9. szám, 2005. október

Első oldal

Verebics János: Első oldal

Tanulmányok

Tóth András: A digitális televíziózás versenyjogi és elektronikus hírközlésjogi vonatkozásai 

Fórum

Jóri András, Bártfai Zsolt: Vitás kérdések az adatvédelmi törvény értelmezése körül

Háttér

Králik Mónika: Mobil piaci közös erőfölény (2. rész) 

Joggyakorlat

Hajas Barnabás: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének az egyes műsorszolgáltatókat érintő panaszokkal kapcsolatos vizsgálatai
Nyakas Levente: A televíziós műsorszolgáltatás fogalmának értelmezése – az Európai Bíróság C-89/04 ítélete 

Hírek

Az Országgyűlés 2004. december 22-én elfogadta A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, amely – ha csak valami csoda nem történik – november 1-én, az eredetileg meghatározott időpontban hatályba is lép. A közel fél évszázada alkalmazott, időközben számos, lényegi változáson átment, de fő, „hatósági-bürokratikus” vonalait megőrző „Áe.” felváltása egy modern, egységes, ügyfélközpontú eljárási kódexszel régi szakmai igényként jelentkezett, ami – a közigazgatás modernizációjára vonatkozó más kormányzati kezdeményezésekkel összhangban – A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciójáról szóló 1005/2003. (I. 30.) Korm. határozat elfogadásával a megvalósulás szakaszába is lépett. Kilényi Géza professzor vezetése mellett rendkívül átfogó, magas szakmai színvonalú előkészítő munka vette kezdetét, mely a kormányhatározatban előzetesen rögzített „fővonalak” mentén dolgozta ki a leendő törvény tervezetét.A szabályozási koncepció nem csak az intézményi-jogintézményi modernizációt tekintette céljának, de előre is tekintett: már a szabályozási koncepcióról szóló kormányhatározat is az egyik legfontosabb prioritásként rögzítette, hogy az elektronikus ügyintézés fokozatos bevezetésének eljárásjogi, adatbiztonsági, továbbá – a szükséges fejlesztésekkel – információ-technológiai és számítástechnikai feltételeit is meg kell teremteni.

E szemléletmód tükröződött a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjáról szóló, 1113/2003. (XI. 11.) számú, a modernizáció folyamatának tágabb összefüggéseit átölelő kormányhatározatban is, amely a Ket.-tel való összhang biztosítása céljából, s annak elsőbbsége megtartása mellett kívánta megoldani az általános és különös eljárási szabályok összehangolását, ugyanakkor – az elektronikus ügyintézés mielőbbi bevezetésének szükségességét felismerve – meghatározott körben már a Ket. hatályba lépését megelőzően lehetővé kívánta tenni egyes eljárások vonatkozásában az elektronikus út igénybe vételét. Az elektronikus kormányzat megvalósításával összefüggő egyes szabályozási feladatokról szóló 2316/2003. (XII. 10.) Korm. határozat erre konkrét határidőt is tűzött: az elektronikus ügyintézés mielőbbi bevezetése érdekében elrendelte, hogy 2004. március 31-ig a Kormány elé kell terjeszteni az elektronikus hatósági ügyintézés lehetővé tételéről szóló kormányrendelet tervezetét. Az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet „fél szemmel” már a Ket.-re tekintett: olyan megoldások bevezetésére törekedett, melyek már az új eljárási törvény koncepcióját tükrözték.

A Ket. szakmai előmunkálatai során is nagy áttörést sikerült elérni: az elektronikus ügyintézés az Áe. szerinti kivételes lehetőségből főszabállyá emelkedett, ami – fenntartva, hogy az ügyfél az elektronikus út igénybe vételére természetesen nem kötelezhető – a hagyományos, papíralapú és elektronikus ügyintézés teljes egyenértékűségét biztosítja. Főszabály lett volna, amitől csak kivételesen – törvény, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezésével – lehet eltérni. Csakúgy, ahogy a Ket. általános szabályaitól eltérő, „speciális” eljárásjogi rendelkezések alkalmazására is törvény, kivételesen és nagyon indokolt esetekben adhatott volna felhatalmazást.

A tavalyi, karácsony előtti törvényalkotási hajrába még épp „belefért” a Ket. elfogadása. Az öröm azonban nem volt zavartalan. Egyrészt – szakértői vélemények szerint – olyan kérdésekben is egyszerű többségi döntés született, melyek egyébként kétharmados szavazati arányt igényeltek volna, a törvény tehát eleve alkotmányellenesen került elfogadásra, másrészt – ahogy arra Kilényi professzor a De Iure márciusi számában megjelent, keserű hangvételű interjújában rámutatott – „menet közben” valahol a lényeg is elveszett: a tárcaegyeztetésben részt vevő közigazgatási államtitkári karból szürke kis emberkék jöttek, akik aztán végleg arra szavaztak, hogy a tárcaérdek mindenek felett. „Amíg korábban az eljárásoknak három fajtája volt, most hat kategóriája lett! Ezen túlmenően teletűzdelték a Ket.-et felhatalmazásokkal, hogy a jogszabály eltérő határidőt is megállapíthat, egy jogintézmény alkalmazását jogszabály megtilthatja, vagy éppen lehetővé teheti. Tehát oda jutottunk, hogy van ugyan törvény, de majd’ minden rendelkezés mellett van egy felhatalmazás az eltérő szabályozásra. S aki teheti, él is vele.” – nyilatkozta.

Hogy ez mennyire igaz, az A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. – eredetileg a speciális és általános eljárási szabályok összehangolásának szándékával induló – törvény szövegében érhető tetten. S e törvénnyel „vérzett ki” az elektronikus út igénybe vétele, mint főszabályként alkalmazandó eljárási módozat is… Az ágazati eljárásjogok legtöbbje – élve a lehetőséggel – egy lendülettel zárta ki az elektronikus ügyintézést, jobb esetben néhány, interaktivitást nem igénylő eljárási cselekményre (kérelem benyújtása) korlátozta azt.

Most, szeptember közepén, 45 nappal a törvény tervezett hatályba lépése előtt, úgy tűnik, teljes a káosz: a speciális eljárási szabályokról rendelkező „salátatörvényt” a Parlament csak július elején fogadta el, a legtöbb végrehajtási rendelet még az előkészítés szakaszában van. Mindehhez hozzájárul, hogy – a leginkább érintettek véleménye szerint – már a felsőbb köztisztviselői kar felkészítése is eleve későn kezdődött meg, holott a polgármesteri hivatalokban rájuk, elsősorban a jegyzőkre hárul(na) az ismeretek továbbadásának feladata. Szeptember közepéig még „élt a remény”, hogy a hatályba lépés valami reálisabb időpontra tevődik át, ám ennek esélye ma már csakugyan elhanyagolható.

Az „új” eljárási kódex hatályba lépésének legnagyobb vesztese tehát még nem az elektronikus ügyintézés lesz, amelynek tényleges és teljesebb körű megvalósítására (nem utolsó sorban a szükséges források hiányában) a közeljövőben aligha fog sor kerülni. Ezt látszik alátámasztani A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatok ütemezéséről szóló 1145/2004. (XII. 22.) Korm. határozat is, mely 2007. október 15-i határidővel írta elő az elektronikus ügyintézést kizáró vagy korlátozó – most aztán jócskán megszaporodott – törvényi és kormányrendeleti szintű jogszabályok felülvizsgálatának kötelezettségét… A helyzet mindenképp visszás, hisz hazánk az eEurope 2005 kezdeményezés célkitűzéseivel összhangban még a csatlakozás előtt vállalta, A Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról szóló 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozatban pedig előírta, hogy 2005. december 31-ig Magyarország az EU „húszas listája” szerinti alapvető elektronikus közszolgáltatások közül döntően a közigazgatási eljárások körébe eső ügyintézési lehetőségeit biztosítja. Nem csak saját állampolgárai részére, de az Unió minden polgára számára is. Nem öncélú követelmény ez: a belső piac még hatékonyabb működésének, a nemzeti gazdaságok hatékonyabb összekapcsolási lehetőségének, az europolgárokat megillető jogok kiteljesítésének, összességében az EU világpiaci versenyképessége javításának egyik legfontosabb előfeltétele.

Nos, Európa legfeljebb majd vár még egy kicsit.

 

Verebics János

Miután Nagy-Britanniában jól vizsgáztak az országot behálózó térfigyelő rendszerek a terroristák utáni hajszában, a megfigyelés eme módszere iránt most világszerte megélénkült az érdeklődés. Így a magyar a Belügyminisztérium is egységes rendszerbe foglalná a hazai térfigyelő kamerahálózatokat. Bár az adatvédelmi biztos korábban aggályosnak találta az ilyen megfigyeléseket, a BM álláspontja szerint egy esetleges terrorcselekményt így könnyebben tudnának megelőzni, illetve felderíteni. Ez nem csak kormányzati törekvés, mivel a BKV is tervezi hogy kamerákkal szereli fel a metrókocsikat. A közlekedési társaság jelenleg vizsgálja annak lehetőségét, hogy az állomásokon már régóta működő kamerák mellett a metróvonalakon is teljesebb körű rendszert alakítsanak ki. (Jogifórum)

Szabályozná az Interneten keresztüli televíziós műsortovábbítást az Európai Unió. A Brüsszel által tervezett szabályok többek között kitérnének a közízlést, illetve az illemet zavaró jelenetekre, de megkövetelnék a pontos hírközlést és azt is, hogy csupán a lehető legminimálisabb mértékben legyenek részrehajlók a programok. Az internetes tévéadások nézői között azonban a tervezett szabályok közül valószínűleg a reklámok mennyiségére és gyakoriságára vonatkozó rendelkezés lesz a legnépszerűbb. Bár a javaslatok egy része – mint például a gyermekek fokozott védelme – nem vált majd ki különösebb ellenállást a műsorterjesztőkből, több kérdésben komoly viták várhatók. A brit médiatestület, az OFCOM máris jelezte, hogy nem lenne célravezető a hagyományos televízió-műsoroknál alkalmazott szigorú műsorterjesztési szabályokat bevezetni az internetes tévéadásoknál is. Amennyire csak lehetséges, az önszabályozásra kell törekedni, hiszen ez lehet a leghatékonyabban működő módszer a weben keresztüli televíziós műsortovábbítás felügyeletében – véli TIM SUTER, az OFCOM szakértője. A témával kapcsolatos irányelvtervezet várhatóan még az év végéig megszületik. A T-Online Internet-szolgáltató szerint Magyarországon várhatóan 2006–2007 környékén indulhat az Interneten keresztüli televíziós szolgáltatás. (Jogifórum)

Egyszerűbb áfaszabályozást és fair piaci versenyt biztosítana az Európai Bizottság új általános forgalmiadó-javaslata az internetes szolgáltatások esetében – kommentálta a brüsszeli testület vonatkozó előterjesztését KOVÁCS LÁSZLÓ adó- és vámügyi biztos. A javaslat alapján, amelyet a tagállamok pénzügyminiszterei, az Európai Parlament, továbbá a gazdasági és szociális bizottság is megvitat még, a fogyasztók ott fizetnék az általános forgalmi adót az internetes szolgáltatások után, ahol azokat igénybe veszik. Ezzel el lehetne érni, hogy a távközlés, műsorszórás és az elektronikus szolgáltatások bővülése a fogyasztók országait gazdagítsa. A bizottságot az késztette a változtatásra, hogy rohamos tempóban bővül a határon átnyúló internetes szolgáltatások köre és forgalma. A jelenlegi uniós szabályozás szerint a szolgáltató országában érvényes áfa-kulcsot alkalmazzák a cégek, amely arra ösztönzi őket, hogy azokba a tagállamokba helyezzék tevékenységüket, ahol alacsonyak az áfa-kulcsok. Az EU-n kívülről érkező digitális termékek szállítóival szemben már most az az elvárás, hogy ott hajtsák be az áfát, ahol a fogyasztó lakik, ám nem alkalmazzák ezt a szabályt ott, ahol a nem uniós szállítók a közösségen belül létesítenek telephelyet. Hasonló a helyzet EU-s és nem EU-s szolgáltók esetében az olyan tevékenységeknél is, amelyek nyújtásához nem kell „helyben” lenni (például a távoktatásnál). Összességében az a bizottsági előterjesztés célja, hogy a szolgáltatásoknál is korszerűsítse és harmonizálja az adórendszert. A direktívajavaslat, ha minden a brüsszeli tervek szerint zajlik, legkésőbb 2006. július 1-jétől lépne hatályba. (Világgazdaság)

Az Európai Bizottság jelentős mértékben liberalizálná a televíziós reklámok piacát, és ezzel lehetővé tenné a rejtett reklámok alkalmazását is. VIVIANE REDING médiapolitikáért felelős biztos eltörölné a reklámidőket korlátozó rendelkezéseket. A jelenlegi szabályozás szerint legfeljebb a napi műsoridő 20 százaléka és óránként maximum 12 perc reklámot lehet sugározni. A biztos a tervek szerint azt sem kötné meg, hogy egy műsor melyik részében lehet reklámblokkokat sugározni. A szabályok könnyítésével megnyílna az út az úgynevezett bújtatott reklámok alkalmazása előtt. Így a jövőben nem lehetne megtiltani azt, hogy egyes adásokban különféle termékeket reklámozzanak. Legutóbb erről a kérdésről Németországban tört ki komoly vita az ARD és a ZDF televízió, illetve a televíziókat felügyelő hatóság között. Az egyik vitatott műsor az ARD Marienhof című szappanoperája, amelyben többek között a Florida Boy elnevezésű üdítő-italt reklámozzák. A biztos szeretné, ha az európai filmipart versenyképesebbé tudná tenni az amerikaival szemben. Úgy véli: a reklámok liberalizációja javítaná az európai gyártók lehetőségeit, legyen szó akár filmekről, akár más televíziós műsorokról. Az alkohol- és dohányreklámokra vonatkozó megszorításokon ugyanakkor REDING sem kíván enyhíteni. (Világgazdaság)

2005. szeptember 1-től elektronikus úton is be lehet nyújtani a cégbíróságokhoz a részvénytársaságok cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeit, a korlátolt felelősségű társaságok székhelyének (telephelyének), fióktelepének és tevékenységi körének megváltozására vonatkozó változásbejegyzési kérelmeket. (2006. szeptemberétől a kft-k esetében is valamennyi kérelem benyújtható majd elektronikus úton.) Ugyanakkor elektronikus úton is be lehet tekinteni a cégbíróságokon elektronikus úton feldolgozott (2005. január utáni) irataiba, valamint hiteles elektronikus cégkivonat, cégmásolat és cégbizonyítvány is igényelhető. A cégbíróságok ezeket elektronikus közokirati formában adják ki. Az Elektronikus Kormányzat Központ feladata a szolgáltató állam alapvető elemét képező e-kormányzati feltételrendszer megteremtése, a közigazgatási ügyek elektronikus úton történő intézését biztosító szolgáltatások kialakítása. Ennek keretében működteti az Elektronikus kormányzati Gerinchálózatot (EKG), valamint a Kormányzati Portált a www.magyarorszag.hu weboldalon. A Kormányzati Portálon az Ügyleírások menüpont alatt részletes tájékoztató található az eCégeljárásról, ahonnan a kapcsolódó nyomtatványok, kitöltési útmutatók letölthetők. Az elektronikus ügyintézés alapja az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer, amely az Igazságügyi Minisztériumot és az ország 20 megyei bíróságát foglalja számítógépes rendszerbe. (Jogifórum)

Az Európai Bizottság szerint a mobilszolgáltatók indokolatlanul magas roaming-tarifákkal dolgoznak az EU-ban. A testület adatai szerint a nemzetközi mobilhívások díja 0,5 és 5 euró között váltakozik; a legmagasabb díjakat a britek és a németek kénytelenek fizetni. Az EB ezért – első lépésként – egy olyan weboldal elindítását tervezi ősszel, mely lehetőséget adna az érdeklődőknek az árak összehasonlítására. A tervek között szerepel továbbá egy olyan információs rendszer kialakítása is, amely a külföldre utazókat tájékoztatná arról, hogy a célországban mely szolgáltatóval telefonálhatnak a legolcsóbban. A biztosok nem szeretnének közvetlenül beleavatkozni a roaming-díjak meghatározásába, inkább azt remélik, hogy a piacon élénkülni fog a verseny, és ezzel csökkenni fognak a ma még rendkívül magas tarifák. Vannak is erre mutató jelek, de a fejlődés üteme nem kielégítő – figyelmeztettek. Brüsszel túlzott nagykereskedelmi roaming-díjak kiszabása miatt eddig a Vodafone, az O2 és a T-Mobile ellen kezdeményezett vizsgálatot Nagy-Britanniában és Németországban. (it.news.hu)

Az Európai Bizottság szerint az Európai Unión belül található nemzeti jogvédő társaságok egymás közötti szerződéseikkel fenntartották monopóliumaikat, és visszatartották az online zenei piac kibontakozását. A bizottság véleményéről a Reuters hírügynökség számolt be, megemlítve, hogy a belga SABAM és a holland BUMA máris a korlátozások feloldását tervezi. Ez nemcsak az internetes rádiókat, hanem az online viszonteladókat, illetve egyéb, a kereskedelemben érdekelt csoportokat is érintené, amelyek ezáltal jóval szabadabban tevékenykedhetnének. “A Bizottság rendkívül fontosnak tartja az online zenei szolgáltatásokra vonatkozó zenei licencek modernizálását, ezért tárgyalásokat kezdeményez az ügyben érintett felekkel” – jelentette ki a testület egyik tagja a hírügynökség szerint. (SG.hu)

Az előregisztráció megindult, de itthon még nincs roham a .eu-ért. Külföldön már nagy az érdeklődés, mivel előregisztrációra már most is lehetőség van a .eu kiterjesztésű honlapok bejegyzéséhez, de a magyar cégek még alig érdeklődnek eziránt. Pedig a várhatóan decemberben induló regisztráció során – a türelmi idő lejárta után – az foglalhat le bármilyen .eu végződésű internetcímet, aki elsőként jelentkezik. Az Európai Bizottság pedig már tervbe vett egy új domain-nevet is, a .kid végződés bevezetését. Ezek az internetes oldalak állandó ellenőrzés alatt állnának, hogy csakis a nemzetközi gyermekjoggal összhangban lévő tartalmak jelenhessenek meg rajtuk. (Jogifórum)

A Microsoft az Európai Unió Elsőfokú Bíróságához fordult, azt szeretné elérni, hogy az Elsőfokú Bíróság mondja ki: a szoftvercég nem kötelezhető a forráskódot is magában foglaló licencek értékesítésére. Az EB tavaly márciusban rekordösszegű, 497 millió eurós bírság megfizetésére és arra kötelezte a Microsoftot, hogy tegye elérhetővé azokat a kommunikációs protokollokra vonatkozó technikai információkat, melyek lehetővé teszik a rivális szoftvergyártók számára a Windows operációs rendszert futtató kliensekkel és kiszolgálókkal teljes mértékben együttműködő szerver operációs rendszerek fejlesztését és dobjon piacra egy olyan Windows-változatot is, amely nem tartalmazza a Windows Media Player médialejátszó alkalmazást. (it.news.hu)

Az Európai Bizottságtól kiszivárgott értesülések szerint szeptemberben hozzák nyilvánosságra az adatmegtartást európai szinten szabályozó irányelv tervezetét. Amennyiben a Bizottság javaslata elfogadásra kerül, akkor mind a mobil, mind pedig a vezetékes telefonszolgáltatók egy évig lesznek kötelesek megőrizni adatforgalmukra vonatkozó adataikat. Az Internet-szolgáltatókat előre láthatóan féléves időtartamra terheli hasonló kötelezettség. Ez a szabályozás lényegesen rövidebb adatmegőrzési időt ró a szolgáltatókra, mint a korábban az Egyesült Királyság részéről beterjesztett keretdöntés-tervezet, amelyben három év szerepelt. Ez a javaslat korábban erős ellenérzéseket keltett többek között az európai parlamenti képviselőkben is, mivel bírálói szerint a hároméves adatmegőrzési időtartam teljesíthetetlennek bizonyulhat. A két konkuráló tervezet elfogadási mechanizmusa az Európai Unió jogforrási rendszerének sajátosságai miatt különbözik, így emiatt a későbbiekben további súrlódások várhatók a Miniszterek Tanácsa és a Parlament között. A Bizottság szóvivője, FRISO ROSCAM ABBING szerint javaslatuk megfelelne az adatvédelmi követelményeknek és megfelelő eszközöket adna a bűnüldöző szervek kezébe, melyek révén azok megfelelően nyomon követhetnék a kommunikációs forgalmat. Egyéb források is ésszerűbbnek ismerik el a Bizottság álláspontját, hiszen a mobiltelefonok adatforgalmának visszakövethetősége tekintetében tapasztalt hiányosságok sem a madridi, sem a londoni terrrorcselekmények felderítésében nem gátolták a rendőri szerveket. A kiszivárogtatott tervezet elérhetősége: http://www.edri.org/docs/EUcommissiondataretentionjuly2005.pdf (Jogifórum)

A világot behálózó internet ellenőrzése nem maradhat egyetlen ország privilégiuma – mondta ki egy minap közzétett ENSZ-jelentés. A Brüsszelben ülésező ENSZ Internet-kormányzással foglalkozó munkacsoportjának feladata az volt, hogy a 2005 novemberében, Tuniszban esedékes „Információs Társadalom” csúcsértekezletre dolgozzanak ki ajánlásokat az internet jövőbeni menedzseléséről. Ám a nemzetközi csoport 40 tagjának – az üzleti-, a tudományos élet, a kormányok képviselőinek – nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk. Mint a találkozó végén kiadott közlemény hangsúlyozza, „egyetértettek, hogy egyetlen ország sem dominálhatja az Internetet”. Ennek azonban ellentmond, hogy Washingtonban alig két hete adtak ki egy nyilatkozatot, amely megerősítette: az USA fenn akarja tartani jelenlegi kulcspozícióját. Pillanatnyilag ugyanis az internet legfőbb „közlekedési rendőreinek” szerepét 13 óriás számítógép, root-szerverek töltik be, amelyek fölött 1998 óta egy kaliforniai non-profit szervezet, az internetes szabványok kidolgozásának legfelső fóruma (ICANN) diszponál. Döntéseit az amerikai kormányzat megvétózhatja. Számos ország azt szorgalmazza, hogy az ICANN helyett hozzanak létre az ENSZ égisze alatt új nemzetközi ügynökségeket. PAUL TWOMEY, az ICANN vezérigazgatója szerint a jelentés nem vonta kétségbe, sőt, megerősítette jelenlegi szerepüket. „Ha az Internetet levelezési rendszernek fogjuk fel, mi gondoskodunk arról, hogy a levelek eljussanak a megadott címre, nem hatóságként, hanem technikai koordinátorként lépünk fel” – mondta. Ám a bírálók szerint a kaliforniaiak jócskán túllépik eredeti hatáskörüket, költségvetésük egyre nő, és ma már olyan területekre is átmerészkednek, mint például döntőbíráskodás a védjegyvitákban. PAUL KANE, a domain-neveket adminisztrálók koalíciójának elnöke például úgy értelmezte a munkacsoport döntését, hogy közvetve figyelmeztették az ICANN-t: tolja hátrább az agarakat. A fejlődő országok pedig amiatt orrolnak, hogy a nyugati államok gyorsan kisajátították a legtöbb numerikus IP-címet, és a fejlődőknek már csak egy kisebb készlet maradt, azon kell osztozniuk. Sokan a nem-latin betűkkel jelzett domain-nevek gyorsabb jóváhagyását követelik. Kína már azzal fenyegetőzött, hogy kettéosztja az Internetet, és polgárai számára önálló elnevezési rendszert alakít ki. (Jogifórum)

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu