59. szám, 2014. szeptember

Első oldal

Pintér Róbert: Első oldal

Tanulmányok

Böröcz István: A Privacy Impact Assessment forrásai
Veszprémi Bernadett: A tájékoztatási kötelezettség megjelenése, különös tekintettel az önkormányzati honlapok felépítésével kapcsolatos jogi elvárásokra

Első megjelenés

Hencz János: Gazdasági társaságok és az információszabadság

Háttér

Navratil Szonja: A kirekesztő beszéd kultúrája

Joggyakorlat

Jambrik Gergely, Csiky András: Online szolgáltatások átruházásával kapcsolatos adatvédelmi kérdések és a követeléskezeléssel kapcsolatos adatkezelés
Jaczó Dániel: A használt szoftverekkel való kereskedés szerzői jogi értékelése és bírósági gyakorlata az Európai Unió irányelveinek és esetjogának tükrében

Hírek

2014 októberében a magyar kormányzat felvetette, hogy forgalom alapján adóztatni kívánja az internet használatát. A törvényjavaslat nagyon gyorsan szokatlanul nagy társadalmi ellenállásba ütközött, tízezrek vonultak utcára. A tömeges tiltakozás hatására a miniszterelnök bejelentette, hogy az adót ebben a formájában egyelőre nem vezetik be és nemzeti konzultációt kezdeményeznek a kérdésről. Itt tartunk jelen írás elkészítésének idején.

A miniszterelnök szerint az emberek nem értik, hogy miért van szükség erre az adóra, miért szeretné bevezetni azt a kormány – ezért kezdeményezik a nemzeti konzultációt jövő év elején az adóról.
Ezzel szemben a nemzetközi visszajelzések alapján is elmondható, hogy az internet adónak nagyon rossz az üzenete, mivel azt mutatja a kormány egyáltalán nem érti az információs korszakot, ahol a net használatának forgalom alapú visszafogása több kárt okoz (közvetlenül, gazdasági értelemben is), mint amennyi hasznot hajt.

Jómagam tehát nem osztom a kormány álláspontját: az internetadó rossz ötlet (szándékosan írok ötletet, mert ötletszerű a megjelenése és a bevezetése is – erről később bővebben is szólok). Az internet ugyanis közmű, emiatt az extra adóztatása árt mindannak, ami erre a közműre épül. Szándékosan írok extra adóztatást, hangsúlyozandó, hogy mind a szolgáltatók, mind az előfizetők most is fizetnek az internet használat kapcsán adót – ellentétben azzal, amit a vitában a jobboldali média sugall a megtéveszthető választópolgárok számára.

A közmű jellegen túl fontos azt is észben tartani, hogy a legújabb internethez kötődő szolgáltatások jelentős része a korlátlan (7/24 es adatforgalom mentes) net használatáról szól (pl. streaming vagy felhő alapú szolgáltatások…). Az ország kommunikációs szempontból inkább attól szenved, hogy a mobil internet nem korlátlan idehaza (a korlátlannak hirdetett csomagokban is csak a beszéd korlátlan és nagyon alacsony szinten korlátozott az adatcsomag mérete). Ehhez képest a netes elérések teljes spektrumát korlátossá tenni egyáltalán nem előre felé viszi az internet hazai használatát.
Bizonyos szempontból az adó szembemegy az EU-nak tett vállalásunkkal is, vagyis, hogy 2020-ra mindenki rendelkezzen szélessávú net hozzáféréssel – mert hiába lesz hozzáférés, ha egyes társadalmi csoportok (várhatóan a szegényebbek – ami sajnos a társadalom egyre nagyobb részét teszi ki, milliókról van szó) nem lesznek képesek kihasználni a szélessáv előnyeit és korlátozni fogják saját internet használatukat, csökkentendő a befizetendő adó mértékét.

Ahogy fentebb említettem (a már az Orbán-kormánytól megszokott módon) ezúttal sem volt előzetes egyeztetés, a szabályozás megalkotása ötletszerűnek látszik, a háttérszámítások elnagyoltak tűnnek vagy feltehető, hogy egyáltalán nem is léteznek. Ez abból is látszik, hogy bár miközben az elmúlt hetekben elég sok vita folyt az internet adóról, sajnos elég kevés tényadat áll rendelkezésünkre arról. Vajon milyen számokra lenne szükségünk a tisztánlátáshoz, ehhez honnan lehetne adatokat beszerezni?

Például előzetesen tudnunk kellene becsülni, hogy mekkora a teljes adatforgalom Magyarországon, mekkora árbevételt tervez a kormányzat (és mihez) tehát mekkora mértékű legyen az adó. Ehhez kapcsolódóan a tiltakozások során bejelentett felső korlát (előfizetés jellegétől függően 700 vagy 5.000 forint) megállapításának is számításokon kellene alapulnia… Arról már nem is beszélve, hogy a várható hatásokról is kellene modellel rendelkeznünk, vagyis, hogy melyik kulcsszereplőre várhatóan hogyan hat a szabályozás? Állam, szolgáltatók, fogyasztók (egyéni, vállalati)?
A törvény kapcsán láthatóan ezeket nem gondolták végig (már csak a törvényalkotásra szánt idő mennyisége is ezt sejteti) és nem rendelkeztek a megfelelő számokkal. Ezt az átgondolatlanságot mutatja az is, hogy 4-5 különböző ok hangzott el eddig a kormány részéről azzal kapcsolatban, hogy miért is kell bevezetni ezt az adót (extraprofit elvonása a szolgáltatóktól; költségvetési luk betömése; önrész teremtése az internetes infrastruktúra EU-s forrásokon alapuló továbbfejlesztéséhez; a távközlési adót az internet használatával elkerülők megadóztatása – mintegy “adótechnikai” lépésként).

Ki gondolta volna a kilencvenes évek második felében, amikor az internet elterjesztése a Matáv és néhány geek közti vitáról szólt (fókuszában a kérdéssel, hogy egyáltalán “drága-e az internet”), hogy 2014-re ez fog százezreket az utcára vinni és egy rendszerellenes (a NER-i értelemben) tüntetés alapjává válni? Azért tiltakoznak ennyien és ennyire az adó ellen, mert ez a demokrácia és a szólásszabadság szimbóluma is – nem véletlen, hogy Finnországban például az alkotmány része az internethez való jog.

Azt kell ugyanakkor a kormánynak és minden érintettnek megérteni, hogy az internet szabályozása vagy adóztatása nem csupán szakmapolitikai, adótechnikai vagy szólásszabadsági kérdés, főleg azért nem, mert ez a társadalom egészét érinti (közvetlenül vagy közvetve) és igen mélyen beágyazott a társadalom működésébe (szórakozás, kikapcsolódás, kommunikáció, tájékozódás és tájékoztatás, ügyintézés, a gazdaság működése)… Az internet az információs társadalom működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, nem csak azok élvezik előnyeit, akik közvetlenül használják és nem csak akkor, amikor éppen használják. Az internetes infrastruktúrát használjuk akkor is, amikor híreket hallgatunk a “hagyományos” rádióban (mert a rádiós hírszerkesztő az interneten keresztül kapja a világ egészéről a naprakész híreket), amikor bemegyünk a boltba és vásárlunk (mert az online pénztárgéptől kezdve az áruk logisztikáján és csomagolásán keresztül mindenhez internetre kötött eszközöket használnak) vagy, amikor például egy bankban vagy üzletben személyi kölcsönt veszünk fel (a hitelelbírálás során az ügyintéző által bevitt adatok interneten keresztül továbbítódnak és szinte azonnal meg is érkezik a döntés, hogy hitelképesek vagyunk-e). És ez csak néhány kiragadott példa. Az internet észrevétlenül beépült a mindennapokba, olyan, mint az áram, a folyó víz vagy a gáz – lehet élni nélküle, de egyrészt hozzá tartozik az életünkhöz, másrészt a gazdasági és társadalmi rendszer működtetéséhez ma már elengedhetetlen. Gondoljunk csak bele, hogyha egyáltalán nem létezne internet, akkor hogyan nézne ki egy átlagos napunk, mi változna meg és mit hogyan oldanánk meg nélküle (nem egyszerűen egy napot kellene internet nélkül “kibírni”, hanem mindent másképpen kellene megszervezni, amihez internet kell).

Nem véletlenül a világ inkább arrafelé megy, hogy ingyen vagy közel ingyen adjanak internet hozzáférést. Nemzetközi statisztikák alapján Magyarország alulteljesít az internet mutatók terén – ezen javítani kellene, nem pedig rontani rajta egy forgalom alapú adó bevezetésével.

 

Pintér Róbert

Feladták a német kiadók a Google ellen folytatott többéves küzdelmüket. Utolsóként az Axel Springer kiadó is engedélyezi oldalainak ingyenes indexelését és a kivonatok átvételét a Google felületeire, ezzel mindegyik német cég eltekintett korábbi követeléseitől. Az elhúzódó vita onnan indult, hogy a kiadók a tartalmak átvételéért, szerzői jogaikra hivatkozva pénzt követeltek a keresőcégtől, ennek érdekében még az ezt előíró jogi szabályozást is kilobbizták 2012-ben a német kormánynál. A törvény szerint minden, a puszta linknél bővebb tartalom – így a cikkek címe és rövid kivonata is, ami a Google felületein megjelent – a szerzői jog védelme alatt áll, az kizárólag a jogtulajdonos beleegyezésével publikálható más felületen. A keresőóriás több kisebb kiadóval egyezséget kötött arra hivatkozva, hogy az indexelés mindkét félnek kölcsönösen előnyös, de a fizetős megoldáshoz ragaszkodó kiadók bővített tartalmait eltávolította adatbázisából. Az érintett cégek online felületeire érkező forgalom ezt követően meredeken visszaesett, a keresőből érkező kattintások 40 százalékkal, a Google News felületről érkező forgalom pedig 80 százalékkal zuhant, sok tízezer eurós azonnali kárt okozva a tulajdonosoknak. Utolsóként az Axel Springer is fenntarthatatlannak ítélte a küzdelmet, és legfontosabb oldali, a welt.de, a computerbild.de, a sportbild.de és az autobild.de esetében is elérhetővé tette az ingyenes indexelést. (hwsw.hu)

Egységes online európai szerzői jogdíjrendszert kíván bevezetni az EU. A szerzői jog hatálya alá tartozó online tartalmak védelméről és a jogtulajdonosok díjazásáról készít 2016-ra jogszabály-tervezetet a most hivatalba lépő Európai Bizottság (EB). Az új digitális biztos elmondta, hogy az uniós jogszabály előkészítésének első szakaszában definiálni kell az online környezetben használható szellemi tulajdonnak a fogalmát és rendezni kell a szerzők, alkotók jogait. Ezután következhet a jogdíjfizetés új, egységes rendszerének a kialakítása, a fő elv pedig az, hogy a magánfelhasználóknak és vállalkozásoknak is fizetni kell a szellemi tulajdon használatáért. A szerzői jogot jelenleg tagállami keretek között szabályozzák, így az eltérő jogi környezet miatt eddig nem alakulhatott ki valódi digitális belső piac. Az utóbbi öt évben a Bizottság szervezetén belül sem volt egyetértés a kérdésben, ezért végül a területért felelős korábbi belső piaci biztos nem is terjesztett elő jogszabálytervezetet, hanem az új EB-re hagyta az ügyet. Az új, egységes szabályozás révén az EU sokkal vonzóbb lehet az internetes szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak, a szerzői jogvédő irodák pedig versenyhelyzetbe kerülnének a digitális belső piac kiteljesítésével, a szellemi termékek tulajdonosai több szolgáltatóval tárgyalhatnának a jogok hasznosításáról. (sg.hu)

Többen választják a legális letöltéseket. A Hamisítás Magyarországon című friss kutatás szerint többen használtak idén legális letöltési lehetőségeket. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület az elmúlt öt évhez hasonlóan ez évben is ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez. Míg az előző évben csak az internetezők 63 százaléka, ma már 70 százalékuk ismer legális letöltési felületeket. (infoter.eu)

Egyesített európai cyberrendőrség alakult az Europol részeként. Az Egyesített Kiberbűnözés Akciócsoport (Joint Cybercrime Action Taskforce, J-CAT) azért jön létre, hogy koordinálja a számítógépes betörések, ártalmaskód-terjesztők, a személyes adatokkal online kereskedő csoportok és más, hasonló bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi nyomozásokat, és a tagországok közötti együttműködést. A 18 tagból álló új csapat segítségével felgyorsulhat és eredményesebbé válhat a legkeresettebb számítógépes bűnözők elleni nyomozás. A hágai központú J-CAT az első, hat hónapos próbaidő alatt a rendelkezik majd minden addig összegyűjtött adattal, így könnyebben alakítják ki a megfelelő folyamatokat. (Index)

Az eddigi legnagyobb számítógépes biztonsági gyakorlatot rendezték meg Európában. Az Európai Unió Hálózat- és Információbiztonsági Ügynöksége (ENISA) szervezésében 29 ország mintegy 200 szervezetének és 400 szakemberének részvételével tartottak egész napos szimulációs gyakorlatot. A Cyber Europe 2014 elnevezésű rendezvényen a résztvevők azt tesztelhették, hogy mennyire készültek fel a kibernetikai támadások elhárítására. A gyakorlaton köz-, illetve magánszférában tevékenykedő szakértők, többek között számítástechnikai biztonsági ügynökségek, hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító nemzeti csoportok, minisztériumok, távközlési vállalatok, energiaszolgáltatók, pénzügyi intézmények és internetszolgáltatók valósághű, nagy léptékű “kiberbiztonsági” helyzetekben tesztelik eljárásmódjaikat és képességeiket. A Cyber Europe 2014 az eddigi legnagyobb és a legösszetettebb európai gyakorlat volt, feladatai között olyan válsághelyzetek megoldása szerepel, mint alapvető jelentőségű energia-, vagy távközlési infrastruktúrák elleni támadások, online szolgáltatások megtagadását célzó akciók, kibernetikai támadási műveletekről szóló hírszerzési jelentések és médiatudósítások kezelése, honlapok megrongálása, bizalmas információk kiszivárogtatása. A rendezvény decentralizált, azaz a tesztfeladatok megoldására a gyakorlatellenőrző központ koordinálásával Európa-szerte egyszerre több központban kerül sor. A gyakorlat során tesztelik az európai szintű műveleti információ-megosztást célzó uniós együttműködési eljárásokat is. (Prím Online)

A Digi lett a negyedik mobilszolgáltató. A Digi Kft. átvette a hang- és adatátvitelre is alkalmas frekvenciák használatához és hálózatok üzemeltetéséhez szükséges rádióengedélyt, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság aláírta a céggel a hatósági szerződést. A Digi a rádióengedély birtokában egy új, negyedik hálózat üzemeltetésére szerzett jogot, az 1800 megahertzes frekvenciatartományban 10 MHz-nyi blokk használati jogát nyerte el húsz évre 10 milliárd forintért az NMHH pályázatán. A cég közleménye szerint a hosszú távú megtérülésre alapozva, stabilan tartható kedvező árakat kívánnak kialakítani. Az NMHH hangsúlyozta: a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy egy új belépő mobilizálja, felpezsdíti a piacot, fokozza az árversenyt, és új szolgáltatások megjelenését generálja. A szolgáltatók és a szolgáltatások sokszínűsége hozzájárul a fogyasztói jólét és a magyarországi vállalkozások versenyképességének növeléséhez, a fogyasztókért folytatott piaci verseny pedig a szolgáltatások árának csökkenését is eredményezheti. Az NMHH összesen 130,6 milliárd forintért értékesítette szélessávú mobil-adatforgalomra alkalmas frekvenciakészletét a májusban kiírt pályázaton, amelynek nyerteseit szeptember 29-én hirdették ki. A Digi Kft. mellett a Magyar Telekom három frekvenciacsomagra nyert használati jogosultságot, összesen 58,65 milliárd forintért, a Telenor egy frekvenciacsomagot kapott 31,725 milliárd forintért, a Vodafone két frekvenciacsomagot nyert el 30,225 milliárd forintért. A szolgáltatók 2034-ig jogosultak használni a frekvenciákat. (NMHH)

Megtévesztő tévéreklám miatt bírságolt a Gazdasági Versenyhivatal. A hatóság közleménye szerint a Telekom 2013. október 1. és november 17. között két üzleti mobildíj-csomagját televíziós reklámokban népszerűsítette jogsértő módon. A megcélzott kis- és középvállalkozások arról kaphattak tájékoztatást a reklámfilmekben, hogy ha a Next Business XL, illetve M díjcsomagot választják, akkor a feltüntetett havidíjért a meghatározott tartalmú szolgáltatást vehetik igénybe, azonban a tévéreklámokban feltüntetett árak csak néhány esetre vonatkoztak. A reklámok e további információkat tartalmazó elemei viszont a televízió-reklám sajátosságaiból adódóan nem váltak az üzletfelek számára érthető üzenetté. A GVH a jogsértés miatt 90 millió forint bírságot szabott ki, mértékének megszabásakor súlyosító körülményként értékelte, hogy a kampány az üzleti ügyfelek széles körét érte el, illetve az elmúlt 5 évben volt már hasonló ügyben elmarasztaló döntés a szolgáltatóval szemben. A versenyhivatal enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az ügyfelek más forrásokból helytálló információkhoz juthattak a szolgáltatásokkal kapcsolatban, azaz például a nyomtatott és internetes reklámanyagok, szolgáltatás leírások minden részletet tartalmaztak a díjcsomagok árazását illetően. (gvh.hu)

Internetadó. A 2015. évi adótörvények tervezetének benyújtásakor derült ki, hogy a kormány minden megkezdett gigabyte online adatforgalom után 150 forint mértékű adó kivetését indítványozta az internet szolgáltatókra 2015 januárjától. Egy módosító javaslat felső korlátot szabott volna a távközlési adó módosításaként megjelenő netadó összegének, eszerint előfizetésenként magánszemélyek legfeljebb 700 forintot, céges előfizetők 5000 forintot kellett volna, hogy fizessenek. A tervezet hatalmas tiltakozási hullámot robbantott ki, Budapesten és az ország több városában is tüntetéseket rendeztek. A tervezetről és az azt követő megmozdulásokról a külföldi sajtó is rendszeresen beszámolt. Október 31-én a miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjúban azt mondta: „a távközlési adó technikai módosításáról folytatott vitát nem lehet ésszerű mederben tartani, ezért ez az adót nem lehet bevezetni”. A kérdés kapcsán januárban nemzeti konzultációt tartanak. (Index.hu)

Charta születhet az internetet használók egyetemes jogairól. Egy tizennégy pontos charta vázlatát mutatták be az Európai Uniónak az olasz parlamentben idén októberben, melyben kiemelik, hogy az interneten mindenkinek joga van névtelenséghez, a biztonsághoz és a diszkriminációk vagy korlátozások elkerüléséhez. Az internethasználók alapvető jogait, valamint személyes adataik kiemelt védelmét rögzítő dokumentum kidolgozását az olasz parlament alsóházának elnöke kezdeményezte, elfogadásáról internetes népszavazást tartanak az egész EU-ból várva a kapcsolódó véleményeket és javaslatokat.

Sikeresen kezdett a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. július elsején indította el a közterületi parkolás, az autópálya-használati díj és az e-útdíj mobilfizetését országosan egységes platformon keresztül biztosító rendszerét. A tavaly júliusi és augusztusi adatokhoz képest 14%-kal nőtt a mobilfizetéses parkolás aránya, mely a mobilparkolási szolgáltatást nyújtó cégek növekvő számának, az új, innovatív mobilfizetési megoldásoknak, harmadrészt pedig az új, országosan egységes mobilparkolási rendszer megbízható működésének köszönhető.

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu