7. szám, 2005. június

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (Tpvt.) az Országgyűlés – a lényeget érintően – eddig két alkalommal módosította. Az egyik 2000-ben történt, és erősítette a Gazdasági Versenyhivatal fellépési lehetőségét a jogsértő vállalkozásokkal szemben, bővült az eljárásjogi eszköztár. Szűkebb értelemben vett jogharmonizációs kötelezettség nem állt fenn. A másik 2003-ban következett be, és feladata volt a közösségi versenyjog eljárásjogi reformjához a nemzeti illeszkedési szabályok megalkotása annak érdekében, hogy a közösségi versenyjog csatlakozást követő alkalmazásának nemzeti tagállami keretei rendelkezésre álljanak.Napirenden van a Tpvt. harmadik lényegesebb módosítása, ami három feladatot kíván megoldani: egyrészt a hazai jogalkalmazás során felmerült jogértelmezési problémákat, másrészt az eljárási szabályok összhangjának megteremtését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (Ket), harmadrészt pedig a jogharmonizáció körébe tartozó konstrukciós és szövegezési „finomításokat.”

A jogharmonizációs indíttatású javaslatok közé tartoznak főleg a következők:

• A „nem független” vállalkozások fogalmát felváltja a „vállalkozás csoport” fogalma, ami a magyar versenyjogi szabályozás régi adósságának tesz eleget és a közösségi jog „gazdasági egység” fogalmát ezzel bevezeti a magyar szabályozásba.
• Az 1/2003/EK. sz. tanácsi rendelet rendszerét követve megszűnik a versenykorlátozás tilalma alóli egyedi mentesítések iránti kérelmek kötelező benyújtási rendszere. Az egyéb kérelemre induló megállapítási eljárások is megszűntetésre kerülnek.
• A 139/2004/EK. sz. tanácsi rendeletnek megfelelően módosul a közös vállalat fogalma. Ilyennek minősül az a vállalkozás, ami egy önálló gazdasági személy összes funkcióját tartósan ellátja. A tervezett módosítás a bizottsági gyakorlatban 1998 óta élő full-function és non-full-function joint venture szerinti elhatárolást vezeti be.
• Nincs összhangban a vonatkozó közösségi szabályokkal az, hogy a hatályos magyar rendelkezések szerint az ötszázmillió forintos küszöbérték az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoportok közül az irányítást szerzőre és a befogadóra nem érvényesül. A módosítás az „érintett vállalkozáscsoport” fogalmat használva kiküszöböli ezt az ellentmondást.

A jogalkalmazási problémák megoldása és a belső jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében várható módosítások közül néhány jelentősebb a következő:

• Az ágazati vizsgálatra vonatkozó szabályok jobb beillesztése a Tpvt. rendszerébe. A tervezett módosítás egyértelműen tisztázza, hogy az ágazati vizsgálat a Gazdasági Versenyhivatal elnökéhez kötődik, továbbá tisztázza azt is, hogy a versenyfelügyeleti eljárás szabályai közül melyeket kell az ágazati vizsgálatra is alkalmazni, egyebekben pedig a Ket. szabályai megfelelően irányadóak. Lényegesek az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke – a vizsgálat eredményétől függően – elrendelheti versenyfelügyeleti eljárás megindítását, vagy tájékoztathatja az illetékes szerveket az olyan feltárt piaci zavarokról, amelyek versenyfelügyeleti eljárás révén nem orvosolhatók. Az így indult versenyfelügyeleti eljárásban az ágazati vizsgálat során szolgáltatott adatok felhasználhatóak.
• A bejelentés rendszerének átalakítása. A versenyfelügyeleti eljárás a verseny működéséhez fűződő közérdek védelmében indul, azaz a sérelmet szenvedett félnek nincs alanyi joga közérdek védelmében indítandó versenyfelügyeleti eljárást kikényszeríteni. A tervezett módosítás szerint a megfelelően kitöltött bejelentési űrlapon benyújtott beadvány minősül bejelentésnek. Az ennek nem megfelelő beadványt panaszként kell kezelni, amit tartalma szerint kell elbírálni. Ez utóbbi körben nem érvényesül a jogorvoslathoz való jog, viszont érvényesül a tájékoztatáshoz való jog.
• Az iratbetekintés szabályainak pontosítása. Az iratbetekinthetőség megnyílásának időpontja módosul. Az iratok csak az első, az ügyféllel érdemi kifogásokat közlő versenytanácsi előzetes álláspont kialakítása után betekinthetőek. Nem lehet betekinteni a versenyhatóságok (GVH, Európai Bizottság, más tagállami versenyhatóságok) – a törvényben meghatározott – belső irataiba, illetve a GVH és más külföldi és magyar hatóságok közötti levelezésekbe.
• Az ügyintézési határidők módosítása. Az egyik érdemi módosítás a fúziós eljárás valódi kétfázisúvá alakítása. Az első fázisú összefonódási eljárásnál a 60 napos határidő hosszabbítás lehetősége 20 naposra módosul. A versenyfelügyeleti eljárás során kért szakvélemény megérkezéséig eltelt időt az elintézési határidő számításakor figyelmen kívül kell hagyni.
• A vizsgálati jogosítványok újraszabályozása. A módosítás lényege, hogy elhagyja a Ket-ben szabályozott vizsgálati jogosítványokat, és meghagyja az ahhoz képest többlet szabályokat, illetve új intézményeket épít be. A tervezett módosítás szabályozza az adathordozóról készített fizikai tükörmásolat felhasználását. Bírói engedély ahhoz kell, ha kutatásra van szükség, és feltehető, hogy az érintett a vizsgálati cselekményt akadályozná.
• A védekezéshez való jog védelme érdekében az e célból keletkezett iratok bizonyítási eljárásból való kirekesztése. Az EU versenyjogában az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikáció védettsége (ún. „legal privilege”) elismert, a versenyfelügyeleti eljárások során alkalmazható és alkalmazandó, alapelvi követelményként jelentkezik. Ezt az elvet követve a tervezett módosítás a következők szerint intézkedik: az ügyfél és az ügyvéd kommunikációja során keletkezett iratokat illeti meg a védelem (pl. egymás közti levelezés, megbeszélésről készített hangfelvétel). Kivételesen azonban előfordulhat, hogy az ügyvéd később maga készít pl. feljegyzést az elhangzottakról, az átadott információkról; sőt, az is elképzelhető, hogy az ügyfél készít az ügyvédnek való átadás céljából előzetes feljegyzéseket. Ezeket az iratokat szintén megilleti a védelem, de csak akkor, ha az iratból magából kitűnik, hogy a védekezési jog gyakorlása céljából átadott információ került rögzítésre (ügyvédi belső irat), illetve a védekezési jog gyakorlása céljából való (későbbi) átadás szándékával került sor a rögzítésre (ügyfél belső irata). Ha vita van a kérdéses irat minősítése tekintetében, a tervezet egy speciális eljárás lefolytatását rendeli el.
• Elévülési határidő növelése 3 évről 5 évre.
• Az eljárás kiterjesztése és megszűntetése szabályainak megteremtése, illetve módosítása.
• A bírságra vonatkozó rendelkezések módosítása. A bírság kiszabásának időpontja képezi az „előző üzleti év” fogalmának alapját. Jelentős újítás, hogy a tervezet a bírságok megfizetéséért felelőssé kívánna tenni olyan vállalkozásokat is, amelyek az eljárásban ügyfélként nem vettek részt, így a jogsértés megvalósításában esetlegesen betöltött szerepüket sem vizsgálta a versenyhatóság. Ilyen mögöttes felelősséget róna a tervezet a vállalkozás-csoportokra (vagyis az eljárás alá vonttól nem független, vele gazdasági egységet képező vállalkozásokra), és a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, egyesülésének vagy más hasonló szervezetének tag-vállalkozásaira.
• A bíróság előtti magánjogi jogérvényesítés új szabályainak megalkotása.
• A végrehajtási szabályok pontosítása.

Boytha Györgyné

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (NHHT) meghozta a vezetékes telefon piac három nagykereskedelmi piacára – hívás-kezdeményezés, -végződtetés, -tranzit – vonatkozó határozatait. A 2004-ben megkezdett, 18 piacra kiterjedő piacelemzés nyomán hozott határozatok célja a kiskereskedelmi árak csökkentése és a piaci verseny növelése, közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kedden. E célok eléréséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a piacra újonnan belépő szolgáltatók a többi, már piacon lévő szolgáltató hálózatához elfogadható feltételek mellett kapcsolódhassanak, illetve, hogy a jelenleg a piacon lévő szolgáltatók ne alakíthassanak ki olyan összekapcsolási feltételeket (díjak, szolgáltatás műszaki feltételei), amelyek mellett a piacra lépés már nem lenne gazdaságos. A híváskezdeményezés nagykereskedelmi piacán a Tanács a volt koncessziós szolgáltatókat minősítette jelentős piaci erejű szolgáltatónak. A határozat a JPE szolgáltatók számára az átláthatóság, a számviteli szétválasztás, a költségalapú díjak és e díjak ellenőrizhetőségének kötelezettségét, valamint további hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségeket írt elő. A JPE szolgáltatók kötelesek az adott szolgáltatásra vonatkozó referencia-ajánlatot közzétenni, úgy, hogy az abban foglalt díjakat és szerződéses feltételeket előzetesen jóvá kell hagyatniuk az NHH Tanácsával. A hívásvégződtetési piac elemzése során az NHHT minden olyan szolgáltatót megvizsgált, amelyik saját helyhez kötött előfizetői hálózattal rendelkezik. A felmérés során a Tanács 10 ilyen szolgáltatót talált és ezek közül nyolcat azonosított, mint JPE-t. A volt koncessziós szolgáltatók számára indokolt és arányos kötelezettségként előírta az átláthatóság, számviteli szétválasztás, költségalapúság és díjak ellenőrizhetőségének kötelezettségét, valamint további hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek a szolgáltatók kötelesek hívásvégződtetési referenciaajánlatot közzétenni, amelyek díjaihoz és szerződéses feltételeihez a Tanács előzetes jóváhagyása szükséges. Az új, JPE minősítéssel korábban nem rendelkező, de most JPE szolgáltatók számára a Tanács kirótta az átláthatóság és egyenlő elbánás kötelezettségét. A tranzitszolgáltatások nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban megjelölésű piacon – bár 2001 végéig a Matáv Rt. ezen kizárólagos jogokkal rendelkezett – a Tanács megállapítása szerint ma már nincsen olyan szolgáltató, amely gazdasági erőfölényben van, így nem került sor jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kijelölésére.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Soproni Igazgatósága 13 millió forintos bírsággal sújtotta a Hungarotel Rt.-t, mivel piacfelügyeleti eljárásban megállapította, hogy a szolgáltató az Általános Szerződési Feltételeiben (ÁSzF) nem biztosítja a jogszabályban foglaltaknak megfelelően a közvetítőválasztást. A közvetítőválasztás igénybevételével a forgalmi díjak különbözetén nyert összeg – az e csoportra a Hungarotel Rt. nyilatkozata szerint jellemző fogyasztói szokások megtartása mellett – lényegesen kevesebb, mint a hozzáférésért fizetett magasabb díjból fakadó veszteség, így az előfizetőknek nem éri meg csomagot váltani. A Hungarotel Rt. azzal korlátozza a közvetítőválasztást, hogy azt meghatározott csomagokban engedi meg igénybe venni, és a csomagok árát – ismerve a felhasználói szokásokat – úgy határozta meg, hogy az ne jelentsen valós alternatívát az előfizetők számára. A hatályos ÁSzF mellékletének az „általános előfizetést” szabályozó pontja szerint az Általános előfizetéssel rendelkező előfizető közvetítő szolgáltatást a Hungaroteltől is jogosult igénybe venni. Amennyiben az előfizető valamennyi hívásirányban előválasztással a szolgáltatót választja közvetítő szolgáltatónak, a Hungarotel az előfizető számára akkor teszi lehetővé a meghatározott további díjcsomagok igénybevételét. Az NHH a mostani eljárás során megállapította, hogy a Hungarotel által előidézett helyzet nyilvánvalóan a közvetítőválasztás eszközét bevezető jogalkotó szándékával ellentétes és alapvetően versenyellenes.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Fővárosi Bíróság által elrendelt új eljárásban egy-, illetve kétéves kötelezettségek előírása mellett engedélyezte a Ringier csoport egyik tagjának a Népszabadság Rt. feletti irányítás-szerzését. Az engedély megadásának egyik feltétele szerint a Ringier-csoport köteles a jelenleg is kiadása alatt álló napilapok és a Népszabadság hirdetésszervezési tevékenységét legalább 2006. április 30-ig szétválasztottan működtetni, és ezen időszak alatt a jelenleg Ringier-lapokat nem ajánlhatja egy hirdetési csomagban a Népszabadsággal. A másik feltétel szerint a Népszabadság a hirdetési listaárait a 2005. április 30. és 2007. október 30. közötti féléves időszakokban legfeljebb az előző félévi országos napilap-piaci hirdetési átlagárak emelkedésének mértékében emelheti. A GVH 2003. szeptemberében a tranzakciót megtiltotta (ld. erről az Infokommunikáció és jog 2004/1. számát.). A GVH jelen eljárásban figyelembe vette a Fővárosi Bíróságnak az új eljárást elrendelő határozatában foglaltakat, valamint a 2003. szeptembere óta bekövetkezett, a tranzakció versenyjogi megítélése szempontjából lényeges lappiaci változásokat, így a Magyar Hírlap Ringier-csoport általi értékesítését, valamint az Axel-Springer Reggel című napilapjának megjelenését a piacon. Ebből következően az úgynevezett horizontális hatással már nem kell számolni. Továbbra is fennáll viszont a portfolió-hatás, amely a Népszabadság és a maguk területén piacvezető jelenlegi Ringier-napilapok azonos tulajdonoshoz kerüléséből adódik. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint az úgynevezett portfólió-hatás hosszabb távon nem vezet versenyproblémához. A GVH ismételt vizsgálata során nem tárt fel olyan új tényeket, melyek elégségesek lettek volna a Fővárosi Bíróság álláspontjának megdöntésére. A GVH ugyanakkor a portfolió bővüléssel kialakult helyzet következtében rövidtávon káros versenyhatásokat azonosított. Ezek ellensúlyozásához szükségesnek ítélte az előírt kötelezettségeket. Azok egy-, illetve kétéves érvényesítési ideje alatt a piac többi szereplője felkészülhet a tranzakciót követő új helyzetre.

Versenyjogot sértett a T-Mobile és a Vodafone hangposta szolgáltatásával kapcsolatos magatartása. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette mind a T-Moblie, mind a Vodafone hangposta szolgáltatásának – sikertelen hívások esetén – kötelező igénybevételével kapcsolatos gyakorlatát. A jogsértő gyakorlat következtében azoknak is meg kell fizetni a hangposta szolgáltatás időarányos díját, akik egyébként nem szándékoztak a hangposta szolgáltatást igénybe venni, azaz üzenetet hagyni. A Versenytanács megítélése szerint a fent leírt gyakorlat tisztességtelen többletbevételt eredményez a szolgáltatók számára, és egyben indokolatlan többletfizetési terhet ró a bármely más hálózatból indított hívásokat kezdeményező előfizetőkre is. Ezért a jogsértő magatartás folytatását a Versenytanács megtiltotta, de a határozat végrehajtására 90 napos haladékot adott, és bírság kiszabására egyik esetben sem került sor.

Elkészült a Creative Commons licenc magyar fordítása. A CC Attribution – NonCommercial – ShareAlike 2.0 licenc fordítása egyszerre vetett fel nyelvi, (szerzői) jogi és kulturális problémákat, hiszen az angol szöveg szó szerint lefordítva nem kompatibilis a magyar szerzői jogi szabályozással. A lefordított, még nem végleges licenc a http://creativecommons.hu oldalon olvasható. A LAWRENCE LESSIG nevéhez fűződő Creative Commons mozgalom mára mintegy 30 országban teremtette meg azt a lehetőséget a szerzők előtt, hogy az adott ország szerzői jogi szabályozása által számukra automatikusan biztosított jogok egy részéről lemondhassanak a köz, a többiek javára. Ilyen jog például az átdolgozás joga, a többszörözés, másolás joga, a felhasználás joga. A Creative Commons egy szerző által a műve mellé illesztett jognyilatkozat, melyben a szerző meghatározhatja, hogy mely jogaival nem kíván élni az adott mű kapcsán.

Az Európai Unió bejelentette, hogy az év végére bevezeti az internetes címek végén a .eu domain nevet. Az Európai Unió Bizottsága szerint az új azonosító lehetővé teszi, hogy a vállalkozások és az állampolgárok európai identitást hozzanak létre az Interneten. Hat évbe telt, mire a .eu domain névről szóló ötletet sikerült megvalósítani. Áprilisban aláírták az erről szóló jogi megállapodást, most pedig a végső technikai előkészületek zajlanak. Ha minden jól megy, akkor ezek után az év végére megjelenhet a .eu domain-név. Az első négy hónapban csak állami cégek és bejegyzett márkanevek tulajdonosai folyamodhatnak pont eu-s címért, mindez azért, hogy az internetes spekulánsok ne tudjanak olyan nevet bejegyeztetni, amely jogilag nem az övék. (Jogifórum)

67 ország gyermeksegélyező szervezete fogott össze, és indítottak el egy gyermek-pornográfia ellenes internetes kampányt. A „make-IT-safe” névre keresztelt akciót, és ennek internetes oldalát Bangkokban és Londonban mutatták be. A szervezők arra figyelmeztetnek, hogy ha a kormányszervek és más bűnüldöző szervek nem avatkoznak be hamarosan, akkor több millió kisgyermek szexuális kizsákmányolása helyezhető kilátásba a jövőben. A kampány szervezői arra szólították fel a vállalatokat, hogy segítsenek gátat szabni az Interneten terjedő gyermek-pornográfiának. (Prím Online)

Az Európai Unió Bizottsága tíz tagállam ellen eljárást indít a közösségi jog megsértése miatt a hírközlés területén. Az eljárások alapja a hírközlési irányelvekkel kapcsolatos nem megfelelő tagállami jogalkotás és a hiányzó jogérvényesítés. Az eljárások Németországot, Olaszországot, Lettországot, Máltát, Hollandiát, Ausztriát, Lengyelországot, Portugáliát, Szlovákiát és Finnországot érintik. VIVIANE REDING bizottsági biztos szerint az egyik legfontosabb követelmény, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok mindazokkal a jogkörökkel rendelkezzenek, amelyeket a közösségi jog biztosít számukra. Ez teszi lehetővé, hogy a szabályozó hatóságok előmozdítsák a hatékony versenyt és fogyasztóvédelmet. A jogharmonizációs kötelezettség egyes országokban a számhordozhatóság tényleges biztosításával, illetve az egységes európai segélyhívó működtetésével kapcsolatban is sérült. Az érintett tagállamok elfogadhatják a Bizottság aggályait, és ezzel elkerülhetik a további jogi lépéseket.

Kilenc év szabadságvesztés-büntetésre ítéltek egy amerikai spammert. JEREMY JAYNES naponta átlagosan tízmillió spamet küldött szét a világba, és minden harmincezredik levélre kapott választ. Ebből havonta 10-17 ezer hitelkártyás megrendelés jött össze, alkalmanként átlagosan negyven dollárért vásároltak a spammertől. Az ügyészek a tárgyaláson hangsúlyozták, hogy JAYNES bűnös a virginiai törvények szerint, hiszen az államban pontosan meghatározzák, hogy egy kereskedelmi cég adott időn belül mennyi spamet küldhet. (Index)

A Vivendi Universal francia távközlési társaság eljárást kezdeményezett kedden a francia bíróságon a Deutsche Telekom ellen, és 2,2 milliárd eurót követel a német távközlési vállalattól. A Vivendi közleményében azzal vádolta meg a német vállalatot, hogy az jogtalanul és előzetes értesítés nélkül szakította meg tavaly a PTC, a legnagyobb lengyel mobiltelefon társaság jövőjéről folytatott tárgyalásokat. A Vivendi azt állítja, hogy a Deutsche Telekom azért élt a jogszerűtlen módszerrel, hogy minél olcsóbban szerezze meg a PTC részvényeit. (Prím Online)

Fel kellene függeszteni azon otthoni számítógép-használók Internet-hozzáférését, akik tudtukon kívül kéretlen e-maileket (spam) terjesztenek – nyilatkozta az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC). A testület bejelentette, hogy 3000 Internet-szolgáltatótól kérik világszerte, hogy győződjenek meg róla, ügyfeleik számítógépeibe nem hatoltak-e be spammelők, akik egyrészt így próbálnak elrejtőzni a hatóságok elől, másrészt ezzel másokra hárítják az internetezés sávszélességének költségeit. Az FTC a szolgáltatóktól azt kérik, hogy segítsék ügyfeleiket az ilyen visszaélések megakadályozásában. A kezdeményezéshez Bulgáriától Peruig 25 más ország hatóságai is csatlakoztak. (Jogifórum)

Megrendelésre sokszorosító illegális zene- és filmmásolókra csaptak le csütörtökön a pénzügyőrök. A ProArt bejelentése alapján indult akcióban a másoláshoz használt számítógépeket és több tízezer darab üres adathordozót foglaltak le. Az összehangolt akció Budapest északi részén négy, Vácott pedig három helyszínen zajlott. Lefoglaltak közel ezer zenei kalózmásolat, valamint több száz, illegálisan másolt film és szoftver is, jelentette be a ProArt. A másolatokat rendelésre gyártották és egy Internet kávézóban árusították. A másoláshoz használt számítógépeket és a több tízezer darab üres adathordozót lefoglalták. A mostani akcióval felszámolt, külföldi kapcsolatokkal is rendelkező hálózat több száz millió forintos kárt okozott a szerzői jogi jogosultaknak és az államnak, áll a ProArt közleményében. A ProArt egyesületet a szerzői jogi jogsértések számának jelentős növekedése miatt a szerzőket, előadóművészeket, hangfelvétel-előállítókat, film-előállítókat, vizuális művészeket képviselő közös jogkezelő illetve érdekképviseleti szervezetek szövetségeként alapította az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az EJI – Előadóművészi Jogvédő iroda, a Filmjus – Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Hungart – Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága és a MAHASZ – Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége. (Index)

Méltányosabb megítélést, jogorvoslati lehetőséget és valódi garanciákat nyújt majd az átalakuló hitelintézeti törvénynek a központi hitelinformációs rendszerre vonatkozó része. A módosuló hitelintézeti törvénynek a bankközi adósnyilvántartó rendszerre (BAR) vonatkozó rendelkezései áttekinthetőbb, ügyfélbarát rendszert alakítanának ki. A bankoknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük az ügyfél tájékoztatására, mérlegelhetnék ügyfeleik mulasztásait, és a hitelezési körbe olyan ügyfél is visszakerülhetne, aki szerepelt a BAR-ban, de mulasztását pótolta, és a bank megítélése szerint jó adósnak tekinthető a továbbiakban is. (Jogifórum)

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa megszüntette az Első Magyar Magántelevíziós Rt., a TeleMedia Interaktív Szolgáltatások Kft. és a TeleMedia InteracTV Produkciós Kft. vállalkozás ellen a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárást. A Gazdasági Versenyhivatalhoz érkezett számos bejelentésben úgy vélekedtek a tévénézők, hogy az ATV csatornán a Pénzfürdő című játék a fogyasztók megtévesztésével folyik. A fogyasztók megtévesztésként sérelmezték, hogy a társaságoknak indokolatlan bevételük keletkezik azzal, hogy a képernyőn megjelenő feladványoknak többértelműek, ezért azok megfejthetetlenek, az egyes hívások képernyőn mutatott kapcsolása között a feladvány nehézségi fokával fordított arányban hagynak időt a telefonálásra, amely alatt a műsorvezető telefonálásra biztató agresszív magatartást tanúsít, illetve a számítógép objektív működése kétséges, mert működésében pillanatnyi megszakadás észlelhető a jackpot számok találatának megállapításakor. Miután a játékra való jelentkezés ellenértékkel jár, a versenytörvény szerint a játéktartás piaci magatartás, amelyre a törvény hatálya kiterjed. Ebből következően a versenytörvény tilalmainak betartása is számon kérhető, annak érdekében, hogy fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartással ne ösztönözzék a fogyasztók játékrészvételét. Ebben az ügyben a Versenytanácsnak abban kellett döntenie, hogy a panaszok valósága esetén miképpen hathatnak a fogyasztók azon döntésére, hogy a játékban részt vegyenek-e, illetve tisztességtelenül befolyásolják-e részvételi szándékukat. A versenytörvény fogyasztóvédelmi rendelkezései ugyanis csak a fogyasztók áru- és szolgáltatásválasztási döntésének szabadságát védik, de ez a védelem nem terjed ki az áru, a szolgáltatás teljesítésének ellenőrzésére, azaz a játéktartás tisztaságának védelmére, mint minőségellenőrzésre. A játékműködésből levont fogyasztói megállapítások a játék tartásához kapcsolódó vélt vagy valós fogyasztói érdeksérelmek lehetnek, amelyek nem tartoznak a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe.