Fizessen elő folyóiratunkra!

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl.

A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások.

ELŐFIZETÉS

INFORMATIKAI JOG | HÍRKÖZLÉSI JOG | MÉDIAJOG | HÁLÓZATOS IPARÁGAK

Faludi Gábor: Szerzői jog mindenkinek (szerk.: Legeza Dénes, SZTNH, 2017) – 2017/2. (69.), 109-110. o.

Örvendetes, hogy újabb szerzői jogi áttekintő művet üdvözölhetünk a piacon. A méltán, nemcsak ingyenes hozzáférhetősége miatt nagyra becsült Proart szerzői jogi kézikönyv1, a nemrég frissített Szerzői Jog nagykommentár elektronikus változata2, és a rendelkezésre álló egyetemi tankönyvek/jegyzetek3 mellett az SZTNH kiadta a Szerzői jog mindenkinek, olvasásra csábító című, jól kezelhető, optimális terjedelmű (kb. 360 A/5-ös oldal) művet.

BŐVEBBEN

Nemeslaki András: A replika és az információs társadalom című folyóiratok közös száma – 2017/2. (69.), 106-108. o.

A Replika és az Információs Társadalom folyóiratok szerkesztői rendkívül innovatív és ötletes kezdeményezéssel álltak elő 2017/3 és 2017 1. számukkal, amelyekben azonos témakörben, egymásra hivatkozva és összekapcsolva jelentettek meg 9 tanulmányt és 2 konferencia beszámolót. A magyar társadalomtudományban két okból is eredeti és komoly hatású ez az ötlet; egyrészt azért mert az olvasó közönség illetve elérhetőség ily módon sokkal tágabb lehet az egyébként sajnos szűkös hazai szakmai érdeklődők körében, másrészt az adott témakör feldolgozási mélysége is sokkal alaposabb, többoldalú, módszertani szempontból is szerteágazóbb lehet.

BŐVEBBEN

Schubauer Petra: Az elfeledtetéshez való jog az új Adatvédelmi rendelet tükrében – 2017/2. (69.), 87-89. o.

016 tavaszán az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács megállapodásra jutott az Adatvédelmi rendelet1 szabályait illetően, amely 2018. május 25. napjától alkalmazandó, és amely az újításai miatt komoly kihívás minden adatvédelemmel foglalkozó szakember számára. Az új szabályozásra régóta szükség volt, hiszen a korábbi szabályozásnak keretet adó 95/46/EK irányelv2 hatályba lépése óta lassan 20 év telt el, és gyökeresen változott meg a szabályozási környezet: a GDPR elsődleges célja, hogy a mai információs technológiákhoz alkalmazkodva védje a személyes adatokat a digitális világban.

BŐVEBBEN

Németh Szabolcs: PrintScreen – Pillanatfelvétel a közösségi oldalak jogi szabályozásának kihívásairól és aktuális fejleményeiről – 2017/2. (69.), 83-86. o.

Egyes pesszimista nézetek szerint az orwelli Nagy Testvér mára valóban beköltözött az otthonunkba, azonban az 1949-ben megjelenő kiváló disztópiában leírtaktól eltérően nem a televízióból néz ránk kötelező jelleggel a nap huszonnégy órájában, hanem a számítógépünkbe, mobiltelefonunkba, tabletünkbe férkőzött be. Ám nagyon meg sem kellett ehhez erőltetnie magát, ugyanis mind önként, saját akarat-elhatározásunkból töltöttük le a programot, amely Big Brother helyett a valóságban a Facebook nevet kapta.

BŐVEBBEN

Kaskovits Melinda: Szerzői jog a digitális egységes piacon¹ – 2017. Különszám, 25-32. o.

A digitális világ[2] mindenki számára más jelentéstartalommal bír lakóhelytől, életkortól, beállítottságtól függően. Egyet azonban mindenki elismer: az új technológiák begyűrűztek mindennapjainkba, átszövik életünket és rohamléptekben fejlődnek, így kényszerítve a modern világban élő embert, hogy folyamatosan lépést tartson a változásokkal.[3]
Az online világ új teret nyitott meg nemcsak a hétköznapi életben, hanem a világgazdaságban is. Ennek egyik domináns szereplője az EU, amelynek 28 különböző hagyományokkal rendelkező tagállamát egységbe toborozni nem egyszerű feladat. A közös, minden országra vonatkozó szabályok pedig fontosak, hiszen így maradhat az EU erős szereplő a nemzetközi környezetben, és így alakíthat ki egy egységes belső piacot tagjai számára.

BŐVEBBEN

Labancz Andrea: Az innovatív gyógyszerek szabadalmának gazdaságra gyakorolt hatása¹ – 2017. Különszám, 47-53. o.

Az Európa gazdaságát is sújtó 2008-as pénzügyi válság rámutatott arra, hogy a gazdasági stabilitás elérése és fenntartása érdekében alapvető változtatásokra van szükség. E célt szem előtt tartva került kidolgozásra az Európa 2020 stratégia. A dolgozat a stratégia prioritásai között megfogalmazott egyik célkitűzéssel, az Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításának témakörével foglalkozik. Tekintve, hogy az innovatív megoldások leginkább az iparra jellemző sajátosságokat takarnak, az innováción alapuló gazdaság kiépítését az ipar egyik alágazata, a gyógyszeripar területén vizsgálja, összhangban az egységes hatályú európai szabadalommal.[2]

BŐVEBBEN

Kubicza Márta: Mit utálunk jobban? – 2017. Különszám, 39-46. o.

A XXI. század nagy kihívása a nyugati demokráciák számára, hogyan egyensúlyozzanak a különböző alapjogok biztosítása érdekében.[1] Miközben garantálni szeretnék a lehető legteljesebb mértékű szabadságot az emberek számára, bizonyos cselekedeteket nem hagyhatnak figyelmen és korlátozáson kívül.[2] Az egyensúly alapjának megteremtéséhez az egyik legfontosabb kérdés azt eldönteni, hogy mit utálunk jobban? A gyűlölködést (legyen az rasszizmus, antiszemitizmus, iszlamofóbia, xenofóbia, homofóbia stb.) vagy más szabadságok elnyomását jelentő korlátozását ezen megnyilvánulásoknak.

BŐVEBBEN

Pogácsás Anett: Garancia vagy akadály? A szerzői jogról való lemondás tilalmának helye egy rugalmas szerzői jogi rendszerben – 2017/1. (68.), 38-45. o.

A védelem formalitásmentes keletkezése a szerzői jog egyik legalapvetőbb garanciális szabálya, amely a Berni Uniós Egyezmény (BUE)[1] berlini, 1908-ban végrehajtott felülvizsgálata során vált a nemzetközi szerzői jog meghatározó részévé. Ennek megfelelően a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény maga a mű létrejötte[2], azaz a megalkotásán kívül nincs szükség más cselekményre (elismerésre, nyilvántartásba vételre, zsűrizésre stb.) a védelem keletkezéséhez, az mint joghatás egyszerűen a mű elkészítéséhez mint reálaktushoz fűződik.

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu