21. szám, 2007. október

A fejlett világ nagy részén megkezdődött, sok helyen pedig már befejezéshez közeledik a televíziós műsorszórás átállása analóg technológiáról digitálisra. Az Európai Bizottság 2005. május 24-én publikált „az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérés felgyorsításáról” című közleményében 2012. január 1-jét jelölte meg az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás leállítására. A Kormányprogram ezzel összefüggésben a digitális átállás felgyorsítását tűzte ki célul. A digitális átállás céldátuma, vagyis az analóg sugárzás beszüntetésének időpontja, 2011. december 31-i dátummal került meghatározásra.

A 2006. júniusában Genfben tartott RRC06 nemzetközi frekvencia-elosztó értekezleten aláírt egyezmény értelmében Magyarország 8 televíziós és 3 rádiós multiplexet üzemeltethet, amelyek optimális kihasználás esetén mintegy 30-40 országos földfelszíni sugárzású digitális televízió- és számos új rádiócsatorna megjelenését teszik lehetővé. Ezzel a digitális televíziózás magyarországi bevezetésének egyik legfontosabb előfeltétele teljesült.

A Kormányprogrammal összhangban a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. LXXIV. törvény (Dtv.) értelmében Magyarországon a digitális átállásnak 2011. december 31-ig kell megvalósulnia úgy, hogy a lakosság legalább 94%-át elérje a digitális televíziós műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati műsorszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék.

A digitális rádió és televízió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságának pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra a Dtv.-ben foglalt eltérésekkel a 78/2006. (IV.4.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. A pályázat lebonyolítására a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) jogosult. Az NHH a Dtv. 43. § (1) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló négy digitális televízió műsorszóró, valamint a digitális átállást követően rendelkezésre álló további egy digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogára vonatkozó pályázatot 2007. október 31-ig írja ki. Természetesen a digitális televíziózás fontos társadalmi kérdés, ezért a pályázati folyamat felett az Országgyűlés egy erre a célra létrehozott eseti bizottság útján gyakorol ellenőrzést. A bizottság a szavazati jogok egyharmadát képviselő tagok javaslatára, indokolás mellett, több ízben is visszaküldheti az NHH-nak a pályázati dokumentáció tervezetét. Tekintettel a pályázati dokumentációnak a médiaszabályozással fennálló szoros összefüggésére és a médiaszabályozás közelgő módosítására, nem zárható ki, hogy a bizottság a pályázati kiírási dokumentációt átdolgozásra visszaküldi. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy a kiírásra a Dtv.-ben meghatározott 2007. október 31-i határidőt az NHH nem tudja megtartani.

A kormányzat, az NHH és a műsorterjesztési piac valamennyi szereplőjének érdeke csakis a sikeres digitális átállás irányába mutathat. A pályázati dokumentáció, a konzultációra bocsátott formájában, ezt igyekszik biztosítani, és többé-kevésbé figyelembe veszi az Európában eddig végrehajtott digitális televíziózásra vonatkozó átállásokból leszűrhető tanulságokat. Mindazonáltal érezhető a dokumentáción, hogy az súlyos kompromisszumokkal terhelt. A tanulságok összefoglalva a következők:

1. Körültekintően, a pályázat nyertesének üzleti szabadságát megőrizve kell az üzleti modellt (fizetős, szabad vagy vegyes modell) meghatározni.
2. Kellő hosszúságú simulcast periódust (párhuzamos digitális és analóg műsorszórás) kell meghatározni, annak érdekében, hogy a lakosság felkészülhessen a tényleges lekapcsolásra.
3. Biztosítani kell, hogy a legnépszerűbb csatornák csatlakozzanak a digitális platformhoz.
4. Megfelelő mennyiségű és elérhető árú dekóder biztosítása és a megfelelő tömörítési eljárás kiválasztása szükséges.

Ezek fényében, különös figyelemmel arra is, hogy Magyarországon a földfelszíni televíziós műsorszórás a többi vételi móddal szemben visszavonulóban van, fontos lehet néhány ponton a pályázati dokumentációt újragondolni, hiszen az alábbi példák intő jelként vagy éppen követendő példaként szolgálnak.

1. Sajnálatos tény, hogy a digitális földfelszíni platformok európai bevezetésének első hulláma, amely azonnal fizetős szolgáltatásokkal indított, látványos csődökkel ért véget. Az angol és spanyol digitális platformok 2002-ben bekövetkezett csődjeit több más ok mellett, jelentős részben szabályozási hibák okozták. A tanulságokat levonva, az indulás második hullámában az üzleti szereplők a szabályozókkal együttműködve más modellt választottak. Az új üzleti modell alapján a digitális platformok ingyenes televíziós kínálattal indultak. Ebben a modellben rövid idő alatt magas digitális penetrációt (lakossági elérést) értek el az ezeket alkalmazó országok. Ezután a már meglévő penetráción, fokozatosan vezettek be fizetős szolgáltatásokat. A fizetős modellben indult néhány országban 5 éven belül sem sikerült a digitális penetrációt 5% fölé tornászni. E modellre a legjobb példa Európa legsikeresebb földfelszíni platformja, az angol Freeview, de ezt a modellt követték 2002 óta mindenhol, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban is.

2.Az eddigi nemzetközi példák között egy sem akad, ahol a kikapcsolás feltételei egy év alatt megteremthetők lettek volna. Az angol Freeview 2002-ben indult és 2012-as kikapcsolást tervez, az Európában talán legfejlettebb finn platform 2001-ben indult és 2007-es kikapcsolást valósít meg, Franciaország 2005-ös indulás után 2011-el számol. Az európai példák alapján legalább 5-6 év a simulcast periódus hossza, kivételt csak azok az országok jelentenek, ahol a kábel penetráció magasabb, mint 90%, de ott is 3 évet szánnak az átállásra. Magyarországon 2008-as indulással számolva még a 2011 végi kikapcsolás is valószínűtlenül ambiciózus tervnek tűnik, de a közszolgálati csatornák esetében a lekapcsolási feltételek 1 éven belüli megvalósulásának nincs realitása.

3. A digitális platform életképessége és gazdasági működőképessége szempontjából elkerülhetetlen, hogy a két legnézettebb televíziós műsorszolgáltató, a jelenlegi két földfelszíni kereskedelmi adó indulástól kezdve részt vegyen a platformon, mégpedig a jelenlegi országos lefedettségi arányuknak megfelelő majdani vételkörzettel, tekintve, hogy őket választja a nézők mintegy 50-60%-a, és a hirdetők 80-90%-a. A két földfelszíni kereskedelmi adó jelenléte nélkül az új DVB-T platform nem lehet vonzó a nézők számára, akik ezért nem fognak áttérni a digitális vételre, illetve olyan, az anyagi lehetőségeiknek megfelelő platformot fognak választani, amelyen ez a két csatorna fellelhető.

4. A technológiai feltételek között a kiíró előírja az MPEG4 tömörítési eljárás kötelező alkalmazását. Ez a tömörítési eljárás az európai gyakorlatban a fizetős televíziós és a HDTV programok esetében jelent meg idáig. A kiírási dokumentáció értelmében viszont ingyenes műsorterjesztés esetében is kötelező lenne, holott jelenleg nem kellő mennyiségben érhetők el ezek a berendezések, illetőleg áruk lényegesen meghaladja a jelenleg legelterjedtebb MPEG2-es set-top-boxok árát.

Mindezen tapasztalatok következetes figyelembe vétele minden bizonnyal előremozdítaná a digitális átállás sikerét Magyarországon is. A módosítások végrehajtására pedig úgy tűnik kellő időt biztosít a médiaszabályozás miatti esetleges csúszás.

Rausch János

A PTE ÁJK IKJK észrevételei a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia szakmai vitaanyaggal kapcsolatban megtekinthető a Miniszterelnöki Hivatal honlapján.A szabványosító testületek első körben nem támogatták a Microsoft Office 2007 irodai programcsomagban használt fájlformátumok nemzetközi szabvánnyá minősítését. Gyorsított eljárással próbálta a Microsoft nemzetközi szabvánnyá tenni az Office 2007-ben használt Open XML fájlformátumokat, de a nemzetközi szabványosító testület (International Organization for Standardization, ISO) szavazásán a száznégy tagállam huszonhat százaléka nemet mondott a szoftvercég beadványára, és csak ötvenhárom százalék támogatta, tehát nem volt meg az elfogadáshoz szükséges kétharmados többség. Magyarország – az IBM panaszai alapján – szabálytalanságok miatt nem vett részt a szavazáson. E helyzetben újabb esélye nyílt egy másik formátumnak, az Open Document Formatnak (ODF) arra, hogy szabvánnyá váljon. Az ingyenes OpenOffice programcsomagban is használt ODF fejlesztői – például az IBM és a Sun Microsystems – azt hangoztatják, hogy a csupán 860 oldalas leírású formátum sokkal egyszerűbben használható, mint a 6000 oldalas Open XML, ráadásul az Open XML tele van más Microsoft-szabadalmakhoz és szoftverekhez kötődő részekkel. (Index)

Aggályosnak tartja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy az egykori Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) feladatait átvevő gazdasági tárca a mai napig nem teszi hozzáférhetővé az ún. Tisztaszoftver Programot megalapozó Microsoft-szerződést, noha az adatvédelmi biztos szerint a megállapodás közérdekű adatnak minősül. Az IHM 2005 tavaszán, hosszas alkudozás után újabb három évre meghosszabbította a Microsofttal kötött licenc-megállapodást, amely a köz- és felsőoktatási intézmények gépein, a felsőoktatási intézmények oktatóinak, hallgatóinak és dolgozóinak, valamint az általános és középiskolák pedagógusainak otthoni számítógépein biztosítja a Microsoft Windows és Office ingyenes használatát. A szoftverek után a licencdíjakat a magyar állam fizeti. Hogy pontosan mennyit, azt sosem hozták nyilvánosságra, de az Index akkoriban úgy értesült, hogy a korábbi szerződés 1,5 milliárd forintról szólt. A TASZ tavaly nyáron kérte a GKM-től és az igazságügyi tárcától a szerződések másolatát, de ezt megtagadták tőlük. A jogvédő szervezet ezt követően fordult az adatvédelmi ombudsmanhoz, aki 2007. július 30-án kelt állásfoglalásában különösen aggályosnak tartja, hogy ezek a szerződések a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos jogot korlátozzák, érvényesítését ellehetetlenítik. PÉTERFALVI ATTILA arra is felhívta az érintett tárcákat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az adatigénylés teljesítése és a szerződések megismerhetősége érdekében. (IT.news.hu)

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) az Országgyűlés eseti bizottságának jóváhagyásával nyilvános konzultációra bocsátotta a digitális átállást megalapozó, országos földfelszíni televízió és rádió műsorszóró pályázatok kiírási dokumentációját. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény szerint az NHH-nak a végleges pályázatokat a konzultációt követően, legkésőbb október 31-ig kell megjelentetnie. A pályázatok eredményhirdetése 2008 elején várható és a digitális földfelszíni műsorszórás már jövőre beindulhat Magyarországon. A törvény alapján a pályázatok nyertesei 12 évre szóló, egyszer 5 évvel meghosszabbítható üzemeltetési jogosultságot nyerhetnek majd el. Az NHH két pályázatot ír majd ki, az egyik pályázat öt digitális televízió műsorszóró hálózat (multiplex) üzemeltetési jogosultságának megszerzésére, a másik pedig egy a VHF sávban működő digitális rádió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságára vonatkozik. A konzultációra bocsátott pályázati kiírás szerint a földfelszíni televíziós műsorszórásnak három multiplexen 2008-ban kell beindulnia, és e három multiplex közül a másodikon a nyertes pályázó mobil-TV szolgáltatást is nyújthat. A rádiós multiplexen szintén jövőre kell megkezdeni a műsorszórást. A pályáztatásra kerülő további két televíziós multiplexen a műsorszórás a jelenlegi analóg földfelszíni országos műsorszórás leállítása után indulhat be. A televíziós multiplexeknek a hálózatok teljes kiépítése után a lakosság 94 százalékát, a rádiósnak pedig a lakosság 85 százalékát kell elérnie. A 2006-ban Genfben 101 ország részvételével megtartott Körzeti Rádiótávközlési Értekezlet eredményeként Magyarországnak a digitális átállás során összesen 8 televíziós és 3 rádiós multiplex áll rendelkezésére. A mostani pályázat után fennmaradó 3 televíziós és 2 rádiós multiplex hasznosításáról a későbbiek során születik döntés. (NHH)

A Európai Bizottság (EB) két hónapot adott az olasz kormánynak, hogy kiegyenesítse a digitális televíziózásról szóló törvénybe foglalt kunkorokat, amelyekkel a BERLUSCONI tulajdonában lévő Mediasethez hasonló méretű cégeknek kedvez. A döntés elmaradása esetén az EB bírósági eljárást helyezett kilátásba. A BERLUSCONI miniszterelnöksége alatt hatályba léptett médiatörvény az EB szerint ellehetetleníti a piaci verseny kialakulását a digitális földi műsorszórás piacán. A brüsszeli ultimátum indoklásában az olvasható, hogy a médiatörvény igazságtalan előnyöket szavatol a már létező olasz műsorszolgáltatóknak, mint a BERLUSCONI család tulajdonában lévő Mediasetnek, a közszolgálati RAI-nak, vagy a Telecom Italia médiabirodalmának. Az olasz elnök által első körben visszadobott, majd később a BERLUSCONI személye elleni bizalmi szavazással keresztülvitt médiatörvény a piacot jelenleg uraló társaságok számára lehetővé teszi, hogy a műsorszóráshoz szükséges frekvenciatartománynál nagyobb sávot birtokoljanak, ezáltal tartva kézben a digitális műsorszórás kialakulóban lévő piacát. (Napi Online)

Az Európai Unió Bírósága védi az internetelőfizetők adatait: legfrissebb döntése szerint az internetszolgáltatóknak nem kell átadniuk a kért személyes adatokat, amennyiben azokat különböző szervezetek kérik ki állománycsere miatt. Az ítéletet a spanyol Promusicae szerzői jogvédő szervezet és a Telefonica telekommunikációs szolgáltató perében hozták, utóbbi ugyanis megtagadta, hogy átadja a szervezet részére az adatokat. A Promusicae azonosítani szerette volna azokat az előfizetőket, melyeket a Kazaa állománycserélő szoftver használatával gyanúsítanak, ehhez pedig adatokat követelt az internetszolgáltatótól. A Telefonica megtagadta ezt, mondván, a civil szervezet nem hatóság, így nem kell számára a felhasználók azonosítására alkalmas, személyes adatokat átadnia – megkülönöztetve ezzel az esetet például egy rendőrségi, bűncselekménnyel kapcsolatos megkereséstől. Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága egyetértett az internetszolgáltató álláspontjával. Az állománycsere egyre többször szerepel bírósági perekben, egyik-másik esetben pedig igen érdekes ítéletek születnek. A brüsszeli Elsőfokú Bíróság a Belga Írók, Zeneszerzők és Kiadók Szövetsége (SABAM) és a Scarlet Extended Ltd. internet-szolgáltató ügyében nemrég elrendelte, hogy az internet-szolgáltató akadályozza meg az internetezőket a SABAM zenei repertoárjának illegális letöltésében az állománycserélő (P2P) szoftverek blokkolásával. A brüsszeli bíróság a Scarlet valamennyi érvét elutasította, éppúgy a magánélet titkosságára, a levéltitokra, a szólás- és vélemény-kifejezés szabadságára vonatkozó jogokat nem vette figyelembe, mint hogy azt sem, hogy a teljes tiltás felügyeleti jognak minősülhet, így ellentétes az e-kereskedelemre vonatkozó szabályozással. A peer-to-peer technológia tiltása a tartalomra történő tekintet nélkül igen rossz ötletnek tűnik – ahogyan a lassítása is, melyre a UPC Chello hazai előfizetői panaszkodnak -, a technológiát ugyanis nem csak illegális célokra, zeneszámok, filmek és programok csereberéjére használják. Egyre több cég terjeszti ilyen módon letölthető anyagait, hiszen jelentős mennyiségű adatforgalmat spórol kiszolgáló szerverei számára. (HWSW)

Helybenhagyta az Európai Bizottság ítéletét az Európai Bíróság, és elutasította a Microsoft fellebbezését. Ezzel megerősítette a Bizottság azon 2004-es határozatát, mely többek között dokumentációk megosztását, egy Windows Media Player nélküli XP-változatot írt elő, valamint közel fél milliárd euró bírság megfizetésére kötelezte a Microsoftot. A Bizottság és a cég azóta is vitázik azon, hogy utóbbi teljesítette-e a dokumentációs előírásokat, melynek tétje további több százmillió eurós büntetés. A mostani elsőfokú ítélettel szemben 2 hónapig adhat be fellebbezést, amivel az ügy az Európai Bíróság elé kerül. A jelenlegi elsőfokú határozat kimondja, hogy a Bizottság által megkövetelt interoperabilitás foka megalapozott, és az ennek érdekében hozott előírás összhangban állnak, vagyis szabadalmaztatott eljárások ide vagy oda, meg kell azokat osztani a riválisokkal. Az amerikai igazságügyi minisztérium antitröszt ügyekért felelős főügyész-helyettese, THOMAS BARNETT élesen bírálta a Microsoftot elmarasztaló bírósági döntést, mondván, hogy ez „azzal a sajnálatos hatással jár, hogy árt a felhasználók érdekeinek, mert megbénítja az innovációt és elsorvasztja a piaci versenyt”. NEELIE KROES, a Bizottság versenyügyi biztosa szerint „teljességgel elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok kormányának egyik képviselője bíráljon egy független bíróságot, amely kívül esik a hatáskörén. Az Európai Bizottság nem ítélkezik az Egyesült Államok bíróságai által meghozott döntések fölött és elvárjuk ugyanazt a szintű tiszteletet az Egyesült Államok hatóságai részéről az EU bíróságai által hozott ítéletek esetében.” KROES hozzátette, hogy ha a Microsoft elégedetlen a bíróság döntésével, fellebbezhet az európai legfelsőbb bíróságnál. (HWSW, CW Számítástechnika)

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ágazati vizsgálatot indított az elektronikus média gazdasági ágazatba tartozó televíziós műsorszolgáltatás (műsortartalom szerkesztés és csomagolás) nagy- és kiskereskedelmi, valamint televíziós hirdetés piacán a televíziós reklámok értékesítésével, a sport-és filmjogokhoz való hozzáféréssel, a televíziós műsorcsatornák továbbításának feltételeivel kapcsolatos piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából. A GVH az említett piacokon olyan körülményeket azonosított, amelyek arra utalhatnak, hogy a szükségtelen korlátozásoktól mentes piacra lépés feltételei nem adottak, a médiapiaci verseny és a digitalizáció fogyasztói jólétet növelő sokszereplős, változatos médiakínálatot biztosító hatása esetleg nem érvényesül. Először is a GVH rendelkezésére álló adatok szerint a két országos kereskedelmi adó reklámpiaci részesedése nem áll arányban nézettségükkel. Másodszor, a műsorszolgáltatók magyarországi piacon való megjelenése jelentős mértékben a kábeltelevíziós platformon való megjelenés lehetőségétől függ. Harmadszor ezen a platformon a műsorcsomagok kizárólag a platformszolgáltatótól szerezhetők be. A GVH aláhúzza, hogy a fent említett körülményekből nem következik feltétlenül, hogy a piacon a verseny korlátozódik vagy torzul, ennek és az ebből esetlegesen fakadó fogyasztói hátránynak értékelésére az ágazati vizsgálat keretében kerül sor. Ugyanakkor fentiek miatt a GVH előzetes feltevései szerint a hazai elektronikus médiapiac koncentráltsága magasabb, ezzel együtt a választék is alacsonyabb, a hirdetési tarifák akár magasabbak is lehetnek. Az ágazati vizsgálat nem csak a múltbeli és jelen piaci helyzetre, hanem a digitalizációra tekintettel a verseny a fogyasztók szempontjából való jövőbeni alakulására is kiterjed. A Magyarországon is küszöbön álló digitalizáció technológiai oldalról ugyanis biztosíthatja a fogyasztói jólét növekedésének feltételeit, de annak kialakulása a műsorszolgáltatók tényleges piacra lépéstől, a felszabaduló kapacitások műsorszolgáltatók általi minél szélesebb körű kihasználásától függ. Megfordítva ez azt jelenti, hogy a piacok fejlesztéséhez hozzájáruló digitalizáció fogyasztók oldalról mérhető sikere a változatos tartalmat kínáló, sokszereplős piac kialakulásának függvényében alakulhat csak. A digitalizáció ugyanis annyiban képes a választék növekedése révén a fogyasztói jólét növekedéséhez hozzájárulni, amennyiben a szükségtelen korlátozásoktól mentes piacra lépés feltételei adottak. A GVH által azonosított fenti körülmények azonban azt valószínűsítik, hogy ezek az említett feltételek nem állnak fenn. (GVH)

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa úgy döntött, elfogadja az interaktív televíziós játékokat készítő vállalkozások és a műsorokat sugárzó tévécsatornák vállalásait, így a fogyasztók a jövőben megfelelő tájékoztatásban részesülnek az ilyen típusú játékok pontos szabályairól, természetéről és világossá válik előttük a játékban fontos szerencse elem. A GVH 2007 első félévében versenyfelügyeleti eljárást indított négy interaktív telefonos nyereményjátékot készítő vállalkozás és a játékokat sugárzó televíziós csatornák ellen. A versenyhatóság ugyanis azt valószínűsítette, hogy a játékokba való bejutás feltételei és a játékkal kapcsolatban közzétett tájékoztatások tisztességtelenül befolyásolják a fogyasztók döntéseit. A GVH álláspontját megismerve az eljárás alá vont vállalkozások mind a négy ügyben kötelezettségvállalást terjesztettek elő. A játékkészítő vállalkozások (IKO New Media Szolgáltató Kft., Telemedia InteractTV Kft., Mobilpress Zrt., melynek jogutódja az M-Factory Zrt., illetve az Eurovision Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) vállalták, hogy a nézőket tájékoztatják arról, hogy a kérdésre adandó válasz ismerete és az emeltdíjas betelefonálás nem feltétlen eredményez nyerést; a hívásonként fizetendő audiofix hívás bruttó díja a fogyasztók által minden nehézség nélkül olvashatóan, folyamatosan, meghatározott betűméretben megjelenik a képernyőn; az adás során, illetve a telefonban elhangzott tájékoztatás nem ad olyan információt, amely arról biztosítja a nézőt, hogy újrahívás esetén biztosan adásba kerül; a műsor során nem hangzik el olyan állítás, hogy senki sem hívja a műsor telefonszámát; amennyiben több módszer is létezik a telefonálók bekapcsolására, úgy az adott játéknál éppen érvényes szabályról a nézők tájékoztatást kapnak; a műsor során külön kiírásra kerül az alap, illetve a jackpot vagy bónusz nyeremény összege. Az interaktív játékokat sugárzó televíziós csatornák (Magyar RTL Televízió Zrt., Spektrum TV Közép-Európai Műsorkészítő Zrt., Magyar ATV Zrt. és az MTM-SBS Televízió Zrt.) vállalták, hogy csak olyan játékot sugároznak, ami a fenti feltételeket maradéktalanul teljesíti, továbbá honlapjukon és a teletexten részletesen ismertetik a játék lényegét, melyből kiderül, hogy a telefonhívás nem garantálja a műsorba kapcsolást; a lehetséges játékszabályokat; a fizetendő bruttó hívásdíjat, amit a játékba kerüléstől függetlenül, hívásonként kell megfizetni. A GVH az eljárás során feltárt valamennyi tény, körülmény mérlegelése után úgy ítélte meg – bár az eljárás során feltárt probléma néhány éve általánosan elterjedt piaci gyakorlatot tükröz, melynek kezelése inkább szabályozói megoldást kívánna –, a versenyhez fűződő közérdek leghatásosabban a kötelezettségvállalások elfogadásával biztosítható. A versenyhatóság szerint a korábban jelzett, fogyasztókat ért, versenyjogilag értékelhetőnek tartott sérelmeket a kötelezettségvállalások teljes mértékben orvosolni tudják. Erre tekintettel a Versenytanács a kötelezettségvállalások kötelezővé tétele mellett az eljárások megszüntetéséről döntött. (GVH)