Első oldal
Sallai Gyula: Első oldal
Tanulmányok
Sarkady Ildikó: Az önálló sajtótörvény problematikája és a kormányzati irányítás
Bocsok Viktor: Az elektronikus közbeszerzés egyes kérdései (2. rész)
Fórum
Béky Zoltán Balázs: A műsorelosztók vételkörzetének törvényi korlátozása
Háttér
Kissné Akli Mária: Frekvenciák biztosítása a földfelszíni digitális televíziózáshoz
Joggyakorlat
Váczi Nóra: A kínálati helyettesítés szerepe a GVH joggyakorlatában
Hírek
Információs társadalmat építünk, mondjuk mind gyakrabban. Az Európai Unió Tanácsa ebben az évtizedben „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává” kívánja formálni a kibővült közösséget. Ha bepillantunk e stratégiai cél megvalósítását segítő eEurope akcióprogramokba, például a jelenleg érvényes eEurope 2005 akciótervbe, akkor abban az elektronikus közszolgáltatások elterjesztése (e-kormányzati, e-oktatási, e-egészségügyi programok), az elektronikus üzletvitel dinamikus fejlődését ösztönző környezet kialakítása, a szélessávú (Internet) hozzáférési hálózatok kiépülésének előmozdítása és az információ- és hálózatbiztonság fokozása szerepel kiemelten. A közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjának legjelentősebb fejezete – az akciótervekkel összhangban – az információs társadalmi technológiák (IST) címet viseli, amely az informatika, a távközlés és a média technológiáinak és alkalmazásainak témáit öleli fel. E technológiák, az ezekkel kiépülő hálózatok, az ezekre épülő szolgáltatások és alkalmazások jelentik az információs társadalom, vagy ahogy azt sokszor talán kifejezőbben mondják, a hálózat-alapú tudás társadalom (networked/connected knowledge society) alappilléreit.
Az információs társadalom kibontakozását a digitális technológia hatalmas léptékű fejlődése alapozta meg. Az elmúlt évtizedekben az információ elektronikus továbbításának, tárolásának és feldolgozásának költségei töredékére csökkentek. Három évtized alatt a továbbítás fajlagos (egy bitre eső) költsége több mint egy milliomod részére, a tárolás és feldolgozás fajlagos költségei is 30-40 ezred részre csökkentek. Ez évente átlagosan a fajlagos költségek 60%-os, illetve 40%-os csökkenését jelentette. A digitális technológia − a számítástechnika, az adatkommunikáció és a számítógép-hálózatok után − elterjedt a hagyományos tárközlésben, betört a műsorszórás és tartalomipar területére, mára az informatika, a távközlés és a médiaipar közös technológiai alapjává vált. Általános vélemény, hogy az informatika, távközlés és elektronikus média világának legátfogóbb, legmeghatározóbb jelensége jelenleg és az elkövetkező években e területek konvergenciája, amelynek kezdeményezője kétségtelenül technológiáik közeledése volt, amely ma már piacaik összeforrásában, szabályozásaik harmonizálásában, összességében egy egységes „infokommunikációs” ágazattá válásban jelentkezik. A távközlés és az informatika konvergenciája évtizedekkel ezelőtt megkezdődött. Távközlésben a számítástechnika általános alkalmazást nyert, a számítógépek mind nagyobb hányada hálózaton keresztül összekapcsolódik. A konvergencia folyamatba a tartalomipar is bekapcsolódott, amelyet legjobban az Internet megjelenése és terjedése fémjelez.
A digitális technológia átalakítva, közel hozva a számítógépek, a kommunikáció és a tartalomkezelés sajátos technológiáit, lehetővé és gazdaságossá teszi tetszőleges jel, jelzés, hang, kép, videó, szöveg, adat, dokumentum stb. egységes elektronikus kezelését, a korábban elkülönült kezelésmódok összekapcsolását és kombinálását, mindhárom terület elemeit ötvöző infokommunikációs alkalmazások és ezekre épülő vállalkozások létrejöttét. Ilyen infokommunikációs alkalmazások a különféle multimédia-szolgáltatások, Internet-alkalmazások, elektronikus tartalom-szolgáltatások, és a már említett e-szolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy, e-tanulás, e-üzletvitel stb.) is.
Az infokommunikációs konvergenciának fontos szerepe van az információs társadalom megvalósításában, mégpedig azért, mert a jelenség nem szűkül le a technológia szintjére, sőt még az említett három ágazatra sem, hanem mind szélesebb köröket von hatása alá. Társadalmi jelenséggé válik, amelyet gyakorta a világ komplexitásának növekedéseként élünk meg. A három közeledő ágazat szinergikus szolgáltatásai, közös hálózatai és integrált berendezései átalakítják, közelebb hozzák más ágazatok, pl. a banki és kereskedelmi szolgáltatások technológiáját, áthatják a tudás-kezelési és szervezési folyamatokat, további területeket is integráló információs társadalmi szolgáltatások és alkalmazások kialakítására sarkallnak.
A technológia azonban csak a lehetőséget adja. A konvergencia kibontakozása eddigi mértékének létrejöttéhez is kellett, hogy a közös technológiai bázison, ezáltal eleve hatékonyabb működés mellett, további üzleti előnyök jelenjenek meg. Az értékteremtő folyamatok szinergikus egymásra hatása, az egyes területek funkcióinak, megoldásainak többletértéket hozó kombinálása gyökeresen újfajta termékeket, szolgáltatásokat, hálózati megoldásokat eredményez. Ezek kialakításában a technológia érdemi korlátot nem jelent, a kreativitás, az üzleti modell, a piaci elfogadás a meghatározóak. Piaci igények megismerhetőségéről mind kevésbé, inkább megérzéséről beszélhetünk, nem véletlenül a fejlesztések mind inkább a felhasználói attitűdök vizsgálatának eredményeiből indulnak ki. A jogalkotó és alkalmazó számára pedig, ha e folyamatot társadalmilag pozitívnak tekintjük, az akadályok lebontásában vannak mérhetetlen feladatai: a konvergálódó területek közötti gátakat feloldani, a tradicionálisan elkülönült szabályozásokat harmonizálni szükséges, elő lehet segíteni az új eszközök, megoldások befogadását, elterjedését, az életviszonyok változásának elfogadását. Nagy szükség van az „elektronikus közjó” érdekében szabályozások kifejlesztésére, alkalmas jogintézmények létrehozására, különösen az információhoz fűződő személyiségi jogok (tulajdonlás, gyűjtés, hozzáférés, felhasználás stb.), valamint az e-szolgáltatások biztonsága és minősége terén (cyber-bűnözés, vírusok, szemétlevelek, a tartalom használhatósága stb.)
Az infokommunikáció és azzal kapcsolatos jogi kérdések jelentőségét és aktualitását tovább hangsúlyozzák azok a megállapítások, amelyek az Európai Unió 2010-es céljai megvalósítása érdekében mostanában láttak napvilágot, mint a legújabb infokommunikációs technológiák bevezetésének felgyorsítása, az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatának elősegítése, innovációt jobban támogató rádióspektrum szabályozás kialakítása, a fogyasztók bizalmát és biztonságát fokozó megoldások alkalmazásának kikényszerítése.
Sallai Gyula
Megkezdte az ingyenesen hozzáférhető digitális földfelszíni televíziós műsorszórást (DVB-T) az Antenna Hungária Rt (AH). A műsorszórást indító gombot KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, LÉVAY ÖRS a társaság elnöke, valamint KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke együtt nyomta meg. A digitális műsorszórás egyelőre Budapesten és Kab-hegy térségében kb. 3 millió ember számára érhető el akkor, ha megvásárolják az ehhez szükséges – Magyarországon jelenleg gyakorlatilag beszerezhetetlen – set-top-box-ot vagy digitális tévékészüléket. Az AH vezérigazgatója szerint saját forrással együtt több mint 2 milliárd forintot költöttek a fejlesztésekre, kísérletekre, adóberendezések vásárlására, infrastruktúra-fejlesztésre, illetve a digitális műsorszórás megindítására. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 500 millió forint, az ORTT pedig 220 millió forint támogatást nyújtott a digitális műsorszórás üzemszerű működésének elindításához. Az AH tervei szerint 2010-2013-ra az ország teljes területén megvalósul a digitális műsorszórás, ám addig az analóg műsorszórással párhuzamosan működik majd. Az első ütemben a társaság a három országos közszolgálati műsorszolgáltatást sugározza, de a szabályozási kérdések tisztázása után várhatóan az RTL Klubbal és a tv2-vel bővül a kínálat. Jelenleg a digitális televíziózás jogszabályi háttere szinte teljesen kidolgozatlan, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény számos rendelkezése kifejezetten akadályozza annak megindítását. A törvény alapján a digitális televíziózás ilyen korlátozott megindításának jogszerűsége is vitatható. A szükséges jogalkotás mellett a digitális átállás kormányzati stratégiája is késik.
Méltányosabb lesz, kifogásolási lehetőséget is nyújt majd a bankközi adósnyilvántartás az elképzelések szerint. A Magyar Bankszövetség nagyrészt támogatja az igazságügyi tárca méltányosabb személyi adósnyilvántartásra irányuló javaslatát. Az Igazságügyi Minisztérium szakemberei szerint a hitelintézeti törvény vonatkozó rendelkezéseit az adós személyiségi és vagyoni jogait egyaránt hátrányosan érintő hiányosságok jellemzik. Az új szabályozásban fontos szempont lesz az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, a nyilvántartásba vétel feltételeinek rögzítése és a jogorvoslati lehetőségek kidolgozása. Még kérdéses, hogy melyik szerv bírálná el az adós előzetes kifogását a nyilvántartásba kerüléssel kapcsolatban. (Világgazdaság)
A Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője arra szólította fel a magyarországi vezetékes és mobil távközlési társaságokat, hogy azok írásos és szóbeli kommunikációjukban is tartsák be az elektronikus hírközlési törvénynek a tételes telefonszámlákra vonatkozó rendelkezéseit. A törvény szerint a szolgáltatóknak az ügyfelek kérésére ingyen kell adniuk a tételes, hívásrészletező számlamellékletet. Az ingyenes részletes számlát az üzleti előfizetőknek elektronikus formában, a havi előfizetési díjat fizető egyéni ügyfeleknek pedig akár elektronikus úton, akár nyomtatott formában el kell juttatni. Az NHH szóvivője elmondta, a 2004. január elsejétől érvényes törvényben foglaltakat a szolgáltatók a tapasztalatok szerint betartják, ugyanakkor több szolgáltató honlapján, az általános szerződési feltételeiben és más közleményeiben is tarifa szerepel az ingyenesség helyett. Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy az elmúlt héten az Európai Bizottság ítéletet hozott egy hasonló témában Ausztria ellen indított perben. Ausztria ugyanis eddig nem kötelezte a telefon társaságokat arra, hogy a tételes hívásinformációkat tartalmazó telefonszámlákat külön díj nélkül állítsák ki. Ausztria azzal érvelt, hogy a részletes számlának adatvédelmi kihatásai vannak. Az Európai Bizottság az osztrák érvelést elutasította. (Prím)
A cottbusi államügyészség által nyilvánosságra hozott jelentés szerint az internetes bűnözők elleni eljárások száma a 2001. évi 500-ról napjainkra majdnem megnégyszereződött. THOMAS SCHELL, a cottbusi államügyészség munkatársa elmondta, az idén ismertté vált ilyen bűncselekmények száma eddig elérte az 1800-at, és becsléseik szerint 2004-ben várhatóan az ügyészség több mint 2000, a világhálón elkövetett bűncselekmény kapcsán indít majd eljárást az elkövetőkkel szemben. Az internetes bűncselekmények 60 százalékában csalásról van szó. 25 százalékuk a gyermekpornográfiával kapcsolatos. A szerzői jog által védett tartalmakkal kapcsolatos bűncselekmények mindössze a németországi online bűncselekmények tíz százalékát teszi ki. (SG)
Az ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány) sajtóközleményt bocsátott ki, mely szerint az Egyesült Államok kormánya tovább erősíti a harcot a hamisítás és egyéb szerzői jogokat sértő visszaélések ellen. Ennek keretében a kormány azt tervezi, hogy szövetségi nyomozókat helyez az Egyesült Államok budapesti és Hong-Kong-i nagykövetségére. A feladatuk az lesz, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a helyi nyomozókkal, és hatékonyabbá tegyék a szerzői jogvédelem alá eső termékek, így a hangfelvételek védelmét. Megerősítik továbbá az amerikai Igazságügyi Minisztérium és az FBI szervezeteit, amelyek feladata lesz a filmkalózok, illegális fájlcserélők elleni küzdelem és a szellemi tulajdon védelme. Az amerikai korány szerint az Egyesült Államok gazdaságát évente 250 milliárd dollár veszteség éri a szerzői jogok, védjegyek és szabadalmak megsértése miatt. A szerzői joggal védett termékek előállításával foglalkozó vállalatok az USA munkaerejének körülbelül 4 százalékát alkalmazzák. 2002-es adatok szerint a szerzői jogok által védett termékek értéke a GDP-ben 626,6 milliárd dollárra tehető, amely az amerikai gazdaság körülbelül 6 %-át jelenti. (MAHASZ/ASVA)
Vizsgálatot indított az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a svéd MTG AB tulajdonában lévő Viasat 3 ellen, miután felmerült, hogy a körzetiként nyilvántartásba vett adó országos műsorszolgáltatást folytat. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a harmadik számú kereskedelmi csatorna országosnak minősül, az adónak naponta 20 perces hírműsort kell gyártania, és változtatni kell a televíziós társaság tulajdonosi szerkezetén, mert a médiatörvény szerint a cégben a szavazati jogok 26 százalékának magyar tulajdonban kell lennie. A televízió jelenleg 95 százalékban a svéd MTG Broadcasting AB-hez tartozik. A televíziózáson túl a lappiacra is komoly hatással lehetne az átminősítés, mivel Viasat Rt. és a Metro újságot kiadó MTG Metro Gratis Kft. tulajdonosai felsőbb szinteken összefonódnak. A médiatörvény pedig törvény kimondja azt, hogy az adó, illetve annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel országos terjesztésű napilapban. Az eljárást kezdeményező ügyvéd, STERN SÁNDOR szerint a Viasat 3-nak a kábelháztartásokban való lefedettsége során eddig nem vették figyelembe azokat a háztartásokat, amelyek televíziókészülékei nincsenek a műsorszolgáltatásra hangolva, annak ellenére, hogy a kábelszolgáltatáson az elérhető lenne, és azok is kimaradtak a számításból, amelyek azon a területen vannak, ahol a médiatörvény vételkörzeti fogalma szerint a kábelhálózat kiépült, csak nem fizettek elő a csatlakozásra. Mindezeket számítva, az adó háztartásokbeli lefedettsége meghaladhatja az országos műsorszolgáltatás alsó határaként megszabott 50 százalékot. Hasonló aggályok merültek az HBO „kódolatlan hétvége” nevű marketingakciójával kapcsolatban. (Világgazdaság)
Hat város 2,7 milliárd forintos támogatást nyert el az önkormányzati elektronikus ügyintézés bevezetését segítő uniós informatikai pályázaton. Veszprém 433 millió forintot, a pécsi régió 537,5 millió forintot, Eger térsége 540 milliót, Szombathely és térsége 375 milliót, Szekszárd és környéke 262,5 milliót, míg a kecskeméti régió 540 millió forint támogatást kapott. A településeknek odaítélt összesen 2,7 milliárd forint támogatás által összesen 3 milliárd forintnyi informatikai fejlesztés valósulhat meg a következő két évben. A támogatást többek között online közigazgatási információk szolgáltatására, az e-ügyintézés gyakorlati megvalósítására, hatékonyságának, átláthatóságának és a folyamat irányíthatóságának növelésére fordíthatják a települések. Erre a pályázati célra az idén 2,18 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre, míg a következő két évben összesen további 5,8 milliárd forint. (MTI)
A kéretlen e-mailek tömege komolyan veszélyezteti az e-kereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázását – hangzott el az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által szervezett kormányzati szintű találkozón. A rendezvényen több mint húsz ország képviseltette magát. Míg 2001-ben a világ elektronikuslevél-termésének még csak 10%-át tette ki a kéretlen levelek halmaza, a konferencián elhangzottak szerint ez a szám napjainkban megközelíti a 60%-ot. A hatalmas tömegű levélszemét elleni küzdelmet az nehezíti meg leginkább, hogy ezeknek a leveleknek kb. 80%-át nem a címzett országából küldik el. A workshop résztvevői egyetértettek abban, hogy a spam komolyan veszélyezteti általában az Internet és az e-kereskedelem sikerét is, valamint abban, hogy a kéretlen levelek visszaszorításában a küldő beazonosítása érdekében elengedhetetlen a nemzetközi kooperáció. A résztvevők több központi lépést sürgettek az ügyben, illetve egyes elképzelések szerint a szolgáltatókat kötelezni kell a rendszereikben elküldött levélszemétről szóló információk átadására. (ITTK Infinit)
Új, biometrikus azonosítóval ellátott útlevelek váltják fel a legnagyobb EU-országokban a régieket 2006-ban. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország belügyminiszterei firenzei találkozójukon döntöttek az új, biometrikus útlevél bevezetéséről. Az Egyesült Államok 2005.október 26-tól kezdődően vízumkényszert vezetne be 27 – többnyire európai – országgal szemben, amennyiben azok állampolgárai nem rendelkeznek a személyazonosság megállapítására megbízhatóan alkalmas biometrikus útlevéllel. Az európai adatvédők ellenzik, hogy az új EU-útlevél kapcsán 450 millió emberre vonatkozó adatbázis épüljön ki. A szakemberek szerint az elérendő célokhoz nincs szükség az uniós polgárok ujjlenyomatának tárolására, de végképp ellenzik az olyan csipkártyák meghonosítását, amelyek adattartalmáról a polgároknak fogalmuk sincs. A magyar adatvédelmi biztos a biometrikus azonosítókat tartalmazó mikrocsipes útlevelek kibocsátásáról szóló hazai terveket elhamarkodottnak tartja. Péterfalvi Attila közölte: az új dokumentum bevezetéséhez legalább egy kötelező uniós jogszabályra vagy hazai törvénymódosításra lenne szükség. Péterfalvi szerint kérdés az is, egyáltalán alkotmányos lenne-e az új eljárás. (euro.hu, Népszabadság)
Kalifornia kormányzója, ARNOLD SCHWARZENEGGER aláírta azt a törvénytervezetet, mely szerint az államban szexuális bűncselekményeket elkövetők adatait elérhetővé tennék az Interneten. A kormányzó szerint ezzel a szülők és más családtagok könnyebben kaphatnának tájékoztatást a veszélyes személyekről. A törvénytervezet azonban szokatlanul kemény vitán ment át, mivel az elkövetők ezek után bárki számára lenyomozhatóak lesznek, hiszen nevük mellett megtalálható lesz fényképük, címük, sőt telefonszámuk is. (Prím)
Az Európai Unióban 2005. nyár elején vezetik be az .eu felső szintű domaineket – jelentette be az EURid, a felső szintű domaint üzemeltető vállalkozás. Magánszemélyek és vállalkozások egyaránt regisztrálhatnak .eu domaint. Az igénylőnek az Európai Unióban lakóhellyel, telephellyel kell rendelkeznie. A címek elosztásánál a már megszokott elvet érvényesítik: a korábban jelentkező kapja meg a domain használatának jogát. Az eredeti tervek szerint már 2003 során elérhetővé kellett volna válnia az .eu domainnek. A csúszás oka az, hogy nem volt egyértelmű, melyik szerv feladata lesz a domain név kezelése. Az EURid az első évben egymillió bejegyzéssel számol. (Terminál)
Az Alkotmány, a Büntető törvénykönyv és a Polgári törvénykönyv módosítását is tartalmazza az a törvényjavaslat, amivel az MSZP frakciója az Alkotmánybíróság által elvetett gyűlöletbeszéd elleni Btk.-módosítást szeretné pótolni. A szabad demokraták szerint a „sérelemdíj” bevezetése lenne a mások emberi méltóságát sértő kijelentések visszaszorítására alkalmas eszköz. A bizottsági vagy egyéni képviselői indítványként majdan benyújtandó javaslatok nem csak a büntetőjog eszközeivel lépnének fel a gyűlöletbeszéd ellen, hanem – négypárti egyetértés esetén – sor kerülhet a szólásszabadsággal kapcsolatos alkotmányos előírások illetve a Polgári törvénykönyv módosítására. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter azonban – a Népszavának adott interjú szerint – inkább neveléssel tartja elérhetőnek azt, hogy ha valaki gyűlölet kiváltására alkalmas kifejezéseket használ, akkor a környezete azon felháborodjon, s ne toleráljon ilyen beszédet. Az SZDSZ-es EÖRSI MÁTYÁS törvényjavaslata a sérelmi díj bevezetését tartja a gyűlöletbeszéd elleni megfelelő eszköznek. A javaslat szerint bárki, aki a gyűlöletbeszéd által érintett csoporthoz tartozik, pert indíthatna a polgári bíróság előtt, a bíróság pedig a körülményekhez mért sérelmi díjat szabna ki. (Népszava)
Németország a magáncélokra használt, „internetképes” számítógépekre adó kivetését tervezi. A hamarosan bevezetésre kerülő adó a közszolgálati médiumok díjainak kiegészítéseként szerepel majd. A magánszemélyeknek legkésőbb 2005. március 31-ig regisztrálniuk kell internetezésre alkalmas számítógépeiket, az internetezés tényének fennállásától függetlenül. Az internetező géptulajdonosok ezután már csak havi 17.03 euró befizetése mellett szörfölhetnek a világhálón. A díj bevezetéséről szóló határozat hatalmas felháborodást keltett az ország mintegy 1 millió internetezője között, akik az ARD és ZDF közszolgálati csatornák műsorát megelégelve, korábban már lemondták előfizetésüket. Az ARD és ZDF azonban azzal érvel, hogy weboldalaik szolgáltatásaihoz ily módon ingyenesen férnek hozzá a netezők. A szövetségi kulturális miniszter közben azon szándékát is jelezte, mely szerint az internetezésre alkalmas mobiltelefonokra is vonatkozik majd az új közteher. (SG)