Különszám, 2017.

Első oldal

Gellén Klára: Első oldal

Tanulmányok

Evellei Evelin Molli – Tamás Bianka: A gyermek és a szülő között feszülő alapjogi konfliktus a képmegosztás tükrében
Gaszt Csaba – Valki Adrienn: Egy európaibb közös jogkezelési rendszer felé
Dr. Gubicz Flóra Anna: Fényképek az interneten, avagy a fényképek világhálón való megjelenéséhez köthető szerzői jogi problémák
Kaskovits Melinda: Szerzői jog a digitális egységes piacon
Dr. Kiss Ferenc: Tiltott gyümölcs A kiskorúak védelme az Európai Unió médiajogában, valamint a védelem eszközei a lekérhető szolgáltatások terén
Kubicza Márta: Mit utálunk jobban?
Labancz Andrea: Az innovatív gyógyszerek szabadalmának gazdaságra gyakorolt hatása
D. Ritó Evelin: A folyamatos fejlődés útja
Szabó Aliz: Az online-térben terjedő deviancia, a cybercrime az információtechnológia tükrében

A világ amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye;
nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül.
(Albert Einstein)

 

A XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának 2017-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara adott otthont. Rendhagyó jelleggel, az országos tudományos találkozón a jogi karok a kiemelkedő tudományos eredményeket felmutató hallgatóikkal képviseltetik magukat. A hallgatói tehetséggondozás eme különleges állomása kivételes esemény a hallgatók, a témavezetőik és a szekciómunkában részt vevő zsűritagok számára egyaránt. A tehetséggondozó műhelyek időről időre kiválasztják az arra érdemes hallgatókat, akik nívós szakmai keretek között versenyezhetnek pályaművükkel, ismerhetnek meg építő jellegű észrevételeket és véleményeket, s nem utolsósorban azonos érdeklődésű hallgatókkal építhetnek ki új szakmai és ember kapcsolatokat.

A március 29–31-én megrendezett tudományos konferencián kifogástalan szervezésben, igényes szakmai környezetben és kiváló programok kíséretében, harminckét szekcióban mérethettek meg hallgatóink. A benyújtott pályaművek tematikáját áttekintve, a digitális környezet és az infokommunikáció rohamos sebességű fejlődésére reagálva a diákköri dolgozatok is egyre nagyobb számban foglalkoznak az új technológiai kihívásokkal, különösen a média és infokommunikációs jogi szakterületekkel, valamint ezen új közegben a szellemi tulajdon aktuális kérdéseivel.

Az Infokommunikáció és Jog különszáma e témakörben – tizenegy kiváló hallgató számára adva platformot a kutatási eredményeinek prezentálására – kilenc dolgozat bemutatására biztosít megtisztelő lehetőséget. Ahogy a terület maga, úgy e szám tematikája is igen színes képet mutat: több tanulmány foglalkozik a klasszikus jogintézmények új, modern technológiai környezetre történő alkalmazásával, a tradicionális jogi értékek újragondolásával, azok tartalmi kijelölésével, valamint a digitális szabadság párhuzamával.

A digitalizáció, az online-tér sajátos, egyedi jellemzőkkel bíró környezetet teremt az új jogsértő magatartások megjelenése számára. Az online-térben terjedő deviancia, a cybercrime az információtechnológia tükrében című művében Szabó Aliz ezen devianciákat mutatja be, míg Kubicza Márta a gyűlöletbeszédnek az online-térben megjelenő sajátosságaira hívja fel a figyelmet dolgozatában. A szerző a gyűlöletbeszéd megjelenését nem csak az offline, hanem az online valóságra is levetítve dolgozza fel.

A kiskorúak védelme a médiaszabályozás egyik kiemelt, köz­érdekű területe. Kiss Ferenc, tekintettel a digitális média elterjedésére, a Web 2.0 térnyerésére, valamint a gyermekek egymás közötti és társadalmi kapcsolataik átalakulására, a kiskorúak védelmének kérdését tárgyalja. A dolgozat az Európai Unió médiajogi szabályozásának bemutatását tűzte ki céljául, amelyen belül kiemelten foglalkozik a lekérhető médiaszolgáltatások kiskorúak védelmét szolgáló eszközeivel. A kiskorúak védelmének kérdése jelenik meg Evellei Evelin Molli és Tamás Bianka dolgozatában is. A szerzők a fénykép felhasználásával összefüggésben napjaink egyik olyan ellentmondásos jelenségére fókuszálnak, amely a szülő magatartása és a gyermek érdeke között feszülő ellentétet helyezi a középpontba: a szülő által a kiskorú gyermekről az internetre feltett fénykép vajon milyen alapjogi konfliktust hordoz magában? Szintén e témához – azaz a fényképek felhasználásához, azok interneten való megjelenítéséhez – kapcsolódik Gubicz Flóra Anna, aki azonban egy teljesen más megközelítésben tárgyalja a kérdést: ő az interneten közzétett fényképek szerzői jogi dilemmáit járja körül alapos elemző munkájában. A szerzői jogi nézőpontú írások sorába tartozik a 2015-ben meghirdetett Egységes Digitális Piaci stratégia alapvető célkitűzései között megjelenő, határokon átnyúló szerzői jogi kérdések újragondolása tárgyában készült pályamű is. Kaskovits Melinda az Európai Unió­ban napjainkban is zajló átalakulási folyamatot veszi górcső alá. A szerző az uniós jogalkotási folyamatokra, illetve az ahhoz kapcsolódó joggyakorlat bemutatására helyezte a hangsúlyt. A dolgozat kritikai éllel közelít a stratégia keretei között megvalósításra váró kérdésekhez. A szerzői jogi témájú dolgozatok körét bővíti Gaszt Csaba és Valki Adrienn munkája is. Napjaink szerzői jogának is meghatározó fontosságú jogintézménye a közös jogkezelés. A szerzők a megváltozott technológiai környezetre is reflektálva, a szerzői érdek képviseletével összefüggésben vizsgálják az „európaibb” közös jogkezelési rendszer felé vezető utat, a terület szabályozásának aktuális kérdéseit.

A gazdasági innováció és a technológiai fejlődés sebessége rendkívüli méreteket ölt. E tendenciába illeszkedik az innovatív, komplex városkép kialakítása, a Smart City, az okos város megjelenése is. A városok innovációjára, a lakosság életminőségének javítására, valamint a fenntartható és kiszámítható jövő gyakorlati megvalósulására nyújt több szemléletes példát Ritó Evelin dolgozata.

Labancz Andrea az Európa 2020 stratégia prioritásai között megfogalmazott egyik célkitűzéssel, az intelligens növekedéssel, a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításának témakörével foglalkozik. A szerző kiemeli tanulmányában, hogy az innováción alapuló gazdaság kiépítését az ipar egyik alágazata, a gyógyszeripar is nagyban szolgálja. A gyógyszeripari innovációt megtestesítő gyógyszerek jellemző tulajdonsága, hogy jelentős profitot biztosítanak a gyártók számára, továbbá a nemzetgazdaság és az Európai Unió gazdaságának növekedésére is pozitív hatással bírnak. A dolgozat az innovatív gyógyszerek és azok gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálatát célozta meg munkájában.

A tudományos diákköri konferencia bemutatott dolgozatait a látszólagos heterogenitás ellenére is összeköti, hogy minden szerző egy, az infokommunikációs fejlődés adott szintjén megjelenő, napi kihívásra reflektáló, aktuális és előremutató témát dolgozott fel. A tematikusan kiemelt pályaművek ugyanakkor kiválóan szemléltetik a tudományos konferencián megjelenő dolgozatok színvonalát és a mögöttük meghúzódó elmélyült kutatási munkát.

Bízom abban, hogy az ismertetett pályaművek szerzői kutatói tevékenységüket tovább folytatják és személyükben – akár az egyetemi kutatói, oktatói kört bővítik, akár a jogalkalmazói gyakorlat kiváló szakemberei válnak belőlük – mindenkor a kutatói alaposságot, érdeklődést és igényességet fogják képviselni pályájuk során. Útravalóként szintén Albert Einstein gondolatait idézzük: „Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést.”

 

Dr. habil. Gellén Klára
Az XXXII. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciója
Infokommunikációs Jogi Tagozatának elnöke

 

A különszámban megjelenő írások kivételes jelleggel nem estek át az Infokommunikáció és Jog folyóiratban megjelenő valamennyi írás esetében elvárt double blind rewiew-n, mivel a szerkesztőbizottság a lektori ajánlást teljes mértékben helyettesítő véleményeknek tekintette az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát megelőző, valamennyi egyetemi karon lezajlott konzulensi felkészítés során, a kari diákköri versenyeken, illetve az OTDK-n valamennyi itt publikált dolgozathoz adott hallgatói és oktatói bírálatokat.

 

Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó
főszerkesztő

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu