Fizessen elő folyóiratunkra!

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl.

A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások.

ELŐFIZETÉS

INFORMATIKAI JOG | HÍRKÖZLÉSI JOG | MÉDIAJOG | HÁLÓZATOS IPARÁGAK

Vajda János: Álmodnak-e az androidok elfogult bírókkal? Kognitív torzítások és önbeteljesítő jóslatok a mesterséges intelligencia peres előrejelzéseiben – 2022/1. (78.), 20-22. o.

A jogi vitákban (peres és alternatív vitarendezési eljárásokban) alkalmazható mesterséges intelligencia (MI) egyik – a felületes szemlélődő számára mindenféleképpen– ígéretesnek tűnő, és egyre több figyelmet érdemlő területe a kvantitatív alapú peres előrejelzésre szakosodott algoritmusok fejlődése. Ezeknek az algoritmusoknak a hatékonysága azon alapszik, hogy elvitathatatlan fölényben vannak az emberi megismerési folyamatokhoz képest: az MI képes az emberi megismerés számára észrevehetetlen, az egyes bíróságok és bírók működésére vonatkozó viselkedésmintákat azonosítani. A témát azonban egyre növekvő aggodalom és szkepticizmus övezi, amely abból ered, hogy az emberek és az algoritmusok közötti kapcsolat reflexív jellege könnyen azt eredményezheti, hogy kognitív torzításainkat tovább örökítjük az algoritmusainkra.

BŐVEBBEN

Tóth András: Fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, médiajogi és versenyjogi eszközök együttes alkalmazása az online figyelempiacok kudarcainak kiküszöbölésére – 2021/2. (77.), 8-14. o.

Az online figyelempiacok működésének legfőbb kudarca, hogy hatalmas mennyiségű adat halmozódik fel amerikai magánpiaci szereplőknél. Ebből két további hátrányos következmény adódik. Az egyik stratégiai, és súlyosan érinti az EU digitális szuverenitását. Bár az EU digitális kitettsége elvben a szuverenitássérelemre vezető alapjogi aggályok kiküszöbölése miatt csökkenhet, az európai adatvagyon magánkézben való felhalmozódása továbbra is felvet egy második aggályt, amely az adatok jövőbeli technológiai fejlesztésekhez, versenyhez szükséges szabad hozzáférhetőségéből fakad. Ez utóbbi terén az EU eddigi és tervezett intézkedései azonban mintegy adottságként fogadják el a figyelemkereskedők zéró áras üzleti modelljének legfőbb káros következményét, az európai adatok néhány technológiai óriás kezében való felhalmozódását, és azt igyekeznek ellensúlyozni, ahelyett, hogy a károsodásra vezető folyamat gyökerét ragadnák meg. Ehhez a gyökeres probléma kezeléshez viszont fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, versenyjogi és médiajogi eszközöket is alkalmazó komplex megközelítésre van szükség.

BŐVEBBEN

Szegedi László – Dornfeld László – Polgár Zoltán – Teleki Bálint: A GDPR alkalmazásával kapcsolatos első tagállami tapasztalatok – Egységes szabályozás, eltérő alkalmazás? – 2021/1. (76.), 10-16. o.

Cikk letöltése PDF-be Két éve lépett hatályba az új uniós adatvédelmi rezsim, a GDPR. A szabályozás alapkoncepciója az egységesség volt, a bírságolás kapcsán azonban a tagállami gyakorlat egészen mást mutat. Ez különösen a technológiai óriásvállalatok körében jelent problémát, amelyek megpróbálhatnak a forum shopping eszközeivel élni a bírságok elkerülésére vagy mérséklésére. A tanulmányban elemzésre kerül a szabályozás, valamint az ír és magyar bírságolási gyakorlat 1. A GDPR szerepe és szabályozási koncepciója 1.1. Az uniós adatvédelem belső piaci keretei Az európai integráció…

BŐVEBBEN

Hajdú József: A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra, avagy elveszik-e a robotok az ember munkáját – 2020/2. (75.), 3-9. o.

A technológia változása sokkal több állás megszűnéséért felelős, mint a szabad kereskedelem, és ez a tendencia a technológia további fejlődésével a jövőben szinte megállíthatatlanul folytatódni fog.[1] Ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás elterjedése miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a munkavállalók. A kitettség – legalább – kétirányú: 1. felváltás (ember helyett robotot alkalmaznak) vagy 2. avulás (a munkavállaló nem rendelkezik elégséges digitális ismerettel, hogy meg tudja tartani a meglévő munkáját vagy alkalmazkodjon az új kihívásokhoz.) Ezért fogalmazódik meg a kérdés, hogy a robotok elveszik-e az ember munkáját. A kutatásban – némileg leegyszerűsítve – erre kerestünk választ.

BŐVEBBEN

Dr. Nagy Adrienn: A mesterséges intelligencia és a digitalizáció jelentősége és lehetséges hasznosítási területei az igazságszolgáltatásban – 2020/2. (75.), e-különszám

Jelen tanulmánynak nem az a célja, hogy sora vegye a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságának területeit, sokkal inkább arra a kérdésre keresi a választ, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazható-e és milyen mértékben az igazságszolgáltatásban. Az utóbbi két évben többször olvashattunk olyan tanulmányokat, melyek elővetítették annak a lehetőségét, hogy a mestersége intelligencia felválthatja a bírákat, jogászokat, és a jogászi szakmában forradalmi megújulást fog hozni. Véleményem szerint ezek az állítások túlzók, de a mesterséges intelligencia több igazságszolgáltatási tevékenységre fog hatást gyakorolni, mint például az elektronikus okiratok, dokumentumok vizsgálata, felkutatása, a jelentős adatok összegyűjtése stb. Az ezekkel kapcsolatos elektronikus alkalmazások gyakorlatilag ma már széles körben elérhetők és alkalmazhatók.

BŐVEBBEN

Dr. Jánosi Andrea: A határigazgatási célú uniós információs rendszerek, valamint az utasnyilvántartási adatállományok bűnüldözési célú alkalmazhatósága – 2020/2. (75.), e-különszám

A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a jelenleg már működő, továbbá a közeljövőben működésbe lépő, elsődlegesen határigazgatási célú uniós információs rendszerekben tárolt adatokhoz az egyes tagállamok bűnüldöző hatóságai milyen feltételek mellett és bűncselekmények esetén férhetnek hozzá annak érdekében, hogy munkájukat a lehető leghatékonyabban tudják végezni. A kutatás keretében az alábbi centralizált struktúrájú rendszerek vizsgálatára került sor: Vízuminformációs rendszer (VIS), Eurodac, Határregisztrációs rendszer (EE S), Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS). Habár teljes mértékben ebbe a körbe sorolandó, azonban – a terjedelmi korátokra tekintettel – kizárólag néhány gondolat erejéig kerül megemlítésére a Schengeni Információs Rendszer (SIS). Végül az utasnyilvántartási adatállomány bűnüldözési célú alkalmazhatóságának feltételrendszere kerül bemutatásra.

BŐVEBBEN

Juhász Ágnes: Online szerződéskötés, digitális tartalom és szolgáltatás, intelligens szerződéssel – A szerződési jog új korszaka? – 2020/2. (75.), e-különszám

A tanulmány célja a digitalizációs folyamat, illetőleg a mesterséges intelligencia szerződési jogra kifejtett hatásai és az ennek nyomán körvonalazódó kihívások átfogó vizsgálata. A szerződések elektronikus úton történő létrehozását érintő legújabb uniós jogalkotási eredmények áttekintését követően az ezen szerződéskötési módozat bizonyos szempontból továbbfejlesztett változataként is felfogható intelligens szerződések vizsgálatára kerül sor. Az okos szerződések fogalmi kereteinek kijelölésén túl megfogalmazásra kerülnek mindazok az alapvető dogmatikai kérdések, amelyekre a jövőben a szerződési jogi szabályozásnak választ kell adnia.

BŐVEBBEN

Pusztahelyi Réka: Mesterséges Intelligencia által okozott károk: a no-fault kártalanítási rendszer bevezetésének előnyei és hátrányai – 2020/2. (75.), e-különszám

A mesterséges intelligencia károsító hatását kezelni hivatott összetett intézményrendszer egyik lehetséges szegmensét képezik ún. no-fault kártalanítási rendszerek. Jelen tanulmányban áttekintjük a releváns uniós célkitűzéseket, továbbá a polgári jogi kártérítési felelősségi szabályok hiányosságait. Ezt követően vizsgáljuk a tulajdonképpeni értelemben vett no-fault kártalanítási rendszerek alapvető jellegzetességeit, és a nemzetközi szakirodalom mentén a jövő AI no-fault kártalanítási rendszerére tett szabályozási javaslatokat.

BŐVEBBEN

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu