilvános kulcsú infrastruktúra alkalmazásával teszi lehetővé, biztosítva ezzel az adatok sértetlenségét, az elektronikus dokumentumok hitelességét. (hiteles.gov.hu)

A NAV kiemelten figyeli az internetes hirdetéseket is. Az adóhatóság az idén hat portálról (TeszVesz, Vatera, Apród, Topapró, Expressz és Apróhirdetésingyen) összesen 1289 jövedéki törvénysértést megvalósító hirdetést távolíttatott el, ezek közül 710 vágott dohány illegális kereskedelmére vonatkozott. Az illegális dohányforgalmazás e formája elleni fellépés egyre nehezebbnek bizonyul, mivel a személyes átadás-átvétel egyre kevésbé jellemző, azt a különböző átvételi pontokon, utánvételes postai küldeményként történő átadás-átvétel váltja fel. A NAV ezért a postacsomagok ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordít. (prim.hu)

Vége az Artisjus monopol helyzetének? Miután a svéd központú Epidemic Sound kiléptetett huszonnyolcezer számot az Artisjus gondozásából, így kilencven szerző jogait képviselhetik majd ezentúl az eddig kvázi-monopol helyzetben lévő szervezet helyett. Eddig az Artisjus egyedüli közös jogkezelőként szedte be a jogdíjakat, és osztotta szét a zeneszerzők között. Mivel ez egy általános díj volt, majdnem minden zene felhasználhatóvá vált a díj befizetése után. A rendszert sok kritika érte, mert a felhasználók drágállották a jogdíjakat, és a zenészek sem voltak megelégedve a számukra jutó jogdíj részesedéssel. Az Epidemic szakítani kíván a közös jogkezelő szerv-féle modellel és közvetlenül a zenészektől vásárolja meg a műveken a jogokat és adja tovább a felhasználóknak. Az évek során ötvenhét szerző lépett ki az Artisjustól, de az Epidemicnek egyelőre csak kis-és közepes szerzővel és előadóval van kapcsolata. A versenyhelyzet kialakulását árnyalja, hogy a kilépést évről évre meg kell ismételni. Mivel kilépésre évente egyszer van lehetőség, így ha valaki év közben köt szerződést az Epidemic Sounddal, év végéig Magyarországon a zeneműve felhasználásáért az Artisjusnak kell fizetni. Ennek oka az Artisjust felügyelő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint az, hogy ellenkező esetben a rendszer kiszámíthatatlan lenne és hátrányosan érintené a fogyasztókat, hiszen ilyen esetben követhetetlenné válna, hogy melyik zenére szól a szerződés, és melyikre nem. (index.hu)

Létrejött a közigazgatás elektronikus szolgáltatásait felügyelő Elektronikus Ügyintézési Felügyelet. Az új szerv a közigazgatási elektronikus szolgáltatások összehangolását, tehát az elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az azokat támogató háttérrendszerek hatékony együttműködésének koordinációját fogja ellátni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó hatóságként.(infoter.eu)

A Facebook tárolja a felhasználók azon hozzászólásait is, amelyeket még el sem küldtek a rendszerbe. A közösségi portál alkalmazottai azt vizsgálták, hogyan cenzúrázzák önmagukat a felhasználók, melyek azok az információk, amit a felhasználó végül nem oszt meg másokkal. A projekt megvalósítása egyszerű, hiszen a Facebook azokat a posztokat is tárolja, amiket a felhasználó végül nem publikál, csak begépel, majd kitöröl. Ehhez hasonlóan számos levelező rendszer is készít folyamatos mentéseket a még el nem küldött üzenetekről. A kutatók szerint azonban csupán az öncenzúráról gyűjtik az adatokat, a begépelt szöveg nem kerül mentésre, viszont ehhez a technikai lehetősége, és az érdeklődés is adott. (444.hu)

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu