12. szám, 2006. április

Első oldal

Majtényi László: Első oldal

Tanulmányok

Koltay András: Jog a válaszadáshoz
Bocsák Attila: A hírközlési szolgáltatások igénybevétele során felmerülő adatvédelmi kötelezettségek 
Verebics János: Az elektronikus közbeszerzés szabályozásának új keretrendszere az Európai Unióban és Magyarországon (2. rész)
Gyenge Anikó: A média-konvergencia hatása a szerzői jogban: az ismeretlen felhasználási módra vonatkozó szerződési kikötések érvénytelenségének problémája (2. rész) 

Joggyakorlat

Kiss Tibor: Elmélet és gyakorlat diszharmóniája a sajtójog területén

Hírek

Az Európai Unió jogalkotói a terrorfenyegetés valóságos, de az általános hisztéria által irracionálisra torzított vagy növelt viszonyai között, akárcsak a tengeren túli kollégák, hajlamosak elveszíteni a mértéket, elvetni a sulykot. Márpedig Európa alkotmányos államai és az Unió jogában is a polgár alapjogainak korlátozása csak akkor legitim, ha a korlátozás elrendelése előtt bebizonyították, hogy az alkotmányosan indokolt érték (pl. közös biztonságunk) biztosítása az adott korlátozás nélkül nem lehetséges. Fölösleges ezt külön hangsúlyozni, de jelzem, bizonyítani kell, hogy a korlátozás hatékony eszköz a fenyegető veszélyek elhárítására. Az erre figyelmet nem fordító szomorú kapkodás – az irányelv bevezetése kifejezetten utal arra, hogy az a madridi terrortámadásra kíván válaszolni – jellegzetes terméke a távközlési adatok megőrzéséről, visszatartásáról szóló irányelv (a tervezet száma 2005/C 298/01), amely a személyes adatoknak az elektronikus kommunikációs ágazatban történő feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58 EK irányelvet módosítja.

Az új irányelv indoklása kertel ugyan, de nem beszél mellé. A kiindulópont annak felismerése, hogy a polgárok mindennapi tevékenységeik és ügyleteik során egyre inkább használói is, foglyai is az elektronikus hírközlő hálózatoknak és szolgáltatásaiknak. Bármerre járnak (zsebükben a mobiltelefonnal) a valóságos és (számítógépük mellett üldögélve) a virtuális térben, ezenközben „forgalmi adatokat” és/vagy „helymeghatározó adatokat” hagynak maguk mögött. Ezek vastag kondenzcsíkként követik őket, és általuk tudható például a hívó fél tartózkodási helye, a hívott szám, a hívás időpontja és időtartama ugyanúgy, mint az internetező minden lépése is.

A technológiai fejlődés, a változó üzletpolitikák (átalánydíjas, valamint az előfizetéses és ingyenes elektronikus hírközlési szolgáltatások terjedése, internetes telefonálás helyhez kötött telefonos beszélgetésekre átalányszolgáltatás) miatt a szolgáltatók a forgalmi adatokat kevésbé megbízhatóan tárolják talán, mint korábban, mert a tároláshoz fűződő üzleti érdek, például a számlázás elvének változása miatt, megszűnik. Holott ez lenne az adatkezelés jogalapja. „…e fejlődést hozó változások nagymértékben megnehezítik a hatóságoknak a szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzésével, valamint az ezekkel szembeni küzdelemmel kapcsolatos feladatát, továbbá megkönnyítik az elkövetők számára az egymással való kommunikációt anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy a közléseikre vonatkozó adatok alapján a bűnüldöző hatóságok megtalálhatják őket.” – tartja az irányelv indoklása. Ezért döntött úgy a jogalkotó, hogy Európa-szerte szabványosítani kell a forgalmi adatok megőrzésére vonatkozó szabályokat. Ennél a pontnál szokott kiakadni a jogvédő, az egyszerű zsaru, és az informatikai szakértő, legújabban meg az üzletember is, azaz mindazok, akik ismerik az elektronikus technológiák nyújtotta rejtőzködési lehetőségeket. A jogvédő azt mondja: már megint mindenkit potenciális terroristának, bűnözőnek néznek, a zsaru azt mondja: belefullad a rengeteg adatba, a bűnelkövetőnek meg bottal ütheti a nyomát, az informatikus azt mondja: aki nem akarja, hogy megtalálják, azt nem fogják meg, az üzletember meg azt mondja: megint az ő zsebében kotorásznak. Aki valami keveset ért a technológia és a bűn kapcsolatáról, az tudja: a minimálisan képzett bűnözőnek gondja van arra, hogy lopott, nem megszemélyesíthető, feltöltős stb. mobiltelefont használjon, internet-használata során pedig könnyűszerrel feltörli, eltünteti nyomait, azonosítását teljesen vagy majdnem lehetetlenné teszi. Maradnak az azonosítható balekok, a kis halak és legtöbben: a becsületesek. Az európai „adatvédelmi hatóságok”, a jogvédő civil szervezetek és az elektronikus hírközlési cégek példás egyetértésben a legfeljebb hat hónapos megőrzési időt tartották alkotmányosan indokolt arányos korlátozásnak. Az adatvédelmi irányelv 29.§-a által létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport szerint a forgalmi adatoknak hat hónapnál hosszabb megőrzése nem elfogadható, és szükségtelen is. Az érintett cégek, melyeknek főhet a fejük egész naplózási rendszerük átalakítása miatt, arra hivatkoztak, hogy amúgy is ritka, mint a fehér holló a hat hónapnál régebbi esetre vonatkozó hatósági adatkérés. A cégek az irányelv költségeit is panaszolták, és felvetették esetleges kompenzációs igényüket.

A Bizottság nem tartotta szükségesnek szakértők véleményének kikérését.

Ha az európai polgárokhoz az irányelv híre nem is jutott el, voltak mozgalmárok is, tekintélyes közszolgák is, akik figyelmeztettek a veszélyekre. Az ilyenkor nem ritka túlzásos fordulattal arról beszélnek némely jogvédők, hogy az EU irányelve túltesz a kommunista totalitarizmuson is. A jogszabályszöveget értelmezve olyan világot vizionálnak, ahol „az állampolgároknak nincsenek jogaik, kivéve a fogyasztáshoz való jogot. Tudományos fantasztikum? A Gépek Kora? Nem, ez Európa, amely 2006-ban válik ilyenné.” (PIETER HINTJENS, Foundation for a Free Information Infrastructure) „Ha ezt az tervezetet megszavazzák, a volt szovjet rendőrállamok elbújhatnak az EU mögött.” (SOMOGYI PÉTER, Zöld Pók Alapítvány) Ezt ugyan a magam részéről nem megengedhető túlzásnak, hanem gondolkodási hibának vélem.

Az európai adatvédelmi biztos arra figyelmeztet, hogy az 2002/58/EK irányelv adatvédelmi szempontokat követve úgy rendelkezik, hogy a forgalmi adatokat azonnal törölni kell, amikor az adatkezelés célja teljesült. Ezek az adatok főszabályként a kommunikációval kapcsolatos célokon túl (ide értve a számlázási célokat) nem használhatóak. Az alapvető jogokat tiszteletben kellene tartani.

Ha a jogkorlátozás megvalósul, nem elég mellé azt mantrázni, hogy az alapjogok egyébként milyen nagyon fontosak. Az európai adatvédelmi biztos szerint, ha már korlátoznak, szigorítani kell az adatokhoz való hozzáférést, meg kell tiltani a további (például marketing-célú) felhasználást, erősíteni kell az adatbiztonságot, védeni kell az adatbázisokat, és szükséges biztosítani az érintettek jogait.

A Nagy Testvér arrább lökte az adatvédelem követelményét, és nem volt tekintettel az üzlet szempontjaira sem. Nem példa nélküli, de új fejlemény, hogy, mint ebben az ügyben is, az emberi jogi és az üzleti igények nem konkurálnak, hanem szövetségesek (igaz, vesztes szövetségesek). Ez rendszeresen meg fog ismétlődni, amikor az állam vagy a szuper-állam a bűnüldözést úgy privatizálja, hogy arra a magángazdaság erőforrásait veszi igénybe. Ezekben az ügyekben ez az igazi nóvum. Most mást nem tehetünk, kivárunk és figyelünk. A következő években vajon lesz-e példa arra, hogy terrorveszélyt az irányelv rendelkezésének (az egyéves őrzési szabálynak) segítségével lepleznek le.

Más kérdés, hogy ezek a viták számunkra jelentenek-e valami kézzelfoghatót. És az a legérdekesebb, hogy – legalábbis ami az elektronikus hírközlési szolgáltatók forgalmi adatait illeti – szinte semmit. Nálunk az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján a társaságok bűnüldözési, honvédelmi, közbiztonsági célból a forgalmi adatokat kerek három évig kötelesek őrizni azért, hogy a nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek, a bíróságnak kiadhassák.

 

Majtényi László

Magyarországon kilenc kalózszervert foglaltak le egy 18 országot érintő nemzetközi razzia során. A 300 helyszínt érintő nemzetközi rajtaütés következtében 30 ember ellen indítottak eljárást. A Nemzetközi Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztályának illetékes részlege a német Interpol kérésére csatlakozott a 18 országot érintő nemzetközi akcióhoz, mely következtében több magyarországi házkutatás során 9 kalózszervert foglaltak le, melyeken főként illegálisan feltöltött szoftvereket, filmeket terjesztettek. A cégeket és magányszemélyeket is érintő nemzetközi rajtaütésekre a német Szerzői Lopásellenes Szövetség (GVU) fellépése nyomán került sor, így a legtöbb gépet is Németországban foglalták le. A német Interpol megkeresésére Magyarország, Lengyelország, Csehország, Ausztria és Hollandia is csatlakozott az akcióhoz, közel 300 helyszínen razziázott a helyi rendőrség, és jelenleg 30 ember ügyében folytat nyomozást. A razzia során illegálisan feltöltött népszerű filmek, szoftverek, zenék és játékok másolatait terjesztették a működtetők. Az illegálisan működő fájlcserélő rendszerek világszerte egymással versengenek, hogy ők tudják elsőként feltölteni és terjeszteni a legújabb, legsikeresebb mozifilmeket, lehetőleg minél szélesebb felhasználói kör számára. Nálunk az internetes kalózok legutóbb az Üvegtigris 2. című film kapcsán kerültek az újságok címlapjára, hiszen az interneten keresztül bárki letölthette az utószinkron és zene nélküli, félkész állapotban lévő verziót, mely az alkotóknak jelentős kárt okozott. (ASVA)

 

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) publikálta és sajtótájékoztatón bemutatta a 2006-2010-es évekre készülő hírközlési szabályozási stratégia koncepcióját. A Hatóság a honlapján elérhető anyaggal kapcsolatban (http://www.nhh.org.hu/menu2/m2_4/2006/szab_strat.pdf) március végéig várja a véleményeket. A végleges szabályozási stratégia várhatóan még az idei év első felében elkészül. A sajtótájékoztatón PATAKI DÁNIEL, az NHH elnöke elmondta, hogy a stratégiai koncepcióval összhangban az NHH az idei évben tovább akarja csökkenteni mind a mobil, mind a vezetékes piacon a hívásvégződtetési díjakat. A vezetékes piacon a Hatóság még az első félévben csökkenti a tarifákban meglévő indokolatlan regionális különbségeket, valamint a hurok átengedést terhelő egyszeri díjakat. Ezek a lépések újabb nagy lökést adhatnak a verseny növelésének és az árak csökkentésének a vezetékes- és a szélessávú internet-hozzáférések piacán. Szintén fokozódó versenyre és az UMTS/3G szolgáltatások fokozatos térnyerésére számít a Hatóság a mobilpiacon. Az NHH reményei szerint a harmadik generációs szolgáltatások elterjedésével és várható fokozatos árcsökkenésével egy új platform jelenik meg – a vezetékes telefon és a kábeltelevíziós hálózatok mellett – a versenyben a szélessávú szolgáltatások piacán. Az idei évben az NHH továbbfejleszti a 2005 végén nagy sikerrel bemutatott TANTUSZ szolgáltatást, amit a mobiltarifa-összehasonlítás mellett egyéb, a fogyasztói tudatosság növelését – a fogyasztók jobb tájékozódását – támogató alkalmazásokkal egészít ki a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője. (NHH)

Az Európai Bizottság gyakorlatilag törvényen kívül helyezné az EU-n belüli roamingdíjat (a mobilcégek egyik legfontosabb profitforrását, a határokat átlépő telefonbeszélgetések extra díjtöbbletét). VIVIANE REDING, a távközlési piacért felelős biztos olyan javaslatot terjesztett elő, amely megtiltja, hogy a külföldi “barangolásért” a szolgáltatók a helyi hívás díjánál jelentősen többet kérjenek. A távközlési biztos már tavaly nyáron indokolatlanul magasnak találta a roamingdíjakat. Akadnak olyan tagállamok, amelyeknél az egymás közti telefonforgalomban az ügyfeleknek percenként több mint öteurós díjtöbblettel kell számolniuk (az átlagos teher is közel egy euró), amit semmilyen költség vagy technológiai feltétel nem indokol. A bizottság első lépésben összehasonlítható módon közzétette a roamingtarifákat, és világossá tette: amennyiben ennek hatására nem kezdődik meg az érzékelhető árcsökkentés, 2006-ban átfogó árletörő szabályozást készít. Mivel az árak nem változtak, a távközlési biztos a roamingtarifa-rendszer megszüntetésére határozta el magát. Az intézkedéshez a jogi alapot az egységes piac alapját jelentő négy “alapszabadság”, vagyis az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlásának biztosítása adja. Itt a szolgáltatások szabad áramlásáról van szó: a mobilcégek nem tehetnek különbséget az ügyfelek között azon az alapon, hogy milyen hívószámról veszik igénybe ugyanazt a szolgáltatást – ellenkező esetben aligha beszélhetünk egységes piacról. (NOL)

A Microsoft amerikai bíróságokat keresett meg, hogy adatszolgáltatásra kötelezzék a többi piaci résztvevőt. A még 2004-re visszanyúló ügyben a tét akár napi 2 millió euró, ez az EU által naponta kiszabható büntetés maximális mértéke, amennyiben a szoftvercég nem felel meg az Unió trösztellenes törvényeinek. A bíróságoktól azt kérte a Microsoft, hogy kötelezze a szerintük az ügyben fontos bizonyítéknak tekinthető adatok átadására az IBM , Sun Microsystems, Oracle és Novell cégeket. A Microsoft egy hatályos amerikai törvényre hivatkozva kérte San Jose, Kalifornia, New York és Boston illetékes bíróságát az adatok kiadatására, ez a szabályzó megengedi amerikai bíróságoknak, hogy így járjanak el külföldi per esetében is, amennyiben a kérdéses anyagok hozzájárulnak az eset elbírálásához. A végső meghallgatások és a döntés meghozatala előtt az EU hatóságai március 30-án és 31-én zártkörű meghallgatást tartanak. (PrímOnline)

Megkezdte munkáját az az amerikai bizottság, amely azt vizsgálja, hogy amerikai cégek miként segítik a kínai állami internetcenzúra működését. A Yahoo-t és a Microsoftot azzal vádolják, hogy kiadták kínai felhasználóik adatait a pekingi kormánynak. A Google-t pedig azért, mert kínai keresője cenzúrázza a találatokat. Kínában tavaly legalább 100 embert küldtek munkatáborba, mert illegális oldalakat látogatott. A kommunista államban 30 ezer rendőr figyeli, hogy ki milyen honlapokat látogat, és hogy tesz-e kommunista ellenes kijelentéseket nyugati fórumokon. (JogiFórum)

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium sajtótájékoztatója szerint a következő kormányzati ciklusra tolódik az Elektronikus hírközlésről szóló 2003 évi C. törvény digitális műsorterjesztéssel összefüggő módosítása és a digitális átállás átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet elfogadása, mivel az ellenzék nem vett részt a végszavazáson. Az Európai Unió irányelvei szerint hazánk legkésőbb – vagy éppen legkorábban – 2012-re áttér a digitális földfelszíni műsorterjesztésre, de ezt a jelenleg hatályos törvényi keretek nem teszik lehetővé. Az elkészített törvénytervezet célja egy olyan platform- és technológiasemleges szabályozási háttér megteremtése, nem csak a verseny élénkítéséhez járul hozzá, hanem javuló minőségű és magas hozzáadott értékű audiovizuális szolgáltatások kifejlesztését, és a hálózati kapacitások hatékonyabb kihasználását is lehetővé tenné. A Nemzeti Hírközlési Hatóság az április 30-ig kidolgozott frekvenciatervek birtokában a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) soron következő, 2006 májusi ülésén képviseli majd érdekeinket. KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter szerint remélhetőleg hazánk is jó eséllyel pályázhat 6-7 multiplexhez (programcsomaghoz, mely 5-6 digitális televízióadást tartalmazhat) elegendő frekvenciasávra az elosztás során. A digitális földfelszíni műsorterjesztés itthon sem ismeretlen fogalom, az Antenna Hungária Rt. évek óta folytatja kísérleteit hazánkban. A cég több mint egy évvel ezelőtt, 2004 októberében indította el hivatalosan is három közszolgálati adót tartalmazó kísérleti csomagját, melyet Budapesten és a kabhegyi adótorony környékén lakók foghatnak be set-top boxok, vagy megfelelő televíziókészülékek segítségével. Az Antenna Hungária már akkor, 2004 telén sürgette a vonatkozó törvények módosítását a mielőbbi bevezethetőség, indulás érdekében. A törvénytervezet szövege elérhető az IHM weboldalán: http://www.ihm.gov.hu/digitalis_atallas (HWSW)

Az egész EU területén érvényes szabadalmi rendszer kidolgozásának első lépéseként nyilvános konzultáció keretében vár az Európai Bizottság javaslatokat azoktól a magánszemélyektől és gazdasági szereplőktől, akiket a most létező szabadalmi rendszer javításában valamilyen formában érdekeltek. A nyilvános konzultáció keretében 2006 március 31-ig lehet javaslatokat tenni. A belső piacért és szolgáltatásokért felelős közösségi biztos, CHARLIE MCCREEVY emlékeztetett arra, hogy a jó szellemi tulajdonjogi szabályok létfontosságúak a kontinens államai számára, mivel az újítások ösztönzésével és a sikeres új termékek kifejlesztésével serkentik a gazdasági növekedést és az új munkahelyek megteremtését. Egy egységes szabadalmi rendszer kidolgozásával maximálisan kihasználhatók lesznek a gazdasági lehetőségek. MCCREEVY biztosította az érdekelteket arról, hogy mindenki véleményére kíváncsiak és az európai intézmények az egységes közösségi szabadalom kidolgozása során is figyelembe veszik majd a konzultáció során elhangzottakat. A Bizottság számára kulcsfontosságú az európai ipar versenyképességének megteremtése és ennek elősegítése érdekében igyekszik fejleszteni a jogi szabályozást. 2005 októberében hét pontban fogalmazta meg a Bizottság azokat a ipari tulajdonjogi területeket, melyeket iparágaktól függetlenül tekint kulcsfontosságúnak, s ezek közé tartozik a szabadalmi szabályozás fejlesztése is. A nyilvános konzultáció során három fő terület kerül górcső alá. Az első a közösségi szabadalom megteremtése, a második a jelenlegi szabadalmi rendszert fejlesztése, a harmadik pedig a jogharmonizáció eszközeinek meghatározása, figyelemmel arra, hogy miként lehetne a közösségi szabadalom kidolgozásáig közelíteni egymáshoz az egyes országok rendszereit vagy miképpen lehetne megvalósítani az egyes országokban érvényes szabadalmak kölcsönös elismerését. Az egyik legfontosabb kérdés e területen a szabadalmi vitákban megállapítható bírói joghatóság problémája. A konzultáció során beérkező információk egy 2005 június 13-ra tervezett meghallgatás alapját képezik majd. (JogiFórum)

Az elmúlt hónapokban már az Európai Unió mind a huszonöt tagállama integrálta jogrendjébe az elektronikus aláírások alkalmazásáról szóló uniós irányelvet, azonban jelenleg még alig van olyan ország, ahol valóban használnák is a technológiát – derül ki az Európai Bizottság jelentéséből. (http://europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/docs/single_info_…) A jelentés többek között rávilágít arra, hogy a legnagyobb gondot az egységes szabályozás hiánya jelenti. Ennek köszönhetően az elmúlt hónapokban számtalan megoldás jelent meg, azonban ezek mindegyike szinte csak és kizárólag az adott ország viszonyai között és rendszereiben használható. Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, hogy szakemberek segítségét kéri és megvizsgálják egy egységes európai uniós elektronikus aláírás-szabvány kidolgozásának lehetőségét. Hogy ez lehetséges-e, az leghamarabb az év végén derül ki. A szervezet a jelentésében egyúttal bírálta a tagországokat abban a tekintetben is, miszerint jelenleg túl kevés az olyan szoftver, amely képes az elektronikus aláírások befogadására, használatára. Ebből, és a programok inkompatibilitásából adódóan gyakran fordulnak elő fennakadások, rendszerleállások. Szakemberek szerint az összes probléma az elektronikus aláírásoknál alkalmazott, úgynevezett PKI-technológiára vezethető vissza. Ennek tudható be az is, hogy az elektronikus aláírásokkal hitelesített dokumentumok tárolása még mindig gyerekcipőben jár. A feladat túl komplex, a technológia maga pedig nem elég biztonságos, így pedig nehéz teljesíteni az elvárásokat. Jelenleg ugyanis követelmény, hogy az elektronikus aláírásokkal hitelesített dokumentumok legalább 30 évig károsodás nélkül megőrizhetőek legyenek.

“Egy igazságosabb internet hajnalaként” üdvözölte a francia nemzetgyűlés – a parlament alsóháza – által elfogadott új törvénytervezetet RENAUD DONNEDIEU DE VABRES francia kultuszminiszter. Az alsóház 296-193 arányban támogatta a digitális jogkezelő (DRM) megoldások együttműködővé tételének javaslatát. A gyakorlatban mindez annyit jelent, hogy egyetlen gyártó vagy online tartalomszolgáltató sem korlátozhatná szolgáltatását vagy termékét kizárólag saját DRM-je használatára. Ennek következtében azt sem tilthatnák meg, hogy a felhasználók az online megvásárolt tartalmakat más formátumra konvertálják át, és más gyártók készülékein játsszák le – ilyen esetekben még a DRM szoftveres megkerülése is elfogadott lenne, ami ma még bűncselekménynek számít.

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu