73. szám, 2020. május

Első oldal

Csáki-Hatalovics Gyula Balázs: Első oldal

Tanulmányok

Tóth András: A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásainak alapvető kérdései
Mélypataki Gábor: A mesterséges intelligencia munkajogi és munkaerőpiaci hatásai. Lehet-e a mesterséges intelligencia főnök?
Cseh Gergely: Helyi e-közszolgáltatások alapjogi és gyakorlati vizsgálata
Pintér Éva – Bagó Péter: Szolgáltatásinnováció a gyakorlatban, az iLex jogi platform
Németh Szabolcs: A közösségi oldalak szolgáltatóinak jogi felelőssége. Rendszertani elemzés (II. Rész)
Dornfeld László: A határokon átnyúló elektronikus bizonyítékgyűjtés szabályozása az EU-ban

Recenzió

Bartóki-Gönczy Balázs: Koltay András: az új média- és a szólásszabadság. A nyilvánosság alkotmányos alapjainak újragondolása

 

Az Infokommunikáció és Jogot – valamint további 23 jogi szaklapot – olvashatja a számítógépén is!
A Szakcikk Adatbázis Pluszban a Kiadó folyóiratait a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejűleg éri el.

Más lett a világ, és feltehetően már soha nem lesz olyan, mint azelőtt – mondják egyre többen, és vélhetően igazuk is van. Ő szintén remélem, hogy az emberiség mielőbb túljut a jelenlegi krízishelyzeten, és biztos vagyok abban is, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fogunk fordítani a jelenlegi vagy ahhoz hasonló helyzetek kialakulásának megelőzésére. A lapunk alapvető tematikáját képező infokommunikációs technológia jelentősége – ha lehet – az eddigieknél is nagyobb figyelmet fog kapni. Már most is érezhető, hogy az elszigeteltség negatív hatásainak egyik, ha nem a legfontosabb ellenszere az infokommunikációs technológia alkalmazása. Szinte nincs olyan gazdasági vagy társadalmi terület, ahol ne értékelődött volna fel – az eddigieknél is jobban – az IKT-eszközök alkalmazásának lehetősége. Ha csak a magyarországi eseményeket követjük, az első korlátozó intézkedések bevezetését követően elsők között az oktatás területén jelentkezett hatalmas igény a távoktatási rendszerek alkalmazására olyan helyeken is, ahol eddig ezzel legfeljebb érdeklődés vagy kísérlet szintjén foglalkoztak. Szó szerint egyik napról a másikra értékelődött át a távmunka végzésének lehetősége és jelentősége olyan helyeken is, ahol arról eleddig hallani sem akartak. Természetessé vált a videókonferencia és az online közös munka, nemcsak fizikailag jelentős távolságokban lévő emberek között. De ne felejtsük el a jog, a közigazgatás és a politika világát sem. Ugyanazok a megoldások, amelyek a gazdasági vérkeringés fenntartását valamilyen mértékben lehetővé teszik, segítenek a távoli ügyintézésben, a döntések tervezésében és összehangolásában is. Észre kell vennünk, hogy a fenti megoldások, lehetőségek alapjai már korábban is rendelkezésünkre álltak, valamilyen formában elérhetők voltak, legfeljebb nem volt olyan széles körű az alkalmazásuk. Krízishelyzetben mindig a legfontosabb probléma leküzdése válik elsődleges szemponttá, és bizonyos, mondjuk úgy: másodlagos kérdéseken, aggályokon – bizonyos értelemben – felülemelkedünk. Szemmel láthatóan így jár számos, az infokommunikációs technológia biztonságos és „jogszerű” alkalmazása szempontjából egyébként elengedhetetlen, járulékos szakterület, mint például az adatvédelem vagy éppen az informatikai biztonság. Az infokommunikáció és a jog összefüggései között azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról a biztosítékokról, amelyeket – a válság leküzdését követően – újra vissza kell kapcsolnunk, adott esetben immáron egy olyan világban, ahol a technológia feltehetően a korábbiaknál is fontosabb szerepet fog játszani a mindennapi életünkben. A mai modern technológia ugyanis – ha csak az elmúlt időszakban a világjárvány kezelésével kapcsolatosan napvilágot látott szakcikkeket vesszük szemügyre – a hasonló helyzetek megelőzésében vagy éppen leküzdésében is aktív szerepet fog kapni. Az eredményes működéshez ugyanakkor az emberek egészségügyi állapotának, viselkedésének és mozgásának folyamatos és tömeges megfigyelését, elemzését igényli, hogy csak a jéghegy csúcsát említsem. Egyre nehezebb lesz tehát meghatározni a szükségesség és arányosság követelményét, és eldönteni, hogy egy adott helyzetben kellőképpen indokolt volt-e egy adott norma megalkotása, döntés meghozatala vagy intézkedés foganatosítása. Az ilyen típusú kérdések pontos megfogalmazása, feltevése és megválaszolása a tudományos közösség feladata, többek között azoké, akik e folyóirat hasábjain osztják meg tudományos igényű gondolataikat az infokommunikáció és a jog egyre szélesedő területén. Bizonyos, hogy az elkerülhetetlen gazdasági válságot követő újjáépítési időszakban bizonyára teljesen más, új és hatékony szerepben jelenik majd meg az infokommunikációs jog és annak minden társterülete. Minden, ebben a lapszámban érintett témakör is új színezetet, új fénytörést kap a világjárvány tükrében. Tekintsük mérföldkőnek ezt a helyzetet és reménykedjünk, hogy ezt a nehézséget – mint a történelem során annyi mást is – az emberiség leküzdi, és levonja a megfelelő konzekvenciákat.

Csáki-Hatalovics Gyula Balázs
egyetemi docens,
Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK
Közigazgatási Jogi Tanszék

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu