8. szám, 2005. augusztus

Első oldal

Gönczöl Tünde: Első oldal

Tanulmányok

Halász Bálint: A .eu domain egyes kérdései
Szilágyi Károly: Az elektronikus cégeljárásról
Dráb Iván: Az elektronikai hulladékokra vonatkozó jogi szabályozás

Fórum

Béky Zoltán Balázs: A műsorelosztók vételkörzetének törvényi korlátozása – vitazáró válasz 

Háttér

Králik Mónika: Mobil piaci közös erőfölény (1. rész) 

Joggyakorlat

Bayer Judit: Észak-Rajna Vesztfália esete a náci portálokkal

Hírek

Az egyik távközlési szolgáltató megkötötte az első olyan előfizetői szerződést, melynek alapján a helyi szolgáltatótól megszerezte az előfizetőt, azaz azt a lehetőséget, hogy ő nyújtsa az előfizető számára az általa igényelt szolgáltatások bármelyikét – olvashattuk, hallhattuk a hírközlést érintő hírekben. Valójában két vállalkozás is aláírta az utóbbi időszakban a helyi hurok bérletére vonatkozó hozzáférési szerződést egy-egy jelentős piaci erővel rendelkező vezetékes telefon-szolgáltatóval. Az előfizető telefonkészülékét a nyilvános telefonhálózat előfizetőhöz legközelebb eső rendezőjével összekötő hálózati szakasz, az ún. helyi hurok bérletének lehetősége egyébiránt évek óta létezett a magyar piacon is, de a szolgáltatás csak most válik gyakorlati valósággá.A hálózat hozzáférési szerződés alapján a szolgáltatók az említett helyi rendezőben saját eszközeiket elhelyezve, saját hálózatukhoz csatlakoztathatják az adott előfizetőhöz tartozó helyi hurkot. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogi értelemben megszerzik az előfizetőt: saját előfizetői szerződésüket kötik meg vele, saját – tetszőleges – áraikat érvényesítik az előfizető felé, az előfizető panaszait saját ügyfélszolgálatuk kezeli, és a többi.

A hangszolgáltatások, de a szélessávú (elsősorban) Internet szolgáltatások terén is elvileg óriási lépést jelent a verseny szempontjából a helyi hurok bérlet beindulása. Az előfizetői hozzáférések piacán a versenytársak megjelenésének elsődleges hatása, hogy a korábbi quasi monopol helyzetben lévő szolgáltató szolgáltatásaival ténylegesen versenyző termékek, szolgáltatás-csomagok jelenhetnek meg, amelyek a fogyasztók számára ugyanolyan vonzóak vagy az ár- és minőségi verseny hatására vonzóbbak lehetnek, mint a már létező ajánlatok.

Az előfizetők tehát egyértelműen nyertesei lehetnek a fokozódó versenynek: egyre jobb és olcsóbb ajánlatok közül választhatnak. Az előfizetőkért versenyző távközlési szolgáltatók számára a verseny ilyen irányú változása újabb kihívást jelent, amelyre innovatív ötletekkel, újabb ügyfélszerzési, megtartási stratégiákkal kell reagálniuk. A szabályozó számára pedig feladatot jelent, hogy a kialakuló versenyhelyzetet fenntartsa a fogyasztó választási szabadságának megőrzése érdekében.

Mindez egyszerűnek, kissé talán idealisztikusnak is tűnik, és valóban érdemes árnyalni a képet néhány kritikus kérdéssel: Vajon az előfizetők összessége vagy legalább többsége részesülni fog a kialakuló verseny előnyeiből? Ténylegesen hogyan tud a szabályozó a verseny megőrzése és a legtöbb fogyasztó közgazdasági értelemben vett jólétének fokozása érdekében beavatkozni?
A helyi hurok bérlete nem olcsó. Díja van többek között a műszaki felmérésnek, a szolgáltatás berendezésének, az eszközök elhelyezésére szolgáló helyiség megosztásának, illetve havi díja van magának a hurok bérletének. A helyi hurok bérletet igénybevevő szolgáltató természetesen az előfizetőt megszerezve bevételi oldalon hozzájut az előfizetési díjhoz, a hívásdíjakhoz, valamint az összekapcsolási díjakhoz is. Fontos kérdés, hogy az egyszeri befektetések mennyi idő alatt térülnek meg ezekből a bevételekből, és triviális összefüggés, hogy egy adott területen – egy adott rendezőhöz tartozóan – minél nagyobb számú előfizető megszerzése szükséges az adott időn belüli biztos megtérüléshez.

Ezekből az egyszerű összefüggésekből az a logikus következtetés adódik, hogy bár az előfizetőnként kisebb bevételt termelő lakossági szolgáltatások piacán is a verseny élénkülésére lehet számítani a helyi hurkot bérlő szolgáltatók megjelenése esetén, csak olyan területeken reális lehetőség ez, ahol a piacra lépő szolgáltatók egyszeri – elsüllyedt – költségeik megtérülését racionáis időtávon belül várhatják, vagyis ahol azonos mértékű befektetéssel minél több előfizető potenciálisan megszerezhető. Nemzetközi példák is alátámasztják azt, hogy a helyi hurok bérlete mindenkor csak a vezetékes vonalak egy bizonyos százalékát érintik, tipikusan olyan sűrűn lakott területeken, ahol koncentráltan érhetők el a lakossági előfizetők. Kevésbé sűrűn lakott területeken vagy nehezebben megközelíthető helyeken a hurokbérlet által termetett versenyhelyzet kialakulására kevesebb az esély, így az ilyen vidékeken élő előfizetők számára nem válik biztosan valósággá a szabad választás lehetősége. (Hasonlóképpen történik ez a kábletelevíziós hálózatokon nyújtott Inetrnet- és hangszolgáltatásokkal is, míg a mobilszogáltatások várhatóan sosem fogják teljes mértékben helyettesíteni a vezetékes szolgáltatásokat, bár nélkülözhetetlenségük nem vitatható, szerepük azonban a felhasználók nagytöbbsége számára kiegészítő marad.)

Számos érv utal tehát arra, hogy a helyi hurok bérlet, bár ígéretes eszköz a hozzáférési piacokon a verseny élénkítésére, a fogyasztók jelentős része számára nem vezet a verseny közvetlen előnyeinek megtapasztalásához. Ott, ahol ténylegesen megjelenik alternatív szolgáltató – értve ezalatt bármely szolgáltatót, amely más szolgáltató előfizetőit ilyen módon próbálja megszerezni –, annak szembesülnie kell a hozzáféréseket eredetileg kiépítő vállalkozás természetes reakcióira, az előfizetők megtartására kialakított stratégiai lépésekre. A hurokbérlettel piacra lépő vállalatnak az előfizetők számára alacsonyabb előfizetési díjat vagy alacsonyabb hívásdíjakat és kedvezőbb Internet-szolgáltatást kell nyújtania, mint az előfizető aktuális szolgáltatójának. Erre válaszként az előfizető aktuális szolgáltatója kézenfekvő módon olyan szolgáltatás-csomagokat fog kialakítani, amelyek az előfizető számára vonzóbbak, mint a versenytárs lehetséges termékei. A kedvező előfizetési díj, kedvező percdíjak és adott esetben akár kedvező Internet csomag együttes értékesítése során a szolgáltatónak ugyan vesztesége keletkezne, de ezt kiküszöbölheti a bevett gyakrolatként alkalmazott határozott időre való szerződéskötés megkövetelésével.

A nagyon kedvező feltételeket tartalmazó szolgáltatás-csomagok kialakítása és határozott elkötelezettség vállalása mellett való értékesítése hatásos eszköz a hozzáférési piacon megjelenő versenytárs ellehetetlenítésére. A befektétesek megtérüléséhez szükséges mennyiségű előfizető megszerzésének ilyen módon való akadályozása kellő időtávon elbizonytalaníthatja a piacra belépett szolgáltatót, és akár a piacról való kilépésre is rábírhatja.

Mit tehet ebben a helyzetben a szabályozó? A piacra hurokbérlettel belépő szolgáltatók által potenciálisan teremtett verseny védelmében gyorsan és hatásosan kell beavatkoznia. A hozzáférési piacon quasi monopolpozíciót élvező telefonszogláltatók által kedvező előfizetési díjak mellett kínált igen kedvező díjazású vagy akár ingyenes hívások, esetleg még kedvező Internet szogláltatási csomaggal kiegészülve nagy valószínűséggel veszteségek viselésére késztetik a szolgáltatót. Az ilyen veszteségek vállalásának pedig más oka nem lehet, mint a versenytárs tevékenységének akadályozása, végső soron a verseny kizárása. Ha a kedvező csomagok nem járnak vállalati szinten veszteséggel, akkor valamilyen forrásból keresztfinanszírozzák azokat, aminek jogszerű volta szintén vizsgálat tárgya lehet.

A jelenleg hatályos szabályozási keretfeltételek értelmében a szabályozó hatóság piacelemzések alapján megfelelően elhelyezett, a feltárt versenyproblémákat kezelő kötelezettségekkel avatkozhat be a piac működésébe. A fémes hurkok és alhurkok nagykereskedelmi átengedésének piacán korábban kiszabott és idén kiszabni tervezett kötelezettségek önmagukban nem tűnnek elegendőnek a felmerülő problémák megoldására: az elektronikus hírközlési törvény szerinti egyenlő elbánás kötelezettségének kiszabása nélkül aligha fog érvényesülni a törvényben a kiskereskedelmi paicot is érintően megfogalmazott diszkrimináció-tilalom, és a kötelezett szolgáltatók kihasználhatják az ebből adódó lehetőséget. Ugyancsak bizonytalan, hogy a tervezett kötelezettségek kezelni fogják az elsőként említett problémát, azt, hogy az előfizetők egy jelentős hányada számára önmagában a hurokbérlet nem fog tényleges választási lehetőséget teremteni. A szabályozó a fogyasztók nagyobb körére kiterjedően csak akkor biztosíthat igazi versenyt, ha az egymással összefüggő piacokon olyan kötelezettségeket szab ki, amelyek hatását összességében mérte fel, és megállapította, hogy azok egymásra tekintettel, megfelelően kalibrálva képesek az egyenlő versenyfeltételeket biztosítani.

A helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférések kiskereskedelmi piacain a hatóság nem próbált ilyen problémákat kezelni, a vezetékes hívsáindítás és –végződtetés piacain az egyenlő elbánás kötelezettségét ugyancsak nem szabta ki. A fémes hurkok nagykereskedelmi átengedése és a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés piacainak elemzése nyomán azonban még van lehetőség a komplexebb mérlegelésre. Kíváncsian várhatják a fogyasztók és a szolgáltatók, megtörténik-e ez.

Gönczöl Tünde

Stratégiai dokumentumot vitattak meg az Európai Unió tagországainak távközlési miniszterei az információs technológiai ágazat uniós versenyképességének javítására, illetve közös állásfoglalást dolgoztak ki az e témában ősszel rendezendő világszintű csúcstalálkozóra. Az i2010 európai információs társadalom stratégia [COM 229] egyebek között leszögezi, hogy az unióban a gazdasági növekedés egynegyede és a termelékenység 40 százaléka az információs technológiának és a távközlési szektornak köszönhető, így az ágazatnak fontos szerepe van a felülvizsgált uniós versenyképességi célok megvalósításában. Kimondja a dokumentum egy egységes európai információs tér létrehozását, úgy, hogy az információs társadalommal összefüggő ágazatoknak és a médiának versenyképes belső piaca alakuljon ki. Az Európai Bizottság 2007-ig áttekinti, hogy mely tényezők akadályozzák az elektronikus hírközlés és médiaipar fejlesztését, és a szabályozásban változtatásokat is javasolni fog. Várhatóan már idén javaslatot tesz egy frekvenciagazdálkodási stratégiára is. A stratégia 2012-ben határozza meg a digitális televíziósra átállás határidejét. JAMBRIK MIHÁLY, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára üdvözölte a megvitatott átfogó kezdeményezést, mert a tárca megítélése szerint az segít abban, hogy a területnek nagyobb szava legyen Magyarországon. (IHM – Infotárs)

Nem lehet azzal kijátszani az európai televíziós irányelvet, hogy a szolgáltató interaktív szolgáltatásnak minősíti a televíziós műsorszolgáltatást magában foglaló csomagját – határozott az Európai Bíróság. A döntés a holland Mediakabel cég és az ottani médiahatóság jogvitájával kapcsolatban született meg, miután az illetékes holland bíróság állásfoglalást kért az uniós törvényszéktől. A Mediakabel Filmtime nevű szolgáltatásának keretében az ügyfelek egy havonta hatvan címet tartalmazó katalógusból kiválaszthatják azokat az alkotásokat, amelyeket meg szeretnének nézni, és értük egyenként fizetnek bizonyos díjat. A Mediakabel szerint a Filmtime interaktív szolgáltatás, és ily módon nem vonatkozik rá a televíziós direktíva. A holland médiahatóság azonban ezt vitatta, és számon kérte a szolgáltatón az ominózus jogszabályban szereplő előírások betartását. A Európai Bíróság a hatóságnak adott igazat, rámutatva: a televíziós szolgáltatás lényege, hogy a programokat sokan megtekinthetik, és a Filmtime esetében ez volt a helyzet. A műsorok továbbításának módja nem döntő szempont ebben a kérdésben – teszi hozzá a luxemburgi törvényszék. (A határozat elemzését ld. következő számunkban.) (Világgazdaság)

Az európai közösségi televíziós irányelv felülvizsgálatáról, az eddig kikristályosodott elvekről és nézetekről számolt be VIVIANE REDING, az információs társadalom és a média ügyeiért felelős biztos az uniós kultuszminiszterek luxemburgi találkozóján. Elmondása szerint az eddigi vizsgálódások öt kulcsfontosságú témára összpontosultak: az irányelv alkalmazásának hatálya, a származási ország vagy a célország elvének érvényesítése, a reklám szabályozása, végül az európai műsorok és független produkciók aránya. A televíziós irányelv rendszeres időközönkénti felülvizsgálatát a jogszabály revíziós záradéka írja elő. Az Európai Bizottság hat évvel ezelőtt abban a hitben látott hozzá a felülvizsgálathoz, hogy a digitális televízió rövidesen bevonul az európai otthonokba, így tehát az új technikai feltételekhez célszerű igazítani a szabályzatot. A fejlődés üteme azonban nem igazolta a várakozásokat, az Európai Bizottság ezért 2003 végén megváltoztatta a koncepciót, és reálisabb, aktuálisabb feladatok szolgálatába állította a felülvizsgálatot. A szakértők jelenleg az irányelv kétlépcsős felépítését javasolják, először az alapvető célkitűzések (pl. a kiskorúak védelme) megfogalmazását, majd az egyes audiovizuális eszközökre és reklámmódszerekre alkalmazható szabályok meghatározását. A hagyományos médiumokra és az új típusú reklámmódszerekre vonatkozó szabályok a jelenlegi rendelkezések egyszerűsített és korszerűsített változatai. Ami a származási ország és a célország körüli vitát illeti, a szakértők megerősítették a bizottság véleményét arról, hogy a televíziós társaságok működéséhez a származási ország elvének alkalmazása nélkülözhetetlen. Az „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című bizottsági közlemény ismét hangsúlyozza a médiaszabályozás modernizációjának szükségességét. A Bizottság hat témában újabb konzultációs anyagokat tett közzé, amelyek a közösségi audiovizuális politikáról szóló szeptemberi konferenciát készítenek elő. A konzultációs dokumentumok letölthetők a http://europa.eu.int/comm/avpolicy/revision-tvwf2005/consult_en.htm oldalról.

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bírósága úgy döntött, hogy az amerikai P2P internetes portálok üzemeltetőit felelősségre lehet vonni a rendszerükben történő szerzői jogot sértő cselekményekért. A jövőben tehát felelősségre vonhatók az olyan szolgáltatók, mint a Morpheus vagy a Grokster, ha a felhasználók a szolgáltatás útján. Az amerikai film- és zeneipar a csereportálokat tette felelőssé jelentős anyagi káráért, amelyet a kalózmásolatok nagyméretű terjedése miatt kellett elszenvednie. A szolgáltatók azzal védekeztek, hogy ők csak a szoftvert szolgáltatják, a tulajdonképpeni adatok nem az ő szervereiken kerülnek tárolásra. A Legfelső Bíróság is azon a véleményen volt, hogy az ingyenes P2P-portálok nem tesznek eleget a szükséges jogvédő intézkedéseknek. A korábbi perekben a bíróság minden esetben úgy döntött, hogy az üzemeltetőt nem lehet felelősségre vonni a felhasználók jogsértő magatartásáért. A pert a hollywoodi stúdiók, valamint több tucat más a film- és zeneiparban érdekelt cég kezdeményezte. (Prím Online)

Az ORTT maga készíti el a működését is szabályozó médiatörvény új koncepcióját, mivel a jelenlegi szabályozás már képtelen lépést tartani a technikai fejlődéssel. A platform-független szabályozást megvalósítani kívánó törvény tervezetének október közepére az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elé kell kerülnie. A tervezetet az ORTT által felkért tíztagú szakértői testület dolgozza ki – közölte KOVÁCS GYÖRGY, a médiahatóság elnöke egy keddi budapesti sajtóbeszélgetésen. BOGDÁN TIBOR, a törvény-előkészítésre létrehozott bizottság vezetője legfontosabb feladatuknak azt nevezte, hogy alkotmányos, működőképes, nyitott és korszerű, azaz a most vagy később megjelenő technikai változásokra könnyedén alkalmazható normaszöveget nyújtsanak be vitára a törvényhozásnak. Szempontként említette, hogy a javaslat egyes paneljei önmagukban is megállják a helyüket, vagyis egyes panelek abban az esetben is beépíthetőek legyenek a jogszabályba, ha valamelyik elem nem kap elegendő parlamenti támogatást. A törvényelőkészítő bizottság az ORTT most létrehozott Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetével (http://www.akti.hu) együttműködve végzi a munkáját. (Index)

Elindult a Jogi Fórum – Első Magyar Jogi Portál Médiajog melléklete. A POLYÁK GÁBOR által szerkesztett szakmai rovat tudományos igényű, a médiaszabályozás elméleti hátterét és aktuális problémáit áttekintő publikációs- és forrásgyűjteményként áll a téma iránt érdeklődők rendelkezésére. A folyamatosan bővülő melléklet jelenleg BAYER JUDIT, CSEH GABRIELLA, GÁLIK MIHÁLY, ROZGONYI KRISZTINA, SARKADY ILDIKÓ tanulmányait közli.

Az Európai Parlament nagy többséggel – 648 szavazattal, 14 ellenszavazat és 18 tartózkodás mellett – elvetette a számítógéppel kapcsolatos találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló, szoftverszabadalmi irányelv-javaslatként emlegetett tervezetet. Az EU jogalkotási procedúrája szerint a parlamenti nem az irányelvjavaslat bukását jelenti, a Miniszterek Tanácsának sincs módja újra napirendre tűzni azt. Az irányelv elvetése ellenére az érintettek a korábbi rendszer szerint – az Európai Szabadalmi Hivatalnál és a nemzeti szabadalmi hivataloknál – továbbra is élhetnek a szabadalmi oltalom lehetőségével. Az Európai Bizottság nem kíván újabb javaslatot beterjeszteni az ügyben. (it.news.hu)

Hackerek az USA-ban 40 millió – főleg Visa és MasterCard – plasztiklap adatához fértek hozzá 2004-től kezdve. Az adatokkal hamis, úgynevezett klónkártyákat hoztak létre, és ezeket használva emeltek le pénzt az eredeti számlákról. Számítógépes hackerek még tavaly feltörték az atlantai CardSystems Solutions számítógépes rendszerét – ám a társaság ezt csak most, május végén érzékelte. A CardSystems Solutions külső bankkártya adatfeldolgozó cég rendszerének gyenge pontja tette lehetővé az adatlopást – áll a MasterCard International hétfő esti közleményében. Az ügynek néhány száz magyar érintettje is van. Egyetlen jogszabály sem kötelezi Magyarországon egyetlen jogszabály sem kötelezi a bankkártya-adatokat kezelő szervezeteket arra, hogy nyilvánosságra hozzák, ha sérül az adatbázisuk biztonsága. A kártyabirtokosok anyagi érdekeit ugyanakkor védik a jogszabályok (45 ezer forint felett a bank állja a károkat). (Népszabadság, Magyar Hírlap)

Az Európai Unió várhatóan minden tagállamra kiterjedő engedélyeztetési tervezetet dolgoz ki az online zeneszolgáltatásra és a szerzői jogdíjak beszedésére vonatkozóan. Az Európai Bizottság által kidolgozott tanulmány az egész EU-ra kiterjedő online zenei piac létrehozását szorgalmazza. A jelenleg hatályos szabályok szerint ugyanis az online zenei áruházak indítását tervező vállalkozásoknak minden uniós tagállamban külön-külön kell megegyezniük a szerzői jogdíjak behajtóival. Az említett tanulmány e megoldás helyett a 25 tagállamot egységesen érintő, központosított szerzői jogdíj-beszedésre vonatkozó szabályozás bevezetését javasolja. A tanulmány ezen kívül az Európai Unió összes tagállamára vonatkozó egységes engedélyrendszer felállítását is kívánatosnak tartja. (JogiFórum.hu)

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (NHHT) nem hagyta jóvá a három magyarországi mobilszolgáltató által benyújtott költségmodelleken alapuló végződtetési átlagdíjakat, ugyanakkor ármegállapítási jogával élve döntött a szolgáltatók végződtetési díjainak csökkentéséről. A határozatok szerint a 2004. decemberi átlagos végződtetési díjakhoz képest a T-Mobile Magyarország Rt-nek és a Pannon GSM Távközlési Rt-nek egyaránt 10,38 százalékkal, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt-nek pedig 16,48 százalékkal kell csökkentenie a hálózatába érkező hívások átlagos végződtetési díját. A határozatok az NHHT költségalapú díjak alkalmazását, valamint az ezen díjak számítását alátámasztó költségmodellek benyújtását előíró 2005. januári határozata alapján 2005. május 25-től kötelezik a szolgáltatókat az NHHT által megállapított végződtetési átlagdíjak alkalmazására. Az NHHT az adott eljárások valamennyi körülményére figyelemmel az Európai Uniós Keretirányelv és az elektronikus hírközlésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek együttes alkalmazásával határozatait a költségalapúság eléréséig, a költségalapúság kötelezettség kikényszerítéséig terjedő átmeneti időszakra vonatkozóan hozta meg.

Az Európai Unió Bizottsága több európai országban átkutattatta a chip-gyártó Intel kirendeltségeinek irodáit a helyi hatóságok közreműködésével. A bizottsági szóvivő nem közölte, hogy mely cégeket és irodákat érintette az akció. Az eljárás hátterében feltehetőleg az áll, hogy az AMD nemrég az Intel ellen benyújtott keresete a kiváltó oka a mai “házkutatásoknak”. Az AMD alig két hete fordult a bírósághoz, mert azzal vádolta piacvezető riválisát, az Intelt, hogy megsértette a piaci versenyre vonatkozó jogszabályokat, és törvénytelen módon jutott monopolhelyzetbe. (Prím Online)

Több hónapos vita és értékelés után az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) bejegyezte, s az év vége előtt működőképessé teszi az .xxx felsőszintű domaint azzal a céllal, hogy a jövőben a pornográf tartalmú weblapok ezzel a kiterjesztéssel különböztessék meg magukat más üzletágak honlapjaitól. STUART LAWLEY, az .xxx domaint működtető cég, ICM Registry elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy egy bejegyzésért körülbelül 75 dollárt kérnek majd, s nincs szándékukban vizsgálni, hogy milyen tartalom kerül fel e weblapokra. Az .xxx működési szabályaiért nem az ICM Registry, hanem egy nemzetközi nonprofit szervezet, az IFFOR (International Foundation For Online Responsibility) felel, amelynek az igazgatótanácsában megtalálható a gyermekjogi ügyvédtől a független pornórajongón át a felnőtt szórakoztatási ipar képviselőjéig minden érintett oldal képviselője. Közben további felsőszintű domainek is működésbe léphetnek, és hamarosan .asia, .mail és .tel kiterjesztésű URL-ek is forgalomba kerülhetnek. (hvg.hu)

Az Európai Bizottság szerint egyetemes távközlési szolgáltatások nyújtása tekintetében a magyar hírközlési törvény nem felel meg pontosan a közösségi elvárásoknak. Az új szabályok megvalósításában amúgy élen járó hazánknak arra hívja fel figyelmét a hivatalos uniós eljárás e legelső szakaszában a Bizottság, hogy az egyetemes szolgáltatások nyújtása tekintetében a hazai törvény nem felel meg a közösségi szabályozásnak. A vonatkozó uniós irányelv szerint ugyanis ezeket a szolgáltatásokat külön-külön is nyújthatja egy cég, míg a magyar törvény szerint csak együtt lehet őket nyújtani, ami versenyhátrányba hozhat kisebb vállalatokat. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium viszont úgy véli, hogy a Bizottság helytelenül értelmezi az egységes hírközlési törvény ide vonatkozó rendelkezését. (Index)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu