75. szám, 2021. március

Próbatétel. Értelmező szótár szerinti jelentése alapján: Nehéz helyzet, körülmény, feladat, amelynek megoldása próbára teszi az embert, de ha megbirkózik vele, bizonyságot tehet rátermettségéről, életrevalóságáról, kiválóságáról. Lassan hétköznapi szótárunk szerves részévé válik, lassan egy éve uralja életünket a járványhelyzet. Nekünk, jogászoknak, bármely hivatásrendben vagy jogági területen is tevékenykedjünk, gyorsan, megbízhatóan és megfontoltan kellett és kell alkalmazkodnunk a megváltozott körülményekhez. Eszköztárunk, zárt logikai rendszerben való dogmatikai alapokon nyugvó gondolkodásunk mindehhez megnyugtató bázisul szolgál. Ezek azok az attitűdök, melyek támogatnak bennünket az egyes jogkérdések helyes – avagy néha csupán helyesnek tűnő – megválaszolásában.A XXI. század számtalan kihívással való szembenézésre kötelez bennünket. A Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, valamint a Soproni Egyetem konzorciumi partnerségében megvalósuló „Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban” című, EFOP-3.6.2-16-2017-00007 projektszámú pályázat a XXI. század technológiai, informatikai, társadalmi változásai generálta jogi kérdésekre keresi, illetve nyújt válaszokat. A projekt célja a társadalmi innováció szempontjából kritikus hazai és regionális társas tanulási mintázatok és tanulási defektusok azonosítása interdiszciplináris nézőpontból, különös tekintettel az informatikai innovációk humán és technológiai implementációs korlátainak oldására, az innovációk kiaknázási hatékonyságának fokozására. A technológiai és informatikai, valamint a társadalmi innováció összefonódottsága, a társadalmi rendszerek és szervezetek közötti interakció az egyes tudományterületeken folyamatosan kutatott kérdést jelent. Számtalan kutatás emelte fókuszába a technológia és az egyéni/társadalmi interakciók folyamatának feltárását a pszichológiától a jogtudományokon át az informatikai, matematikai, egészség-gazdaságtani, regionális versenyképességi vagy marketingkutatásokig. A projekt interdiszciplináris szemléletű, a jogtudományon kívül gazdaság- és bölcsészettudományi megközelítésű. E különszám lapjain a jogtudományi kutatási eredmények köszönnek vissza.

A mesterséges intelligencia, a robotika etikai és jogi keretrendszerének, modelljének megalkotása higgadtságra, körültekintő diskurzusokra és állásfoglalásokra késztet. Az Európai Parlament 2021. január 20-i plenáris ülésén fogadta el azt a jelentést [Az Európai Parlament 2021. január 20-i állásfoglalása a mesterséges intelligenciáról: az állami hatóságok szerepét, valamint az MI polgári és katonai felhasználása területén az EU-ra vonatkozó nemzetközi jog értelmezését és alkalmazását érintő kérdések, a büntető igazságszolgáltatás hatályán kívül 2020/2013(INI)], amely az európai mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák fejlesztése, telepítése, használata megfelelő és átlátható uniós jogi keretrendszerének létrehozását célzó állásfoglalást fogalmaz meg azzal, hogy ennek a keretnek tükröznie kell, az MI fejlesztése, megvalósítása és felhasználása során a szervesen európai és egyetemes humanista értékek alkalmazandók a teljes értékláncban. A Jelentés javaslatot tesz a „mesterségesintelligencia-rendszer” (MI-rendszer) fogalmommeghatározására. A javaslat szerint az MI-rendszer szoftveralapú vagy hardvereszközökbe ágyazott rendszer, amely intelligenciát szimuláló viselkedést mutat többek között adatok gyűjtése és feldolgozása, környezetének elemzése és értelmezése, valamint azáltal, hogy konkrét célok elérése érdekében – bizonyos mértékben autonóm módon – cselekszik. A Jelentés ismételten hangsúlyozza, hogy az önálló döntéshozatal nem mentheti fel az embert a felelősség alól, és hogy a döntéshozatali folyamatokért mindig az embernek kell viselnie a végső felelősséget, hogy azonosítani lehessen a döntésért felelős embert. Ahogy a jelentés fogalmaz, az MI olyan tudományos vívmány, amely nem áshatja alá a jogszabályokat, épp ellenkezőleg: állandó – az Európai Unióban az uniós intézményekből és a tagállamok jogából eredő – jogi szabályozást igényel, és az MI, a robotika és a kapcsolódó technológiák semmilyen körülmények között sem sérthetik az alapvető jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot. Ennek az elvárásnak érvényt szerezni az európai jogászok közös felelőssége, melyben mindannyiunknak meg kell találnunk a saját hozzáadott értékünket és felelősségünket. A kérdés csupán az, ahogy Tóth András fogalmaz, „a jog be tudja-e tölteni ezt a megbízhatóságerősítési szerepet egy olyan technológia vonatkozásában, amelynek alaptulajdonsága az átláthatatlanság, kiszámíthatatlanság, kiismerhetetlenség.” Válasz-képződményekül szolgáljanak többek között e külön­szám tanulmányai.

Törőcsikné Prof. Görög Márta
dékán, intézetvezető egyetemi tanár,
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar