6. szám, 2005. április

Első oldal

Rozgonyi Krisztina: Első oldal

Tanulmányok

Szőke Gergely László: Online vitarendezés (1. rész)
Harsági Viktória: Az elektronikus okiratok magyar szabályozásának értékelése polgári eljárásjogi szemszögből – a 2004. évi módosításokat követően
Jóri András: Az adatvédelmi törvény újabb módosításáról

Fórum

Inotai G. András: A műsorelosztók vételkörzetének magyarországi törvényi korlátozása az Európai Közösség elektronikus hírközlési szabályozásának tükrében 

Joggyakorlat

Udvary Sándor: Az Alkotmánybíróság három média-határozatának margójára
Lenk Zsuzsanna: Szoftveróriás Európa asztalán: Microsoft Europe ügy (1. rész) 

Ajánló

Csepely-Knorr Tamás: Útmutat-e az útmutató?

Hírek

A Nemzeti Hírközlési Hatóság egyik legfontosabb, törvényben is rögzített feladata az elektronikus hírközlési piac átfogó elemzése, illetve a versenyszabályozás szempontjából önálló vizsgálat tárgyául szolgáló, úgynevezett érintett részpiacok (jelenleg 18) meghatározása és elemzése. Az NHH ezt annak érdekében végzi, hogy – amennyiben az érintett részpiacokon a verseny nem kellően hatékony – azonosítsa a verseny kialakulását gátló tényezőket, kijelölje a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót vagy szolgáltatókat. Ezáltal az eddig jellemzően normatív módon, jogszabályokban rögzített szabályozást lényegében felváltotta a szabályozó hatóság által végzett, részletes piacelemzésen alapuló egyedi szabályozás, amelynek keretében szabályozási jellegű beavatkozás csak ott és annyiban valósítható meg, ahol és amennyiben azt a piaci verseny nem elegendő intenzitása, illetve a piaci versenyt akadályozó tényezők indokolják.„Hitvallása” szerint az NHH modern szabályozó hatóságként a hírközlési piacok fejlődését segíti elő, a versenyt serkenti, a piacok működését felügyeli annak érdekében, hogy Magyarországon mindenki könnyen, gyorsan és elérhető áron juthasson hozzá a legkorszerűbb hírközlési szolgáltatásokhoz – esetenként több szolgáltató ajánlatai közül választva. Amikor az NHH – törvénybe foglalt kötelezettségének eleget téve – intézkedéseket hoz a piaci verseny erősítése érdekében, abból a felismerésből indul ki, hogy hosszú távon az életképes versenykörnyezet kialakulása önmagában is megvalósítja a szabályozói célok többségét. A verseny megteremti a választás lehetőségét, biztosítja a szolgáltatások magas minőségét, kikényszeríti a hálózati infrastruktúra fejlesztését, költségracionalizálásra, hatékonyabb gazdálkodásra kényszeríti a szolgáltatókat és mérsékli az árakat.

A magyar hírközlési piacra a liberalizáció több lépésben érkezett el. A piaci verseny elősegítésében kiemelten fontos, hogy az NHH élén álló Tanács piacelemzési munkájának eredményeként a magyar hírközlés történetében első ízben kapunk átfogó képet a piacról, és először jön létre olyan helyzet, ahol a szabályozói beavatkozás a piaci folyamatokba már csak a feltétlenül indokolt módon és mértékben történhet meg.

Az Európai Bizottság ajánlásával összhangban az elektronikus hírközlési piac egészén az NHH 18 részpiacot (ezen belül hét kiskereskedelmit és tizenegy nagykereskedelmit) határozott meg. Az egyes részpiacok elemzését követően kerülhet sor annak megállapítására, hogy a verseny helyzete indokolja-e azt, hogy be kelljen avatkozni a piac működésébe, illetve lehet-e az adott piacon, vagy annak valamely részpiacán – földrajzi alapon – jelentős erejű szolgáltatót azonosítani, és arra enyhébb vagy szigorúbb kötelezettségeket kiróni.

A Tanács a kötelezettségek kirovásával arra törekszik, hogy a magyarországi hírközlési piac egészének működését elősegítse, ám egy túl szigorú határozat a kitűzött céllal épp ellentétes hatású is lehet (az arányosság követelményének megsértése). Könnyen előfordulhat, hogy hatására a verseny nemhogy élénkül, de még a meglévő – esetenként csekély – befektetői kedv is tovább csökken. Ugyanakkor a túl enyhe ítélet sem feltétlenül élénkíti a befektetői kedvet és a versenyt, mivel ebben az esetben a kívántnál erősebb pozícióban maradhat valamely piaci szereplő.

A kívánt célok elérése érdekében az egyes határozatok megszületését hosszú és bonyolult vizsgálatok előzik meg. A határozatok tervezetének megjelenését követően pedig a piaci szereplők, illetőleg kiemelt pozícióban a Gazdasági Versenyhivatal is, véleményezhetik azokat. A beérkező vélemények elemzése és azok megfelelő figyelembevétele, illetve megválaszolása után következik az EU Bizottságának szóló notifikáció, majd a Bizottság „jóváhagyásával” születik csak meg a végleges határozat.

Az első ilyen végleges határozat 2005 januárjában született meg, és a mobil telefonszolgáltatás piacát érintette. Eltérően az eddigi gyakorlattól, a Hatóság mindhárom szolgáltatót jelentős piaci erejűként azonosította a mobilhálózatokban való beszédcélú hívásvégződtetés piacán. Ebben a határozatban az NHH Tanácsa a költségalapúság előírásával kötelezte a szolgáltatókat a végződtetési díjak további csökkentésére, és a nemzetközi minták alapján kimondta, hogy a hatályba lépést követően az egyes szolgáltatók végződtetési díjai legfeljebb 20 százalékos mértékben térhetnek el egymástól. A három érintett közül kettő a határozatot bíróságon támadta meg, ez azonban nem befolyásolja, hogy a Tanács határozataiban foglaltakat végre kell hajtani.

A jelenlegi helyzet szerint Magyarország az Európai Unión belül az elsők között érhet a 18 piac elemzésének végére, és hozhatja meg a szükséges határozatokat. Van ugyanakkor egy olyan piaci szegmens, melynek minősítése különösen jelentős erőfeszítést igényel. A nyilvános mobil rádiótelefon-hálózatokon nyújtott nemzetközi barangolási (roaming) szolgáltatások nagykereskedelmi nemzeti piaca ugyanis csak európai összefogással elemezhető és szabályozható. Az erre irányuló vizsgálat, Magyarország részvételével, folyamatban van.

A Tanács a tervek szerint májusra lezárja a piacelemzési munkát, azután kezdődhet a következő vizsgálat. Ugyanakkor a 2004-es eredmények birtokában kiemelten lesznek kezelhetőek az első vizsgálat során már érintett, de teljes mélységükben még nem „kezelt” kérdések, mint például a VoIP, a digitális televíziózás vagy az összekapcsolási díjak kérdései.

 

Rozgonyi Krisztina

Az NHH Tanácsának (NHHT) döntése nyomán júniustól várhatóan tovább kell csökkenteniük a GSM szolgáltatóknak a hálózataikba irányuló hívások végződtetési díjait. A határozat szerint a három szolgáltató által alkalmazott végződtetési díjak – a határozat kihirdetését követő 120 nap után – legfeljebb 20 százalékos mértékben térhetnek el egymástól. Az NHHT a „beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű nagykereskedelmi piacon mindhárom magyarországi GSM szolgáltatót – a Pannon GSM Rt.-t, a T-Mobile Magyarország Rt.-t és a Vodafone Magyarország Rt.-t is – jelentős piaci erejű szolgáltatóként azonosította. A Tanács a három szolgáltatóra azonos kötelezettségeket rótt ki, így többek között az egyenlő elbánást, a számviteli szétválasztást, valamint a költségalapúságot és a díjak ellenőrizhetőségét. Az NHHT meghozta a szintén a GSM szolgáltatást érintő, a „Nyilvános mobil rádiótelefon-hálózathoz való hozzáférés és nyilvános mobil rádiótelefon-hálózatból történő híváskezdeményezés” piacra vonatkozó határozatát is – mely szerint ezen a piacon nincs jelentős piaci erővel bíró szolgáltató.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (NHHT) határozat-tervezetében az Antenna Hungária Rt-t jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltatóként azonosította az országos földfelszíni analóg rádió és analóg televízió műsorszórási szolgáltatás nagykereskedelmi piacokon. Az NHHT, az NHH és jogelődjei történetében első alkalommal alkotott határozatot, illetve határozat-tervezetet a rádió és televízió műsorszórásai piaccal kapcsolatban. Az NHHT a most JPE szolgáltatóként azonosított Antenna Hungária Rt-re az elektronikus hírközlési törvény alapján négy kötelezettséget rótt ki. Ezek az átláthatóság, az egyenlő elbánás, a számviteli szétválasztás és a hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek. Utóbbi szerint a szerint az Antenna Hungária köteles az országos földfelszíni analóg rádió és televízió műsorszórási nagykereskedelmi szolgáltatásokhoz való hozzáférést a műsorszolgáltatók, vagy műsorszórási szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára biztosítani. A számviteli szétválasztás egyebek mellett megköveteli azt, hogy az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatások az egyes üzletágak bevételeit és költségeit, valamint eredményeit tükrözzék. A Tanács az átláthatóság biztosítása érdekében a szolgáltatót arra kötelezi, hogy az országos földfelszíni rádió és televízió műsorszórás szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételeit, valamint a szolgáltatás árát internetes honlapján hozza nyilvánosságra, a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül. Az egyenlő elbánás kötelezettsége értelmében a JPE szolgáltató nem tehet műszaki, illetve gazdasági feltételek által nem indokolt különbséget a szolgáltatók között az igénybevett „országos földfelszíni analóg rádió műsorszórási” és „országos földfelszíni analóg televízió műsorszórási” nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásának feltételeiben.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa két eljárásban jutott arra a következtetésre, hogy a Pannon GSM Távközlési Rt. megsértette a versenytörvény rendelkezéseit. A Versenytanács a Pannon 50-1000 díjcsomagok kapcsán indult versenyfelügyeleti eljárásban a fogyasztók megtévesztésre alkalmas magatartás tanúsítása miatt 30 millió forint, a DJUICE Nonstop hirdetései miatt 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a mobilszolgáltatót.

Az Európai Bizottság levélben arról értesítette a Microsoftot, hogy véleménye szerint a szoftveróriás nem tesz meg mindent a trösztellenes határozatban foglaltak megvalósítása érdekében. A gyakorlatilag figyelmeztetésnek minősülő levelet kommentálva JONATHAN TODD, az EU versenyhivatalának szóvivője közölte, komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Microsoft a határozatot betartva valósítja-e meg a szerveralkalmazások átjárhatóságát lehetővé tevő lépéseket. Ha a vállalat nem tesz meg mindent a szankciók végrehajtása érdekében, további – napi árbevételének legfeljebb 5 százalékára, azaz akár napi 5 millió dollárra rúgó – bírságra számíthat. Az EB szerint a Microsoft négy pontban nem felelt meg elvárásaiknak: először is túlságosan nehéznek és bonyolultnak bizonyult a licencek dokumentációjához való hozzáférés; másodszor az egyes licencjogokat megszerezni kívánó cégek számára csak drágább, kiterjedt és sokszor felesleges elemeket is tartalmazó kódcsomagokat kínáltak; harmadszor egyes nyílt forráskódú szerverszoftvereket fejlesztő konkurens társaságok egyáltalán nem juthattak hozzá a szükséges protokollokhoz; a negyedik, és egyben legfontosabb kifogás pedig az, hogy a szoftveróriás indokolatlanul magas jogdíjakat számolt föl a kódokért és protokollokért cserébe. (Prím Online)

Az IBM bejelentette, hogy a Lenovóval együtt megkapták az amerikai hatóságok szükséges hozzájárulását ahhoz, hogy létrejöjjön a decemberben bejelentett tranzakció, amelynek keretén belül a kínai cég 1,25 milliárd dollárért megveszi az IBM személyi számítógépes üzletágát. Az ügyletet nemzetbiztonsági kockázatok miatt vizsgálta a külföldi befektetéseket vizsgáló bizottság (CFIUS), miután olyan aggodalmak merültek fel, hogy a kínai vállalat esetleg ipari kémkedésre használná az IBM egyes amerikai létesítményeit. Egyesek azt is aggályosnak találták, hogy az egyik legnagyobb kormányzati informatikai beszállító idegen ország befolyása alá kerül. (HWSW)

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Európai Bizottság által még tavaly májusban elfogadott, változatlan szövegű szoftverszabadalmi irányelvet, így az most második olvasatban ismét az Európai Parlament elé kerül. Erre annak ellenére kerül sor, hogy az évelején először a Parlament jogi bizottsága, majd pedig a képviselőcsoportok vezetőit tömörítő Elnökök Konferenciája is szinte egyhangúlag a törvénytervezet újraszövegezésére kérte fel a Bizottságot. A Tanácsban Spanyolország nemet mondott, Olaszország, Ausztria és Belgium képviselője tartózkodott, Lengyelország, Hollandia, Lettország, Dánia, Ciprus és Magyarország pedig igen szavazata mellett írásos nyilatkozatban fejezte ki ellenérzését a jelenlegi szövegezéssel kapcsolatban. A magyar különnyilatkozat a kis- és közepes vállalkozások érdekeinek védelmét hangsúlyozza, mások, például a lengyelek, vagy a hollandok pedig egyértelműen leszögezik, hogy szeretnék elkerülni maguknak a szoftverkódoknak és az alapvető szoftveralapú alkalmazásoknak az amerikai modellhez hasonló szabadalmaztathatóságát. A lengyel nyilatkozat szerint a jelenlegi szövegváltozat alapján akár minden számítógépre telepített program külön találmánynak minősülhet. (Prim Online)

A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség nyílt levélben fejezte ki aggodalmát az elektronikus adózásról szóló, április 1-től hatályba lépő PM-IHM-MeH rendelettel kapcsolatban juttatott. A szervezet úgy gondolja, hogy a rendeletben nem értékének megfelelő hangsúllyal szerepel az elektronikus aláírás technológiájának alkalmazása a magyar állampolgárok számára lehetővé váló elektronikus adóbevallásnál. A rendelet szerint az elektronikus adóbevallások kizárólag PIN-kód segítségével nyújthatók be. A nyílt levél megfogalmazói e kizárólagosság megszüntetését kérik: „Annak érdekében, hogy a készülő rendelettel ne indítsanak el egy visszafordíthatatlan folyamatot, javasoljuk és egyben kérjük, hogy a rendeletben a PIN-kód technológiája mellett biztosítsák az elektronikus aláírással történő, biztonságos adóbevallás lehetőségét is, mint alternatívát – hasonlóan a tízezer legnagyobb magyarországi adózó jelenleg is használt és jól bevált gyakorlatával, a számukra kiépített rendszer használatával.” A levél szerint a PIN-kódos megoldás sem a Magyar Információs Társadalom Stratégiával, sem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel nincs összhangban.
Az Európai Unióban a közfeladatot ellátó intézmények 90 százaléka rendelkezik már internetes jelenléttel, és az alapvető közszolgáltatások 40 százaléka teljesen interaktív – közölte Brüsszelben az Európai Bizottság. A Bizottság az internetes kormányzás realitássá válásaként üdvözölte ezt az adatot, VIVIANE REDING informatikai felelős pedig úgy vélte, az online módszer könnyebbé és kellemesebbé teszi a mindennapos ügyintézést. Jelezte, a következő feladat e lehetőségek még szélesebb körű kihasználására buzdítani a cégeget és a polgárokat. (Prím Online)

Egy illegális termekkód-generáló program miatt kérte a Microsoft az Invitelt, hogy korlátozza egy ügyfelének az Internet-elérését. Miután a Microsoft megtudta, hogy az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. néhány előfizetője elérhetővé tette kulcsgenerálót, a vállalat jogi képviselője a Microsoft szellemi tulajdonjogainak védelmére hivatkozva felkérte az internetes céget, hogy mielőbb akadályozza meg a törvénybe ütköző tevékenységet. Az Invitel a kérés hatására letiltotta az érintett ügyfelének az ADSL-elérését, és azt is közölte, hogy nem kapcsolja vissza a hozzáférést, amíg nem kap tőle írásos nyilatkozatot a törvénytelenség beszüntetéséről. A vonatkozó törvényi előírások alapján a hozzáférés-szolgáltató nem felelős a felhasználó jogsértő cselekményéért, és a törvényből nem következik a hozzáférés megtiltásának lehetősége. Az Invitel általános szerződési feltételeiben ugyanakkor az áll, hogy a cég nem köteles semmilyen szolgáltatás nyújtani, ha bizonyítható, hogy a kért szolgáltatás a hatályos jogszabályokba ütközik, és a szolgáltató köteles a korlátozást az előfizető kérésére haladéktalanul megszüntetni, ha az előfizető a korlátozás okát megszünteti, és erről a szolgáltatót hitelt érdemlő módon értesíti. Az Invitelnél fizetni kell az előfizetés letiltásának ideje alatt is, hiszen az ügyfél jogsértő magatartása miatt szüneteltetik a szolgáltatást. Az esetet követően az Invitel belső rendszeréről, az előfizetők adatait kezelő szoftverről készült képernyőmentéseket tett közzé ismeretlen tettes egy brit szájton. A távközlési cég feljelentést tett, és annyit már kiderített, hogy nem külső behatolás eredményeképpen kerültek ki az információk. (Index)

A francia nemzeti hírügynökség, az AFP beperelte az amerikai Google Inc. internetes kereső- és tartalomszolgáltatót, azt állítva, hogy a Google, a híroldalain, engedély nélkül használja az AFP fotóit és híranyagait. A hírügynökség legalább 17,5 millió dollár kártérítést követel, és követeli a Google eltiltását az AFP-anyagok használatától. Keresete szerint az AFP korábban figyelmeztette a Google-t, hogy engedély nélkül cselekszik, azonban az internetes szolgáltató nem törődött a figyelmeztetéssel, és a kereset beadásának napjáig is változatlanul folytatta az AFP szerzői jogának megsértését. Nem az AFP az egyetlen, amelynek hasonló problémái vannak a Google-lal: néhány hónapja a Los Angeles-i Perfect 10 elnevezésű, erotikus képeket forgalmazó internetes cég is keresetet nyújtott be egy kaliforniai bíróságon, amiért a Google keresőjén keresztül lehetővé tette illetéktelenül megszerzett, eredetileg jogvédett fotóik ingyenes megtekintését. (Infotárs, Prím Online)

A Fővárosi Ítélőtábla példátlan esetnek és kirívóan súlyosnak minősítette a Tilos Rádió 2003. decemberi magatartását, és úgy foglalt állást, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogszerűen döntött a műsorszolgáltatás harminc napos felfüggesztéséről. Az ORTT a Tilos Rádió műsorszolgáltatási jogosultságát egyes, 2003. decemberi műsorokban elhangzott keresztényellenes kijelentések miatt függesztette fel. A médiumot emellett hat hónapra kizárták a Műsorszolgáltatási Alap támogatásából és írásbeli figyelmeztetésben részesítették. A Fővárosi Bíróság a rádió keresetére első fokon arra a megállapításra jutott, hogy a támogatásból történő kizárás nem felel meg a médiatörvény rendelkezéseinek, ugyanakkor az ORTT határozatát egyéb tekintetben jogszerűnek minősítette. A Tilos Rádió öt napra megszüntette a műsorszolgáltatást, majd miután a bíróság eleget tett a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérésének, folytatta a sugárzást. Mivel az ORTT nem fellebbezte meg az első fokú bíróság ítéletét, a műsorszolgáltatási alapból való támogatás kizárásával kapcsolatban hozott rendelkezés jogerőre emelkedett. A rádió viszont megtámadta az első fokú bírósági ítéletet, továbbra is sérelmezte a harminc napos felfüggesztést; úgy vélte, nem indokolt a törvényben meghatározott maximális időtartam. Az ítélőtábla kiemelte, hogy az ORTT nem a legsúlyosabb büntetést alkalmazta a rádióval szemben, mert akár a műsorszolgáltatási szerződés felmondása is lehetséges lett volna, az ez irányú érvelés tehát nem gyöngítheti a határozatot. A Fővárosi Ítélőtábla döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. A Tilos Rádió az Alkotmánybíróságtól kéri a szankció kiszabását lehetővé törvényi rendelkezés megsemmisítését. (Népszabadság)

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a földfelszíni digitális televízió műsorszórásra való átállás stratégiai célkitűzéseiről és az elsődleges kormányzati feladatokról szóló előterjesztést. A Kormány egyik kiemelt célja az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság fejlesztése, melynek egyik fontos eszköze lehet a digitális televízió. Az ennek bevezetésével járó előnyök, valamint az Európai Unióban e területen zajló folyamatok indokolttá teszik, hogy a Kormány stratégiai szinten tervezze az új technológiára való átállást. Az elfogadott határozat szerint a Kormány elsődleges feladata a szolgáltatás elindítását lehetővé tevő szabályozási környezet kialakítása és a szükséges frekvenciák biztosítása. Ezek teljesülését követően, a tervek szerint, a szolgáltatás 2007-ben indulhat el az ország sűrűn lakott területein. A szolgáltatás fokozatos kiterjesztését követően az analóg műsorszórás teljes leállítása 2012-re várható. A Kormány terve szerint a digitális műsorszórás elindításával párhuzamosan folytatódni fog a jelenlegi műsorok analóg sugárzása is, amely lehetővé teszi a lakosság számára, hogy az átállást hosszabb távon tervezhesse. (Magyarország.hu)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu